Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 3. szám - A parlamenti kormányrendszer Magyarországon [könyvismertetés]

18. oldal. ETCrdélyrésasi .fogj Köalitniy A Stubenrauch-féle commentár mindjárt a között is különbséget tesz, hogy a szavatosság evictió vagy a dolog hiányai okából keletkezett. Evictió esetén a határidőt attól az időtől számítja, amikor az átvevő a dolog birtokából jogerősen kivettetett. Ez esetben tehát nem számitható az átadástól, mert ez azt jelentené, hogy a vevő szavatossági igénye illusoriussá tehető, mert hiszen ez sokszor a határidőn tul kitolatik. De nem számitható a harmadik részéről indított kereset beadásától sem, mert ekkor még nem tudhatni, hogy az átvevő a valóságban fog-é kárt szenvedni. A dolog hiányai esetében — Stubenrauch szerint — a. határidő rendesen a dolog átadásától és csak akkor, ha ezen idő alatt lehetetlen volt a hiányt felfedezni, kezdődik az időszámítás attól az időtől, amikor lehetővé valt annak a bizonyítása, hogy a hiány fenforog. A mi egyedüli commentárunk — Hallcr könyve — szerint: „I. evictió esetén az elévülési idő a harmadik által indított kereset kézbesítése napjától kezdve foly; II. a dolognak hiánya miatti szavatosság esetében pedig: inaó dolqoknál ezekneknek átadási idejétől és nem azon ötöl számítandó, melyben a hiány felfedeztetett. Megindokolja pedig ezen álláspontját azzal, hogy „az átvevőnek dolga a tárgynak szerződésszerű minőségét az átvételkor azonnal megvizsgálni és ennek elmulasztása által ;iz eladót tetszése szerint hosszított felelősségben nem tarthatja. Különben is — szerinte — a 933. §-ban meghatározott rendkívüli elévülési időnek értelme nem lenne, ha az átvevő azon örv alatt, hogy a dolognak hiányait csak most fedezte fel, szavatossági igényét évek múlva is érvényesíthetné." „Ingatlan dolgoknál az elévülési idő nem az alakszerű (431. §.), hanem a valóságos (természetes) átadás idejével kezdődik, mert az átvevőnek csak ezen idő óta lett lehető, a dolognak szerződésszerű minőségét megvizsgálni." A szavatossági határidő kezdőpontjának helyes eldöntése azonban előfeltételként többé-kevésbbé megkívánja, hogy a cikk címében felvetett kérdés döntessék el. Hogy tehát a határidő elévülési vagy záros határidő-e ? Ha záros határidő, akkor a kezdőpont csak egg lehet. Persze ezzel a vita még eldöntve nincs, mert — az optkv. a kezdőpontot nem szabályozván — még mindig kérdés, hogy melyik is legyen az? A szerződéskötés vagy az átadás időpontja? Ha pedig elévülési határidőt veszünk fel: akkor már többféle kezdőponttal kell operálni. Elörebocsátva bár, hogy az optkv. az elévülés kez lőpontjának meghatározására nézve általános rendelkezéseket szintén nem tartalmaz, mégis a szabály az, hogy az elavülési idő folyása kezdetét veszi a kereseti jog létrejöttével, Az időpont egg ugyan itt is, amelyben az „actio nata est csakhogy a különböző jogoknál különböző feltételek mellet születik ez meg. Dologi jogoknál (s általálában absolut jogoknál) mihelyt jogsértés van : kötelmi jogonnál a lejárattal stb. Ha továbbá a szavatossági határidő — záros határidő • • akkor az ezzel járó jogi hatásokkal kell számolni, tehát nincs szünetelés, nyugvás, de nincs iélbeszakitás sem. Mert a záros határidő jogi természetével az össze nem fér. Ha azonban elévülési határidő, akkor az elévülés nyugvása, félbeszakítása is helyt foghat. A felvetett kérdés megoldásához közeledve, a szavatossági igénynek intézményi célját véve alapul, csak az a felelet lehet egyedül helyes, amely a szavatossági határidőt, elévülési határidőnek mondja. Egyetlen körülményből — amint ezt a fenlidézett kir. ítélőtáblai határozat is teszi — t. i. abból, hogy mig az elévülés az optk. 1502. §-a szerint meg nem hosszabbítható, addig a szavatossági határidőt, — közönségesen ismert, hogy a szerződő felek meghosszabbíthatják •— záros határidőre következtetni semmiesetre sem lehet helyes. Mert hiszen, ha a zárós határidő jogi alaptermészetét és célját tartjuk szem oiött, az még kevésbbé hosszabbítható meg és ebben a tekintetben az elévülésnél még szigorúbb tétele a jognak. Az elévülés nyughatik, félbeszakítható, amaz ha egyszer megindul, szakadatlanul, megnyugvás és félbeszakithatás nélkül foly, mig befejezést nem nyer. Tehát az elévülés kritériuma nem az, hogy „meg nem hosszabitható." A szavatosság, az obligációnak egy sajátságos létszaka. A szavatossági határidő, mint elévülési határidőnek a beállítása is tehát ehhez idomul. Mig az elévithető jogokra kiterjedő általános elévülés ki nem zárható, addig itt. iganis kizárható, részint a felek akarata, részint, a törvénynek magának az intézkedése folytán (az optkv. 928. §.) Megrövidíthető, meghosszabbítható; az elévülés csak megrövidithető. Onnan van ez, hogy mig a szavatossági jog — dispositiv rendelkezése a törvénynek, addig az általános elévülés tulajdoni képpen közjogi intézményszerü. Mindebből azonban nem következik, hogy csupán amiatt, mert a szavatossági határidő meghosszabbítható (bár e tekintetben sem tartalmaz az optkv. kifejezett rendelkezést, de követzik ez ex ratione iuris) ne lehessen elévülési határidő. Zárós határidő pedig azért nem, mert nyughatik és félbeszakítható. A szavatossági határidőt elévülési határidőnek veszik az i ujabb codexek is így a németbirodálmi polg. törvényköny (477. §.) is. Ha tehát az optkv. 933. §-ában meghatározott szavatossági határidő elévülési határidő, akkor arra a kérdésre, j hogy a határidő, mely időponttól veszi kezdetét, a felelet 1 kézenfekvő. Ez az időpont pedig az actió-nata időpontja lehet csupán. A mikor a kereset megindítható. Hogy pedig mikor áll be ez, az egyedül a jogviszony obiectiv természetének megvizsgá, lásával állapítható meg. Evictió esetén azon naptól kezdve, amelyen a szerző a neki elidegenített jog hiányáról alapos tudomást szerez és ebből folyóan a szavatosságból eredő igényeit érvényesítheti (optkv. 1478. §); némely körülmények között tehát mar az átaúás napjától. A vevő által a harmadik ellen, vagy utóbbi által a vevő ellen indított perben keletkezett Ítélet jogerejétől számítani a határidőt azért helytelen, mert még a per befejezése előtt a | hiányról alapos tudomás lévén szerezhető, a határidő meghosz! szabbitásának elfogadható alapja nincsen. A dolog hiánya miatti szavatosság esetén a kezdő időpont j felvételére a helyes időpont, az átadás időpontja. Az átadás időpontjában száll át — rendszerint — a veszély | is a vevőre, neki tehát már ez okból is különösen érdekében áll a dolog hiányának utánna nézni. Kezdő időpontul az átadást veszi aenémetbirodalom polg. ! tvkv. is. (446. 483. §§.) A svájci kötelmi jogban is hasonlóképpen, még pedig I nagyon viíágosan van szabályozva. Annak 210. §-a szerint: „Die Klagen auf Gewáhrleistung wegen Mángel der Sache verjáhren mit Ablauf eines Jahres nach derén Ablieferung an den Káufer, selbst wenn dieser die Mángel erst spáter entdeckt. j es sei denn, dass der Verkáufer eine Haftung auf liíngere Zeit j übernommen hat." A mi általános polgári törvénykönyvünk tervezete is a j németbir. polg. tkv. és a svájci jog utján halad. 1451. §-a szerint: ..A szavatossági hiány miatt támasztható követelések (1434. 1435. § ok), hacsak az eladó a hiányt rosszhiszeműen el nem hallgatta, ingó dolognál 6 hónap alatt, ingatlannál egy év alatt évülnek el. A határidő ingóknál a kiszolgáltatás, ingatlanoknál az át[ adás időpontjától számítandó és szerződés által a rendes elévülési időtartamáig meghosszabbítható'" Azontúl már nem, mert ott a felek dispositiója véget ér; ott a közjogi vonatkozás lép már előtérbe. \ fi parlamenti hormányreíiiszer Magyarországon.* — Dr. Deák Albert könyve. — Magyarországon tudományos könyvet írni: nagy általános, ságban a szellemi élet pazar fényűzése, vagy jól beállított üzlet szellemi tartalom nélkül. E szomorú igázságot már annyiszor megállapították, hogy a nagyközönség is végtére elhitte, de még mindig nem értette meg, hogy e szomorú állapotnak az olvasóközönség az oka. A szépirodalomnak megvan ugyan az olvasó hölgy-közönsége, de a /er/í-társadalom még egyáltalában nem olvasóközönség. A kivételek megerősítik az általános szabályt. Az általános ; szabály helyességét pedig igazolják azok az el nem vitatható tények, hogy a tudományos munkákból évente alig kel el néhány i példány s azok is olvasatlanul pihenőre térnek a könyvhalmazok szaporítására. (X könyvtár lényege a rendezettség.) * A munka Grill Károly kiadásában jelent meg. Ára: 6 korona. Nyomatta Stief Jenő és Tsa Kolozsvárt.