Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 16. szám - A fiatalkoruak birósága

16. szám. Krdélyrészi Jogi Közlöny. 107. oldal. 5 Külföldi egyén ellen indított rendőri büntetőügyben az ország területéről való kitiltás nem mondható ki. Ez iránt külön eljárás teendő folyamatba. (Belűgyiniu. 3753/1912. sz. hat.) 6. Minthogy a hirlapirás ntni ipari, hanem szellemi tevékenység, annak gyakorlására, illetve az azok között felmerülő vitás kérdések eldöntésére az ipartörvény rendelsezései alkalmazást Ben nyerhetnek. (Keresk miniszter 41493/1912 sz. hat.) 7. Bérkocsi-szabályrendeletbe ütköző kihágás miatt indított ügyben hozott másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. (Belügyin. 5653/1912. sz.) 8. Ha a kiskorú gazdasági cseléd atyja (iának beszegödéséi kifejezetten nem ellenezte, a gazda joggal vélelmezheti, hogy a beszegödés a törvényes képviselő beleegyezésével történt. (Földmiv. miniszter 2122/1912. hat.) 9. A gazdatiszt feljogosítottnak tekintendő arra. hogy a gazdasági cseléd által végzendő külön munkáért külön díjazást ígérjen. (Földmiv. miniszter 3952/1912.) 10. A közbirtokosság közös ingatlanán az egyik társtulajdonos által elkövetett kártétel kihágásnak nem minősíthető, hanem birói uton léphetnek fel a társtulajdonosok magánjogi kárigényekkel. (Földmiv. miniszter 123184/1912.) 11. A közbirtokosság magánjogi követelésének érvényesítése iránt hozott közbirtokossági határozatok érdemleges lelülbiralata a közigazgatási bíróságok hatáskörebe nem tartozik. (Földmiv. miniszter 62579/1912.) 12. A postahivatal hatóság és annak teendőjét teljesítő postamester közhivatalnoknak tekintendő. (Belügymin. 114.294— 1912. sz. hat. = Hatásköri bírósági határozatok. 1. Az 1900 : XXVIII, t.-c. 2. §. második bekezdésében „a törvényben meghatározott mód" alatt csak a mutikásszerzödés megkötésének alakszerűsége, nem pedig annak tartalma értendő; ha tehát az ily szerződésnek valamely tartalmú kelléke hiányzik, az nem lehet ok arra, hogy a szerződésre alapított követeles elbírálására ne tartoznék a közigazgatási hatóság hatáskörébe. (1912. évi 95. számú hat.) 2. Az ipartörvény (1884 : XVII.) szerint a kereskedés is az iparágak közé tartozik. A kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII.) a kereskedelmi társaságokra is kiterjed, minélfogva a kereskedelmi szövetkezetek segédszemélyzetének (jelen cselben könyvelő) szolgálati viszonyából származó követelések elbírálása elsősorban a közigazgatási útra tartoznak s csak érdembeli határozatok meghozatala után vihetők rendes bíróság elé. (108/1912. határozat.) = Az 1878: V. t.-c. módosításának előmunkálatai. Balogh Jenő igazságügyi miniszter — adott programmjához hiven — következetesen halad előre a kitűzött cél felé. A büntető törvénykönyv módosítását, esetleg egy egészen uj btkv. alkotását programmjának központjába állította be, mert mint a büntető jogtudománynak -r- per eminentíam — szakembere felismerte, hogy büntető törvénykönyvünk, mely, bár a maga korában kiváló alkotás volt, ma már annyira megérett a revízióra, hogy a további halogatás egyenlő volna a megváltozott viszonyok be nem látásával, a korszellem hatása elöli elzárkózással. A btkv. revíziója tehát többé a napirendről le nem kerülhet. A revízió anyagának feldolgozása végett — állandó bizottság szerveztetett. emiek szervezeti szabályzata királyi jóváhagyásban is részesült, a bizottsági tagok pedig kineveztettek és munkásságukat — ily minőségben is — megkezdték. Az igazságügyminiszter pedig a megállapított — és a bizottság tagjai által formulázott kérdéseket — a jogász közvélemény elé bocsátotta. Kitűnik ezen kérdésekből, melyeket alább mi is közlünk, hogy a revízió széles keretek között fog mozogni és hogyha a munkálat törvénynyé válik majd, büntető törvénykönyvünk európai nívón fog állani. Hogy mindezt azonban elérhessük, a revízió munkálataiból mindnyájan, a joggal foglalkozók, ki kell vennünk részünket. A közölt kérdésekhez tehát hozzá kell szólnunk, meg kell vitatnunk. Az ügyvédjelöltek mozgalma. Az ügyvédjelölt Szövetség, f. hó 11-én tisztelgett az igazságügyminiszternél, akinek a szövetség elnöke átadta az ügyvédjelöltek naggyülésének memorandumát. A memorandumban kérik az 1912. évi XH. törvénycikknek méltányos megváltoztatását, nevezetesen azt, hogy, akik a törvény életbeléptekor már bejegyzett ügyvédjelöltek voltak, továbbá, akik a polgári perrendtartás életbelépéséig leteszik az ügyvédi vizsgát, azoknak ne kelljen még két évig ügyvédhelyetteseknek lenniük. Az igazságügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy ha csak az ö egyéni szubjektív óhaja volna irányadó, akkor kijelenthetné, hogy a kérdést gyorsan és kedvezően megoldja, de jelelőssógteljes állásban lévén, e pillanatban konkrét es határozott ígéretet nem tehet. Meg fogja azonban hallgatai haladék nélkül a véleményadásra illetékes igazságügyi hatóságokat és hiszi, hogy méltányossággal lehet majd olyan megoldást találni, amely az ügyvédjelöltek jogosult aggodalmat és izgalmat le fogja csendesíteni és amely minden tekintetben megnyugvást fog létrehozni. Ezután Töri/ Gusztáv államtitkárnál és Tcrfij Gyula miniszteri tanácsosnál, a kodifikáló bizottság előadójánál jelent meg a küldöttség. A szövetség a szervezeti novellában meghatározott átmeneti idő elhalasztása tárgyában legutóbb negyvenhárom vidéki városban rendezett látogatott gyűlést. A gyűlésekről táviratot intéztek az igazságügyminiszterhez, kérték, hogy a szövetség memorandumában foglalt kívánalmakat teljesítse. Bövid időn belül ismét több vidéki városban rendez a szövetség gyűlést, amelyek kérvénnyel fordulnak az ügyvédi kamarákhoz is jogos kívánalmaik teljesítése végett. Igazságügyi reformok. A kormány köréből származó hirek szerint a májusban összeülő képviselőház elé legelsőknek az igazságügy-miniszter javaslatai kerülnek. így a közveszélyes csavargókról, a fővárosi központi járásbíróságról, a járásbíróságok szaporításáról szóló javaslatok. Dolgoznak olyan javaslaton is, amely a királyi Curia tehermentesítését célozza. Az igazságügyminiszteriumban készülnek végül a választójogi reformmal kapcsolatos, a választási bűncselekményekről és a választási bíráskodásról szóló törvényjavaslatok. yC= A fiatalkorúak bírósága. Az L'gyvégjelöltek Országos Egyesületének az Ügyvédi Körben Budapesten folyó hó 15-én megtartott felolvasó-ülésén dr. Vámbéri/ Busztem egyetemi magántanár rendkívül tartalmas és nagyfontosságú előadást tartott a fiatalkorúak bíróságát felállító 1913: VB. törvénycikkről. Vámbéri/ Busztem érdekes és széles alapokon felépített előadását azzal kezdte, hogy a kriminológia a büntetőjogra azt a hatást gyakorolja, hogy a bűntett jogkövetkezményeit a tett oka szerint kell meghatározni. Vagyis nem megtorlás a főelv. Ennek két oka van: 1. szabatos ismérv az elhatárolásra és 2. a megtorlási vágy csekélyebb foka. Ennek következménye lett 1. nálunk a büntetönovel'.a, amely csak a fogház, állanifogház és elzárás kimérésében őrzi meg a megtorlás utolsó töredékét, 2. és a külföldön a) a fiatalkorúak anyagi büntetőjogára a nemzetközi büntetőjogi egyesület, b) a gyermekbirósági mozgalom, amely j voltaképpen Amerikából indul ki s az anyagi jogszabályok I reformját elbujtatja a különbiróság és különeljárás követelésébe. j Még az 1911. évi párisi nemzetközi bírósági kongresszuson is a kérdüst ugy formulázzák: minő intézkedéseket tehet a gyermekbiróság? Hatása az lett, hogy Angliában, Franciaországban. Belgiumban, Németországban meghozták a gyermekbirósági törvényt. Nálunk a büntetőnovclla óla nem volt szükség a gyermekbirósági mozgalom jelszavaira és agitációra. Épp ezért kellet*, kihámozni a mozgalomnak reális tartalmát, meiy a büntetőnovellával összhangú bírósági szervezeti- és eljárási szabályok megalkotásában állott. Ennek szükségét már a büntetőnovella is érezte, de nem könnyű a megalkotása. A novella érvényesülésének ugyanis kettős feltétele van: 1. külön bíróság és 2. külön eljárás. A bíróság specialitása nem annyira a szervezeti különállásban, mint inkább a személyi rátermettségben rejlik. Az új törvény (1913 : VII. tc.) egyes birót statuál, kiindulván abból, hogy a fiatalkorúak kriminalitása főleg városi jellegű és ezért törvényszéki székhelyeken állítja fel a fiatalkorúak bíróságát, mig járásbíróságnál csak akkor, ha ez szükségesnek mutatkozik. E bíróság hatáskörének megállapításánál a törvény nem állhatott meg ott, hogy a bűncselekmény elbírálását a fiatalkorúak bírósága hatáskörébe utalja. Ezt a hatáskört kiegészíteni kellett azzal, hogy a fiatalkorúak bírósága büntetőjogilag nem felelős gyermekekkel és erkölcsileg veszélyes vagy züllésnek indult fiatalkoruakra vonatkozólag legalább ideiglenesen intézkedhessek, ha I nem is követett el bűncselekményt, de más sziinptomák bi'O1 nyitják az intézkedés szükségességét. A fiatalkornak birájának vannak segitöorganumai is. Ezek : 1. a fiatalkorúak ügyésze, 2, a pártfogótisztviselő. De nemcsak külön személyzetet igényel a büntetönovella végrehajtása, hanem külön eljárást is. Ennek háttérre ugyan a büntető perrendtartásnak járásbirósági eljárása, de ettől két irányban tér el: L Eltérést tett szükségessé a cél: a fiatalkorú egyéniségének életviszonyainak, szóval a teendő intézkedés megválasztásánál számottevő momentumoknak felderítése. 2. Az eltérésnek további oka, hogy az eljárás eleve ne veszélyeztesse az anyagi jogi rendelkezések sikerét. Ez utóbbi következménye a nyilvánosság korlátozása előzetes letartóztatás és vizsgálati i fogság kizárása. Az előadást nagy tetszéssel fogadtak.