Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 3. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. (Folytatás)

3. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 21. oldal. t. eln. r. VI. p. szerint az ingatlan azonosságának (hely. r. 40. §. ut.) és a tényleges birtoklás tényének megállapítása értendő ; a gyakorlat szerint azonosítás, másként beazonosítás alatt értendő a* Kapeller Zoltán könyve (Tkv. hely. élj., Zilah, 1909.) 49. lapján leirt eljárás, vagyis mindjárt a helyszíni eljárás kezdetekor parcelláról parcellára járva, a tényleges birtokosok neveinek feljegyzése. Ilyen értelemben betétszerkesztésnél sincs; a betét r. 50. §. 5. p. említi a helyszínének megtekintését, de nem a tényleges birtokos kinyomozásával kapcsolat an, az 58. §. a tkvi és tényleges állapot közt az azonosítási (50. §.) eljárás folyamán észlelt eltérések eseteinek a betéttervek jegyzet rovatában kitüntetését emliti ép ugy, mint a hogy a helyesbítésnél az azonosítás, máskép beazonosítás mellőzése esetén szobai dolgozás közben észrevett ténylegességeket az illető tjkvi másolatban fel szokás jegyezni, ez azonban nem azonosítás, csak a ténylegesség muló feljegyzése. Átalakításnál beazonosításra szükség nincs, mert az úrbéri birtokbaadás óta sok változás még nem történhetett. Tehát a helyesbítési eljárásban az azonosítás, vagyis parcelláról parcellára járva a tényleges birtokosok kinyomozása, vagyis az egész határ általános beazonosítása nincs előírva, még kevésbbé a szakközegnek e végett a helyszínére előzetes kiküldése. Pedig emellett még akadna a szakközegnek előkészítő munkája : az élő tkvi tulajdonosok azonosságának s a vidékiek lakásának, valamint a meghalt tkvi tulajdonosok azonosságának s esetleg, mely idegen helyen elhaltának s a mennyire lehet, örököseinek s azok lakásának kinyomozása s a tjkvi másolatokon feljegyzése s ez alapon akár a helyszínén, akár visszahelyezve a halálesetek megírása (mely sok esetben, mint látni fogjuk, a bizottságra hárul), a meghívók kiállítása és esetleg a beazonosított nevek alapján önálló mutató készítése, esetleg kiskorúakkal dolgozás esetén azok azonosságának megállapítása S az elöljáróságnál vezetett kiskorúak nyilvántartása adataival egyeztetése. Kérdés, hogy nem az eféle munkát érti-e a betét r. 58. §. az alatt, hogy a kiküldött (előre kiküldött szakközeg) nincs hivatva arra, hogy előkészítő intézkedéseket tegyen abból a tekintetből, hogy a betétekben a tényleges birtokos tulajdonosnak bejegyeztessék. Helyesbítésnél pedig a fentiek szerint a szakközeg előkészítő helyszíni eljárásra egyáltalában nincs felhatalmazva : mindez természete*en az érdemi munka rovására esik. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. | Kerekes János. | A kolozsvári kir. törvényszéknek és vele együtt Kolozsvár város egész jogásztársadalmának nagy gyásza van. Kerekes János, a törvényszéknek kiválóan képzett, igazságszeretettöl áthatott birája meghalt. Páratlan kötelességérzet, a legmesszebbmenő igazságszeretet és lankadatlan munkakedv jellemezték egész működését és ezek a tulajdonságai ugy birótársai, mint az ügyvédi kar és az egész közönség osztatlan becsülését és kiváló tekintélyt biztosítottak számára. A kolozsvári kir. törvényszéknél legutóbb mint főlárgyalási elnök működött s e hatáskörében is az esetek nagy tömege dacára mindig és minden oldalról a legnagyobb elismerést vivta ki kiváló tapintatával, lelkiismeretes erélyével és az elfogulatlan pártatlanság legmesszebbmenő szemelőtt tartásával. Kerekes János halála nem csapott le váratlanul. Az elmúlást hosszas és reménytelen betegeskedés előzte meg. Évek óta súlyos lábfájdalmak gyötörték, amelyhez utóbb komoly vese és szívbaj is járult. S/.inte fenséges türelemmel és erélylyel győzte le sokáig a szervezetét megtámadó betegséget, amely a mult év júniusában leverte lábáról Oly rosszul érezte magát ekkor, hogy a páratlan munkakedvü ember hosszabb szabadságot kért egészsége helyreállítása végett. Azóta nem mozdult ki szobájából, a hol várva-várta jól megérdemelt táblabírói előléptetését, amelyre még a mult év őszén előterjesztették az igazságügyminiszternél. A kinevezés azonban az adminisztráció végzetes lassusága miatt addig késett, mig a kiváló férfiút a halál utolérte. Egész életében a hivatásának és családjának élt s az előléptetését is azért várta oly izgatottan, hogy családjának nagyobb anyagi előnyöket biztosítson. A karácsonyi ünnepek alatt ágybadölt s állapota az újesztendő első napjaiban oly szomorúra fordult, hogy meg lehetett jósolni rövid kiszenvedését. Egy héttel ezelőtt már csak feleségét és két gyermekét ismerte csak fel s az agónia e hó 15-én reggel bekövetkezett haláláig tartott, mikor a felesége és gyermekei karjaiban kilehelte lelkét. Negyvenhét évet élt s a következő pályát futotta meg: Született 1^65 november 21-én Kecskeméten. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1889. július hó 31-én lépett az igazságügy szolgálatába Szabadkán, ahol szorgalma révén csakhamar aljegyzővé nevezték ki. 1873 május 12-én jegyzővé léptették elő s ugyanazon év október 17-én már albirö lett. Alügyésszé 1896 február 23-án nevezték ki s 1900-ban Zomborra helyezték át vezetöügyésznek. Ö volt akkor korra nézve a legfiatalabb vezetőügyész az országban. Az 1904. évben Debrecenbe törvényszéki biróvá nevezték ki. 1907. június hó 27-én került Kolozsvárra s itt a büntető felebbviteli ügyek előadója és az esküdtszék elnök helyettese lett. Bodor László kir. táblabíró 1911. év október havában történt nyugdíjazásakor a főtárgyaiások vette át. Temetése folyó hó 17-én délután folyt le birótársainak és az ügyvédi kar számos tagjának igaz részvétele mellett. A kir. törvényszék a temetésen testületileg vett részt, sírjára koszorút helyezett és teljes ülésében elhatározta, hogy emlékének megörökítésére sirkövet állit. A kolozsvári ügyvédi kamara felhívása. Az 1874-ik évi XXXIV. törvénycikk 13. §-a értelmében a főnök a nála gyakorlaton levő ügyvédjelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarának évenként jelentést tenni köteles. A kamara választmánya azzal hozza emlékezetbe a kamara ügyvédtagjainak a törvény ezen rendelkezését, hogy az évi jelentéseket a kamarához 1913. évi február l-ig okvetlenül terjeszszék be. =» A budapesti ügyvédi kamara az uj igazságügyminiszternél. A budapesti kamara elnöksége az elmúlt héten küldöttségileg üdvözölte dr. Baloqh Jenőt, az uj minisztert hivatalba lépése alkalmából. Brüll Ignác dr., a kamara elnöke vezette a küldöttséget, aki beszédében rámutatott azokra a nehéz igazságügyi feladatokra, melyek megoldása immár halaszthatatlan. Különösen kiemelte, hogy az ügyvédi kar bizalommal várja a* uj kormánytól, hogy jogos létérdekeiről kellő gondoskodás történjék. Baloqh Jenő dr. igazságügyminiszter válaszában biztosította a küldöttséget arról, hogy az ügyvédi kar iránt, melynek a törvénykezés terén való közreműködését igen nagyra becsüli, a legnagyobb jóindulattal viseltetik, kérte a kar*és főleg a budapesti ügyvédi kamara támogatását a korszerű igazságügyi reformok megvalósításánál. Álbejegyzések ellenőrzése Az álbejegyzések hatályosabb ellenőrzése céljából az országos ügyvédszövetség debreceni osztálya megkereste a debreceni ügyvédi Kamarát a jelöltek hiteles lajstromának megküldése végett és ezen lajstromot az dsztály tagjaihoz, valamint a többi debreceni kartárshoz is olyan figyelmeztetéssel küldte meg, hogy az osztály minden egyes tagjának kötelességévé tétetett az álbejegyzések bejelentése s ha az álbejegyzést az illető főnök az erre vonatkozó felhívásban adott záros határidő alatt meg nem szünteti, a választmány fegyelmi vagy bűnvádi uton fog az illető főnök ellen eljárni. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a kolozsvári ügyvédi kamara a jelöltek hiteles kimutatását most állítja össze s megfogja szinten küldeni ugy a szövetség kolozsvári osztályának, mint a kamara tagjainak is, utasítva őket a netán észlelt álbejegyzési eseteknek haladéktalan bejelentésére. = A budapesti ügyvédi vizsgálatok statisztikája. Az 1912. évben ügyvédi vizsgára jelentkezett összesen 808 jelölt, akik közül visszalépett 15, a vizsga folytatásából kizáratott 1. A 813 vizsgázó közül képesittetett 491, teljes ismétlésre utasíttatott 125, pótvizsgára utasíttatott 181. A 813 vizsgából első vizsga volt 593, ismétlő 89, pótvizsga 131. Meghívó. Az E. M. E. Társadalomtudományi Szakosztálya által fentartott kolozsvári Tüdőbeteg qondozó Intézet „Dispensaire Bizottsága" 1913. évi január hó 20-án d. u. V26 órakor az intézet helyiségében ülést tart (Bástya-utca 6. sz. em.) Tárgysorozat. 1. Jelentés az intézet 1912. évi működéséről. 2. Költségvetés. 3. Hölgvbizottság megalakítása. Gyűjtés. 4. Másodorvos alkalmazása. Helyettes jutalmazása. 5. Indítványok. A tárgysorozat fontosságára való tekintettel a tagok szíves megjelenését kéri az elnökség. Kolozsvár, 1913 január 15. Schwarz Gusztáv — Dr. Tóth Gy. tszéki biró fölolvasásáról. Az E. M. E. jogi •-zakosztálya az 1910/12. évi fölolvasásainak kiadmányát megküldötte Schwarz Gusztáv egyetemi tanárnak is. E kiadmányban jelent meg Dr. Tóth György királyi törvényszéki bírónak a közbirtokosságokról, mint jogi személyekről Írott munkája. Schwarz Gusztáv a kiadmányt megköszönő levelében felolvasóról ezeket mondja: , ,4 hözbirtokos-