Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 25. szám - Bünsegély és társtettesség. Folytatás

25. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 249. oldal. segéd és felbujtó (23. §.). Bűnsegéd az, ki valamely büntetendő cselekményhez szándékosan segélyt nyújt. A társtettesség és bünsegély között Felmerülő kontroverziák kikerülése végett a segéd fakultatív enyhébb büntetését szankcionálja: „Akimásnak a bűntény elkövetéséhez szándékosan segélvt nyújt, enyhébben büntethető" (23. §. 3. p.). A részesség szabályozásában teljesen a svájci mintát követi a legfiatalabb szerb'-1 tervezet (59. §.). Az osztrák22 javaslat szakit a felbujtás és bünsegély accessorius jellegével. A bünsegély lényegét valamely büntetendő cselekmény elkövetésére szóval, vagy tettel való segélynyújtásban látja. Az életben levő osztrák és francia Btk.-nek megfelelően a parificatiót juttatja érvényre. Egy áttöréssel, amennyiben a segédet a két legsúlyosabb büntetés (halál- és élethossziglani fegyházbüntetés) alól kiveszi s ily esetre 15 évig tartó fegyházbüntetést ir elő. A német23 tervezet az érvényben levő Btk.-vel szemben pusztán annyi módosítást mutat, hogy a társtettességet, mint accessorius részességi fogalmat kiküszöböli, a bünsegély fogalmát pedig egyszerűsítve a következőben adja: „Aki a tettesnek az általa elkövetett bűntetthez vagy vétséghez segélyt nyújt..." (79. §.). A Gegenentvurf24 míg a hivatalos tervezet ama álláspontját, hogy a társtettesség járulékossagával szakit, helyesli, másrészt azzal szemben szükségesnek tartja a társtettesség legális szabályozását: „Als Tater wird auch derjenige bestraft. der bei Ausführung der ihm zurechenbaren strafbaren Handlung mitwirkt" (81. §.). Bűnsegéd pedig az, ki az előkészületi cselekményekben működik közre. Büntetését illetőleg a kísérletre vonatkozó szabályok nyernek alkalmazást (33. §.). (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Bírói kinevezések. A bírói állások késedelmes betöltése miatt állandóan- sok volt a panasz. Talán épen ez az oka annak, hogy ujabban igen gyakoriak a hivatalból történő kinevezések. Az kezd ugyanis rendszerré válni, hogy ha valamely állás áthelyezéssel töltetik be, az áthelyezett korábbi állására pályázatot nem hirdetnek, hanem azt az áthelyezéssel betöltött állásra hirdetett pályázat keretéből töltik be. Ez kétségkívül az ügymenet folytonosságának megóvása érdekébee helyes intézkedés, de nézetünk szerint szükséges lenne, hogy ily esetben a kinevezendő mindig rövid úton. a hivatalos formaságok mellőzésével felszólittassék arra, hogy hajlandó-e azt az állást elfoglalni, illetve hajlandó-e arra kinevezést kérni. Ezzel az eljárással elkerülhető lenne egyrészt a méltányos figyelembe részesítendő magánérdek sokszor igen súlyos sérelme, másrészt pedig az oly egyén kinevezése, kinek alkalmaztatására nézve netán kizáró ok forog fenn. = A magyar polgári törvénykönyv tervezetéi az Igazságügyi Javaslatok Tára külön számként közli. Ez a közlés, tekintve a tervezet magas bolti árát, feltétlenül helyeslésre talál mindenütt s nagyban fogja előmozdítani azt a célt, hogy a gyakorlati jogászok minél nagyobb számmal tegyék azt bírálat tárgyává. = Az Országos ügyvédszövetség tordai osztálya f. hó 15-én Tordán a kir. törvényszéket vizsgáló Fekete Gábor, kir. Ítélőtáblai elnök előtt tisztelgett. Dr. Fried Farkas ügyvéd tolmácsolta a tordai ügyvédek őszintén érzett tiszteletét és azon kérelmet terjesztette elő, hogy az ügyvédi díjszabás tekintetében létező sérelmük akként orvosoltassék, hogy a tordai kir. törvényszék területén működő bíráknak peres kérdésekben a kolozsvári 1913. évi és perenkivüli esetekben az 1900. évi ügyvédi díjszabások tételei jóindulatú figyelmökbe ajánltassék. A kir. Ítélőtáblai elnök válaszában az ügyvédi kar támogatását helyezte kilátásba. = A budapesti kir. tábla és a közjegyzői dijak megállapítása. Egy hagyatéki ügyben a budapesti kir. Ítélőtábla a következő végzést hozta : A kir. Ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokolás: A kir. közjegyző a beterjesztett jegyzőkönyvi kivonatokat nagyon terjengős szövegezéssel készítette el és azokban több helyen olyan szavak és szótagok, melyek az azokat közvetlenül megelőző szöveggel egy sorban elfértek volna, fölöslegesen a következő sorba vitték át. A kir. 21 Sammlung No. 32. a Sammlung No. 29. 23 Vorentwurf zu einem dentsch. Strafgesetzbuch. 1909. 24 Qegenentwurt zum Vorentwurf eines deutschen Strafgesetzbuches Aufgestellt von Professoren Kahl, Lilienthal, Liszt, Goldschmidt. 1911. közjegyző még az ő díjfelszámítását is felvette a jegyzőkönyvi kivonatba és azt hitelesítési záradékkal is ellátta, holott az 1912: VII. t.-c. 29. §-a értelmében a jegyzőkönyvi kivonatnak csak az osztályos egyezséget kell tartalmaznia és azt hitelesítési záradékkal ellátni az emiitett törvénycikk 30. §-ában foglalt rendelkezésekhez képest nem szükséges. Minthogy a sorok számának ily módon keletkezett fölösleges szaporulata az irásdij kiszámításánál a telek hátrányára számításba nem vehető s minthogy az említett módon keletkezett fölösleges sorok elhagyásával a jegyzőkönyvi kivonatok egy-egy oldala 25-nél több sort nem foglal magában: a négyoldalas kivonatokért az 1880 : LI. t.-c. 16. §-a értelmében példányonként csak 80 fillér, a szükséges 9 drb példányért tehát 10 kor. helyett összesen csak 7 kor. 20 fill. irásdijat kellett volna megállapítani s így a kir. közjegyzőnek a felfolyamodásban előterjesztett az a kérelme, hogy részáre 13 jegyzőkönyvi kivonatpéldányért 19 kor. 20 fill. irásdij állapittassék meg, nem volt teljesíthető. (1913. május 8. 2247. sz.) = A magántisztviselők nyugdíj járuléka. A Kúria kereskedelmi-, váltó- és csödügyi jogegységi tanácsa június 7 én a következő elvi jelentőségű kérdést döntötte el: A munkaadó érvényesen kikötheti-e azt, hogy az alkalmazott az esetben, ha a szolgálatból önként kilép, a nyugdijalapból az abba nyugdíjjárulék címén befizetett összegeket vissza nem követelheti és a nyugdíjalaphoz való igényét is elveszti ? Ebben a nagyfontosságú és az összes magántisztviselőket rendkívül közelről érdeklő esetben a Kúria kereskedelmi, váltó- és csődügyi jogegységi tanácsa a kérdésre a kir. Kúriának korábbi gyakorlatától eltérően igenlőleg felelt. Ez a döntés azonban nem tekinthető véglegesnek. A kir. Kúria polgári jogegységi tanács ugyanis rövidesen szintén foglalkozni fog a kérdéssel. Az eljárt jogegységi tanács éppen erre való tekintettel addig, mig az utóbbi nem foglalt állást, nem is publikálja a döntvény indokolását. TÉiOÍ BPÍBSiíü. I A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál 1913. évi június hó 17-ik és következő napja in előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 1645. Kk. Pozsony Mihály s t. — Sáfár Györgyné közösség megszűnt. — hh. it. 1648. Lörincz Eszter — ifj. Gábos János köteles rész megállap. — hh. it. 1702. Lakatos Pál — Ifj. Kánya József s t. ingatl. tehermentesítése — hh. it. 1704. Morvái István s t. — Koczkás Béla 5387 kor. 30 f. — rmv. it. 1706. Csiszér Lajos és neje — László Sándor és neje ingatl. tehermentesítése — rmv. it ' 1729. Bakcsy Ádám — Béthy Balázs 2700 kor. — rend. 1732. Mikecz Kálmán — s t. Zakariás Karolina öröklési jog megállap. — hh. it. 1687. Schwartz János — Bielz János és neje 1640 kor. — f. o. v. 1630. Dr. Bara Bódog — Dr. Draia Eneás szerz. érvényt. — hh. it. 1697. Gábory testvérek cég — Szelistye község 2761 kor. — hh. v. 1647. Kelemen Lörincz — Kenveres Mózes 1100 korona 06 f. — hh. it. 1712. Eránosz Bogdán — Vákár Lukács számadás előterjesztése — hh. v. 1641. Semmel Jánosné — Tief Mihály végrh. — emv. v. 1642. Czilfra Ferenc — Altér Mór végrh. — hh. v. 1659. Slamovits József— Eger Hermanné végrh. — rmv. v. 1663. Incze Péter s t. — Incze Gáspár s t. végrh. — hh. v. 1665. Peschel A cég — Máthé Gyula végrh. — hh. v. 1700. Schwartz Mendel uiódai cég — Alsó Ferenc végrh. — hh. v. 1701. M.-Vásárhelyi bank és takarékpénztár — Gid Nekita végrh. — hh. v. 1718. Krausz Jakab st. — Fejér Lajos végrh. — rend. 1731. Langfelder V. cég — Péter János st. végrh. — hh. v. 1722. Központi takarékpénztár — Kozma Ignács st. végrh. — emv. v. 1723. Fegyveresi László — özv. Lenk Lajosné végrh. — emv. v. 1581. Burlea Elekné — Suteu György és neje ingatlan ' tulajdona — hh. it.