Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 16. szám - A tömeggondnoki kirendelések

0GESETEK T A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 16. szamához. Kolozsvár, 1913. április 20, jogesetek u k«loKS» i'íi'i kir. itéiőtúMa gvukorlutúhól. Rovatvezető: Dr. Költő Gábor, kir. törvsz. biró. Kártérítés. A kéiüénytulnjdonos szakszerű ellenőrzés és felügyelet kötelességszerű u.vakorüsára nemi hivatott különösen oly mérvben, hogy ebbeli mulasztása a kémény seprőnek szabátyrendeletileg is előirt, díjazott kötelességteljesítés elmulasztásának vagyoni hátrányát utóbbiról jogilag Uiltárólag vagy részben is magára áthátitsa. 53. 1912. G. 33G/4. sróm. A kolozsvári királyi Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság ~- végzett : A kir. ítélőtábla felperesnek felülvizsgálati kérése folytán a folebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldja és a felebbezési bíróságot arra utasítja, hogy a felekkel tartanaó szóbeli tárgyalás, esetleg bizonyitásfelvétcl után állapítson meg az alábbi iránj-ban is szabályszerű tényállást és azután hozzon c perben, a költségek viselésére is kiterjedő, ujabbi szabályszerű határozatot. Jndukok : A felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján felperes támadta meg felülvizsgálati kéréssel. A felülvizsgálati kéréshez csatolt bizonyíték (okirat) nem vonatkozván eljárási szabály megsértésének igazolására, a S. E. 197. §. utolsó bekezdése értelmében e helyen figyelembe vehető nem volt. A felebbezési biróság megállapítván azt, hogy alperes, mint kéményseprő, a kerületébe tartozó felperesi háznál előállott kéménytüz miatt a Kbt. 141-ik §-a alapján jogerősen közigazgatásilag megbüntettetett ugyan, mert a kéményseprést pontatlanul végezte, mégis felperest keresetével, melyben a kéménytüz alkalmával bútorai elégése miatt szenvedett kára megtérítését követelte alperestől, azért utasította el, mert az alperesnek mulasztásából keletkezett kéménytüz és felperes bútorainak elégése áital szenvedett kár között az alperes terhére az okozati összefüggést megállapíthatónak nem találta, még pedig azon okból egyfelől, mert felperesnek jogában állott volna a kéményseprést más által eszközöltetni s mert másfelől felperesnek, mint háztulajdonosnak állolt kötelességében a kéményből az elzárt és nem használt szobába (hol a bútorok elégtek) vezető kürtőlyukat és ajtót tűzmentesen elzárni és mert végül felperesnek ily körülmények között tartózkod nia kellett volna a keményseprés elvégeztetése nélkül a kályhában tüzet gyújtani, minélfogva a bekövetkezett égési kár kizárólag felperesnek gondatlanságára és mulasztására vezetendő vissza. A felebbezési biróság ítéletét felperes felülvizsgálati kérése folytán anyagi jogi szempontból az alapos felülvizsgálatra alkalmas tényállás hiányában fel kellett oldani. Ugyanis a kéményseprés az ipartörvény értelmében a képesítés igazolásán felül meg megbízhatóságtól függő hatósági engedélyhez és szabályrendeletileg megállapított számhoz kötött ipari foglalkozás lévén, melyre nézve az ipartörvény 16. §-a azt is előírván, hogy a kémények kitisztítása havonként legalább egyszer és ahol a napnak nagy részén és gyakran éjjel is tüzelnek, gyakrabban cszközlcndő : annak jogi megállapithatása végett, ha vájjon a kéménytüz alkalmából felperesnek bútorai elégése miatt beállott kárért magánjogilag kit. terhel a felelősség, kizárólag alperest, kizárólag felperest, avagy mind a kettőt; a kir. Ítélőtábla e helyen is irányadó szabályszerű tényállás megállapítását tartja szükségesnek, egyfelől abban az irányban, hogy a tüzeset helyén és alkalmakor volt-e kötelező kéményseprési rendelet és ha létezett, abban az alperes kéményseprőre nézve minő kötelességek megtartása van előírva, és azoknak alperes a szabályrendeleti módon a jelen esetre vonatkoztatva, eleget tett-e, követett-e el — eltekintve a pontatlan tisztítástól — egyéb és minő mulasztást ? mert az ily qualifikált közigazgatási ellenőrzés és felügyelet alatt álló iparűzéssel szemben az általánosságban nem szakembernek felveendő kéménytulajdonos, szakszerű ellenőrzés és felügyelet kötelességszerű gyakorlására a kir. Ítélőtábla jogi álláspontja szerint nem hivatott különösen oly mérvben, hogy ebbeli mulasztása a kéményseprőnek szabályrendeletileg is előirt, díjazott kötelességteljesítés elmulasztásának vagyoni hátrányát utóbbiról jogilag kizárólag nagy részben is magára áthárítsa, minélfogva a fenti körülményekre vonatkozó szabályszerű tényállás hiányában a felebbezési biróság Ítélete alapos felülvizsgálatra nem alkalmas. 1913. február hó 10. A kereskedelmi ügylet fogalmához. Ténykérdés. I. A munka eredménye is lehet Kereskedelmi ügylet tárgya, mikor is a feldolgozandó anyagot a megrendelő adja a vállalkozónak és ez utóbbi csak a munkát leijesiti s emellett a szükséges mellék dolgokat maga adja. II. Az, hogy valamely okirat kiállításánál, avagy ügyleti kijelentésnél az okirat tartalmán kivül esíf körülményeknél fogva az illető feleknek mi volt a valódi egységes ügyleti akaratelhatározása, ténykérdés. 54 1912. G 397/2 szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság itélt : A kir. Ítélőtábla ugy a felperest, mint az alperest felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A felperes anyagi s eljárási jogszabályok, az alperes csupán eljárási jogszabályok megsértése miatt támadta meg a felebbezési biróság ítéletét. A panaszok azonban az alább kifejtettek szerint alaptalanok. Nem vitás, hogy a felek között a keresethez csatolt okiratba foglalt szerződés jött létre, 1910. május hó 19-én, mely szerint a felperes elvállalta az alperes által árverésen megvásárolt lokomobil, egy cséplő szekrény, egy elevátor, egy fürész, két fecskendő, egy arató gép és emelő gépnek a kijavítását. A szerződés magában foglalja a felperes munka vállaló további kötelezettségének tartalmát és azt is, hogy az alperes munkaadó, mely ellenszolgáltatásokkal tartozik, amelyekről alább lesz szó. A munka eredménye is lehet ugyan kereskedelmi ügylet tárgya, mikor is a feldolgozandó anyagot a megrendelő adja a vállalkozónak és ez utóbbi csak a munkát teljesiti s emellett a szükséges mellék dolgokat maga adja, mindazonáltal a jelen esetben a K. T. 259 §. 1. pontja alá eső alanyi kereskedelmi ügyletről nem lehet szó, mert az ingó dolgok át vagy feldolgozásának elvállalása mások részére csak akkor képez kereskedelmi ügyletet, ha az átvállaló üzlete a kisipar körét meghaladja, amely ténykérdés és ami az ítéletben megállapítva nincsen, do annak hiányát sem panaszolták a felülvizsgálati kérelemmel élő felek. Minthogy pedig a felek egyike sem kereskedő: a szóban forgó munkabéri szerződésből folyó kölcsönös jogok és kötelezettségek elbírálásánál az általános magánjog szabályai az irányadók. 1. Nem vitás ugyan az sem, hogy a felperes a gépjavitási