Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 17. szám - Az 1878: V. t.-c. módositásának előkészületei

JOGESET EXARA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVl JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyríszi Jogi Közlöny 17. számához. jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Bovatvezeté: Dr. Költő Gábor, kir. törvsz. biró. A S. E. 167. §-ához. A íelebbezési bíróság: csak a S. E. 167. g-áhan taxatíve megjelölt esetben jogosult határozatát az elsőbiróság által eldöntött kérdésre szorítani s az ügyet — ha szükségét látja — az cisubiróságmoz további tárgyalás és Ítélethozatal végett v isszautasitani, de nincs joga ezt tenni más esetekben, nevezetesen akkor, ha :iz elsőbiróság kereshetőségi jog hiánya okából uta Holta el a keresetet s ha a felebbezési bíróság a felperes kereshetőségi jogát megállapitandónak találja. 57. 1912. G. 480/3. szám. A kolozsvári királyi Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság végzett: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldja, a felebbezési bíróságot az alább megjelölt irányban további törvényszerű eljárásra és — a felülvizsgálat: eljárásban felmerült költségek viselésére kiterjedő — megfelelő érdemleges határozat hozatalára utasítja. Indokok: A felebbezési biróság ítélete ellen alperes élt a S. E. 185. §. a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kéréssel. A felperesi válasziratban emelt azon kifogásnak, hogy a felebbezési biróság Ítélete ellen felülvizsgálati kérésnek nincs helye, mert a felebbezési biróság az elsőbiróság Ítéletét csupán feloldotta és érdemi tárgyalásra utasította, alaptalan, mert a felebbezési biróság az eisöbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felperesnek alperes elleni kereshetőségi jogosultságát megállapította s ennek következtében a peres ügynek egyik érdemleges kérdésében ítélet által döntvén, ezen Ítélet ellen a S. E. 180. §. a) pontja értelmében felülvizsgálatnak helye van. Ezért a felebbezési biróság ítéletét felülvizsgálat alá kellett venni. Az iratszerü ügyállás szerint az elsőbiróság felperes keresetét kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el. A felebbezési biróság az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, felperes kereshetőségi jogát megállapította és — miután az elsőbiróság az ügy érdemében tényállást nem állapított meg és az ügy érdemében nem határozott — az ügyet további eljárás és az érdemben való határozat hozatala végett az elsőbirósághoz visszautasította. A felebbezési bíróságnak ez az utóbb kiemelt határozata (<x visszautasítás) lényeges eljárás; szabályt sért, mert a S. E. 1G7. § a szerint a felebbezési biróság csak az ezen §-ban taxatíve megjelölt esetben jogosult határozatát az elsőbiróság állal eldöntött kérdésre szorítani és az ügyet — ha szükségét látja — az elsőbirósághoz további tárgyalás és ítélethozatal végett visszautasítani, de nincs joga más esetekben, nevezetesen akkor, ha az elsőbiróság kereshetőségi jog hiánya okából utasította el a keresetet s ha a felebbezési biróság a felperes kereshetőségi jogát megállapitandónak találja Az utóbb említett esetben a S. E. 152. és következő §§-oknak értelmében a felebbezési biróság maga köteles az ügyet újra tárgyalni, a szükségesnek tartott irányban a tényállást megállapítani s az ügyet érdemlegesen eldönteni. Lényeges eljárási szabályt sértett tehát a felobbezési biróság azáltal, hogy a kereshetőségi jog kérdésében külön döntött Kolozsvár, 1913. április 27. anélkül, hogy a szükséges további tényállás megállapítására és az ügy érdemének eldöntésére kiterjeszkedett volna. Emiatt a felebbezési bíróság ítélete az ügy érdemében felülvizsgálható lévén, a S. E. 2Ö4. §-a értelmében hivatalból volt feloldandó. Ezen határozat folytán az alperes felülvizsgálati panaszai tárgytalanokká váltak. 1913. évi február hó 26. Perfeljegyzés. A büntető perfeljegyzés csakis a büntető biróság megkeresése alapján rendelhető el. 58. 1913. 582/1. szám. A kolozsvári királyi Ítélőtábla # végzett: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Mert: A kérelem a D-i kereskedelmi és iparbank részvénytársaság által F. S. ellen folyamatba tett büntető per feljegyzésére irányul. Minthogy az ily feljegyzés a tkvi rts. 152. §-a értelmében csakis a büntető biróság megkeresése alapján rendelhető el, a miből következőleg a feljelentést tevő sértettnek közvetlenül a telekkönyvi hatósághoz beadott kérésére ilyen intézkedés nem tehető, az elsőbiróság elutasító végzését fenn kellett tartani. 1913. évi március hó 10. Az 1881 : LX. t.-c. 189. §-ához. Az 1907 : XIX. t.-c. 46. §-ban felsorolt betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékok, tagsági igazolványokért fizetendő dijak, úgyszintén a balesetbiztosítási járulékok és dijak előnyös tételekként nem sorozhatók. 59. 1913. 840/1. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla végzett : A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyet nem ad. Indokok: Előrebocsátja a kir. Ítélőtábla, hogy a d-i kir. pénzügyigazgatóságnak 44412/1912. II. szám alatt beadott s a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényét, tartalmánál fogva, minthogy abban a már meghozott sorrendi végzés megváltoztatása, esetleg hatályon kivül helyezése és ujabbi sorrendi tárgyalás tartása kéretik, az 5401/1912. tkvi sz. sorrendi végzés ellen intézett felfolyamodásnak tekinti s mint ilyent veszi érdemi elbírálás alá. A felfolyamodásnak tekintett kérvényben a kir. pénzügyigazgatóság 440 kor. 63 fill. munkásbiztositási és tagdíjhátraléknak a V. T. 189. §-ának b) pontja alapján előnyös tételként való sorozását kéri. Vizsgálandó kérdés tehát, hogy a fent jelzett követelések tekintetében fennforognak-e azok a törvényes feltételek, melyek mellett előnyös tételként való sorozásnak helye van. Az 1881 : LX. t.-c. 189. §-nak b) pontja és az 1883 : XLIV. t.-c. 88. §-nak első bekezdése szerint az adók s illetve egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások közül törvényes elsőbbséggel csakis azok birnak, melyek az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelik. Minthogy pedig az 1907 : XIX. t.-c. 46. §-ban felsorolt betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékok, tagsági