Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 3. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. (Folytatás)

20. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 3. szám. értékes munkát, amelyet a leghivatottabb szakember: Concha Győző fog megfelelően értékelni a B. Sz.-ben. Mi e helyen csak azt kívánjuk még kifejezetre juttatni, hogy: a körünkben levő munkás embereket igyekezzünk munkájokból megismerni és ezek alapján elfogulatlanul, megértő szívvel méltányolni, szeretettel körülvenni, mert ezzel mi csak azt mutatjuk meg, hogy nem az egyes emberek tömjénezöi vagyunk, hanem azt bizonyítjuk be, hogy nemes önmegtagadással van erőnk elismerni azt, ami embertársainkban több. Bizonyságot teszünk ezzel arról, hogy e körben nem idetévedt egyesek vannak, hanem a; összeséi/ lelke munkál az c/yesekben. Dr. T. Gij. X Telekkönyvi helyesbítés a gyakorlatban(Folytatás.) Az előmunkálatokat, melyek átalakításánál a 2579/1869. I. M. r. 9. s köv. §§. szerint az uj tjkvek tervezetének a hely. r. 104. §-ától is eltérő gyakorlat szerint a régi tjkv. lemásolásával kapcsolatosan külön íven elkészítéséből stb., helyesbítésnél pedig a helv. r. 22. §. szerint a tkvek lemásolásából stb. állnak, a 39.001/906. L M. r. 7. és 14. §§. szerint és pedig előbbit önálló működési körrel telruházolt, átalakító dijnokok teljesitik, utóbbit önálló működési körrel fel nem ruházott átalakító dijnokok is teljesíthetik. Előbbi figyelmet igénylő font s munka, mert ugyan a 69-es rendelet 13. §. szerint kitűzés előtt az előmunkálatokat ; a tkvi hatóságnak meg kellene vizsgálni és kiigazítani, ez azon- | ban alig teljesíthető kívánalom, a 15. §. a) pont szerint pedig a hitelesítő bizottság feladatához tartozik pontosan megvizsgálni, hogy a tervezett uj birtoklap teljesen vétetett-e fel. (mert t. i. a 2. §. a) pont ugy rendelkezik, hogy abból semmi ki ne maradjon) azaz: hogy a régi birtok helyébe kiosztott uj birtok helyesen vezettetett-e át? s a 17. §. szerint a hitelesítési eljárás aként intézendő, hogy a tervezett uj birtoklap mind a kihasitási íöldkönyvvel, mind a telekjegvzökönyvvel gondosan összeegyeztessék s az 1909. El. 2/A. 2. sz. kol. t. eln. r. 1. p. 3. bek. szerint az átalakító bizottságnak különös gondot kell fordítani a kiosztási földkönyv adatainak a telekkönyv adataival összhangba hozatalára: — ám a hitelesítési eljárás sikere mégis a tervezetek jóságától függ, miként egy jó tanácshatározat egy jó előadói tervezettől; természetesen a munkálattól is sok függ, már a 69-es rendelet 3. §-a aként rendelkezik, hogy a működő mérnök a kihasitási tervezetet akkép szerkessze, hogy belőle biztosan ki lehessen tudni, mely uj birtokrészletek léptek a tjkvek birtoklapjain bevezetett régi birtokrészletek helyébe. Kevésbbé fontos a tiszta helyesbítés előkészítése, ám azért kívánatos, hogy átalakítók és nem mint néha megtörténik ad hoc 30 napra felfogadott gyakorlatlan dijnokok végezzék a tkvek másolását, ugyanis ] a másolatok a hely. r. 22. §. 3 bek., szerint kivonatosak lévén, i készítésükhöz szakértelem kell, melylyel csak telekkönyvista rendelkezik; ügyelni kell, hogy a dülő megjelölése, bár nincs elő- | írva, a másolatokban meg legyen, az áthozott tkveknél pedig, 1 hogy melyikből jött, kitűnjön, a C lap is mindig lemásolandó. Ónként értetődik, hogy minden esetben mappa, mutató, részletlajstrom is lemásolandó. Utasítás adandó a kiadónak, hogy az illető községre vonatkozó végzéseket a betét r. 29. §., hely. r. 24. §. a bizottságnak is küldje ki, — ha nem küldi is ki, az se baj, mert az elöljáróságnak ugy is kimennek. Betétszerkesztésnél a kiküldés — természetesen a külön létszámból — már ! az előmunkálatok megkezdése előtt történik a 86 : 29, 26. §., betét r. 26. §. szerint, csakhogy itt kiküldött a neve a szak- I közegnek is és ennek segédje lehet az önálló működési körrel fel nem ruházott dijnok a 91 : 16, 4. §. ut. bek., betét r. 27. §. | 4 bek. szerint, miként a 39.001/906. I. M. r. 7. §. 1. bek. sze- j rint az átalákitásnál; és betétszerkesztésnél szintén tervezet készítendő a 86 ; 29, 23., 26. §§., betét r. 35. §. szerint, melynek a kataszterrel azonosítása a kiküldött szakközeg által a 91 : 16. 9. §. betét r. 48. §. szerint már a helyszínén történik. Betétszerkesztél a 91 : 16, 6. §., betét r. 39- és vonatkozó utasítások (I. K. 111/97., XI11/367., Vl/234., VII/120., V1I/210.; Barazsu Endre tkvi lexikon Nagybánya, 1910. III. köt. 76., 207. s köv. 1.) szerint jegyzék készítendő az adó- és illetéktartozásokról s az 60 nap nyilatkozás végett a pénzügyigazgatóságnak megküldendő, ép ugy a 39.233/904. I. M. r. szerint a gyámpénztári követelések fenn vagy fenn nem állására haladéktalan nyilatkozás végett az árvaszék megkeresendő. Az átalakítás és helyesbítésnél ez nincs előírva, így sok régi adó- és illetéktartozás törletlen marad. Némely helyesbítő bizottság azonban a régi adó- és illetéktartozások törlésére elfogadja a községi elől- | járóság nyilatkozatát is, a bankok követeléseinél pedig az adós I kezében levő kötvényt, ha nincs is reá vezetve törlési nyilatkozat. Minthogy a régibb adó- és illetéktartozás nagy része nem áll fenn, az eljárás késleltetése nélkül annak bármely szakában elfogadhatóvá lehetne tenni a p. ü. i. (illetéknél adóhivatal) válaszát a felek kérelme nélküli törlés végett. Mikor az előmunkálatok remélhetőleg 30 nap alatt befejeződnek, következik a hirdetmény kibocsátása, tiszta helyesbítésnél a hely. r. 27. s köv., átalakításnál a 105. s köv., betétszerkesztésnél a bet. r. 42. s köv. §§-ai szerint. A határnap kitűzésnél figyelemmel kell lenni az illető vidék sürgős mezei munkájára (26.824/191. I. M., I. K. X/262.); ám első a bírósági ügybeosztás; különben is a szegény községek lakéi épen télen szélednek el munkát keresni. A hirdetménynek szövege olyan, hogy szakember legyen, hogy azt megértse, háromszor kell közzétenni a hivatalos és helyi lapban, a hivatalos első megjelenésének a határnap előtt 30 nappal kell történni. A hirdetményt még több példányban meg kell küldeni az elöljáróságnak kihirdetés és a külbirtokosoknak ajánlva megküldés végett s erre még törvénykivonat is Írandó. Az idegeneknek megküldést az elöljáróság meg is teszi s azok el is szoktak jönni az első határnapra, miután soroc-ot kaptak, azt hive, hogy mindjárt végeznek velük. Felesleges tehát a kimenetelt ennyire hirdetni, a súlyt inkább az érdekeltek azonossága s lakhelye kinyomozására s annak idején pontos értesítésére kellene helyezni. A 69-es rendelet 14. §. 2. bek. szerint a hirdetményt egyszer kellene közzétenni a hivatalos lapba; ezt a 93-as lielyesb. r. 107. §-a kifejezetten hatályon kivül nem helyezte, de miután minden átalakítás helyesbítéssel jár, az átalakítási hirdetmény is ugy teendő közzé, mint a helyesbítési. Betétszerkesztésnél is háromszori a közzététel a 91 : 16, 8. §. szerint, itt az időköz 15 nap s nem 30. Átalakításnál a volt földesuraknak a hirdetményt a 93-as helyesb. r. 107. §. szerint maga a tkvi hatóság kézbesíti, ám néha helyesbítési mintára a példányokat a községi elöljáróságnak szokás megküldeni. Betétszerkesztésnél a már kiküldött bizottság maga tűzi ki a határnapot a kiküldő végzés vétele után, átalakítás- és helyesbítésnél a kitűzéskor küldetnek ki a bizottság tagjai s e tekintetben a tiszta helyesbítés és átalakítás közt az a különbség, hogy helyesbítésnél már a kérésfelterjesztésekre vélemény adandó a hely. r. 6. §. 3. p. szerint, hogy kik lennének kiküldendök s így a 19. §. szerint a tkvi hatóság által ugyanazok küldendők ki, a 27. §. szerint a bírói kiküldöttel egyetértöleg, akiket az elrendeléskor az igazságügyminiszter kijelöl, mig az átalakításnál ez nem történik, hanem a tkvi hatósá.ii jelöli ki a birói kiküldöttet és a szakközeget, a bírói kiküldött a 69-os rend. 15. §. 2. bek. szerint a tkvi előadó, tényleg pedig az, akit a hivatalfőnök akar, tőle függvén végeredményben mindkét esetben ki legyen kiküldve. A hely. r. 18. §. szerint bírói kiküldött lehetett a helyesbítésnél jegyző is, most az 1912 : 7, 38. §. alapján kibocsátott 13.100'912. I. M. r. 8. §. VI. p. szerint átalakítás és betétszerkesztésnél is lehet. A hirdetménybe órát nem szükséges tenni. Betétszerkesztésnél a 91 : 16, 7. §. betét r. 45. §. és engedély esetén az átalakításnál a 69-es rend. 12. §. értelmében a bizottság helyszíni működését a szakközeg helyszíni eljárása előzi meg, melynek feladata az azonosítás. Helyesbítő eljárásban ez nincs, pedig, mint látni fogjuk, itt is elkelne. Azonosítás alatt azonban mindhárom esetben mást-mást értünk. Bctétszerkesztésnél az azonosítás nem egyéb, mint a kataszterrel összhangbahozás (27.921/1904. I. M. r., I K. X1II/299.) vagy mondjuk egyeztetés a betét r. 50. §. részletezése szerint. Átalakításnál a 69-es rend. 12. §. szerint a birtok ugyanazonossága iránti kétely eloszlathatása a feladat, az 1909. El. 2./A. 2. kol. t. eln. r. 1. p. 3. bek. szerint az átalakító bizottságnak különös gondot kell fordítani a hitelesítés rendjén a tervezetek készítésénél észlelt hiányok kiigazítására és az azonosításra, vagyis a kiosztási földkönyv ós térkép adatainak a hiteltelekkönyv adataival összhangba hozatalára; ha ez szobában az átalakítónak nem sikerül, ezt a 69-es rend. 9. §. ut. bek. szerint vezetendő hiányok jegyzékébe, vagyis az u. n. hibajegyzékbe beirja s ennek a hibajegyzéknek a helyszíni tárgyalására roehet ki a 12. §. szerint a törvényszék elnöke engedélye alapján s ez a működése az azonosítás, mint az 1909. El. 2./A. 2. kol. t. eln. r. 1. p. ut. bek. is nevezi ; rendszerint hiányos mérnöki munka s nagyszámú észlelt hiba esetén van erre szükség. Átalakítással kapcsolatos betétszerkesztés esetén a betét r. 154. §. szerint az azonosítás két részből áll, 1. annak megállapítása, hogy az egyes tjkvekben foglalt régi birtok helyébe melyik uj birtok adatott ki, 2. a kataszterrel egyeztetés a fent id. 50. §. szerint. Helyesbítésnél azonosítás alatt az 1911. El. 2./A. 6. kol.