Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 16. szám - A tömeggondnoki kirendelések

168 oldal. Érdél; részi Jogi Közlöny 16. szám. A kúriai kisegítő birák intézményének tervbe vett visszállitása ellen foglalt a leghatározottabban állást az Országos Birói és Ügyészi Egyesület egy előterjesztésben, amelyet Grecsák Károly curiai biró az egyesület nevében az igazságügy-miniszterhez intézett. Az előterjesztés elitéli ezt az intézményt, mert uzsoraszerü kihasználását jelenté az állam részéről a rendelkezésére álló munkaerőnek, amennyiben a csekélyebi) javadalmazással ellátott közegektől igényelné annak a nagyobb értékű munkának az elvégzését, amelyet csak a nagyobb javadalmazással dotált közegeitől várhat; es mert aláásni alkalmas a nálunk amúgy sem valami nagyon megalapozott birói függetlenséget. De nem is vezetne célra az az intézménv, mert vagy az anciennitás elve alapján rendelnék be a bírókat és akkor nem igen fognak oly ambícióval és munkakedvvel eltelt bírákat berendelni, akik a tőlük elvárt megfeszített munkásságot kifejtenék, vagy pedig a fiatalabb kitűnőbb erőket rendelték be és akkor vagy a többi be nem rendelt bírákban ölik el a három évre tervezett berendelés idejére a munkakedvet, amennyiben az időközi üresedéseknél ezeket a berendelt kisegítő bírákat neveznék ki, vagy pedig ezekben a berendelt kitűnőbb bírákat kedvetlenitenék el azáltal, hogy a tervbe vett három év alatt ki sem neveznék, hanem visszaküldenék. Az előterjesztés ennek folytán rámulat arra, fiogy e céltudatosabb kinevezési politikával és a nyugdíjazások tekintetében az 1869 : IV. t.-c. 17., illetve az 1885 : XI. t.-c. 20. szakaszának helyes alkalmazásával, végső szükség esetére pedig számfeletti állások kreálásával lehet csak a Curiánál felszaporodott hátralékok feldolgozását elérni. = A kir. Curia hátralékának apasztása. Az 1911. évi I. t.-c. az 1912. évi LIV. t.c. 1. §-a érteiméhen legkésőbb 1914. évi szeptember 1-én életbe lép. Minthogy az uj törvény sikere érdekében is nagyon kívánatos, hogy a bíróságoknak, különösen a kir. Curia polgári szakosztályának nagymérvű hátraléka a minimumra csökkenjen, az igazságügyminiszter a célravezető szervezeti és eljárási intézkedések tárgyában szaktanácskozraányt tartott, amelyen a kir. Curia elnöke, másodelnöke és tanácselnökei, valamint a koronaügyész előadták javaslataikat. A tanácskozmányon különösen három javaslat került szóba, mint olyan, amely hátralékok apasztására alkalmasnak mutatkozik. Az egyik a kir. Curia birói munkaerejének növelése, számfeletti bírók kinevezése vagy kiváló Ítélőtáblai biroknak ideiglenes, mintegy 3 évre szóló berendelése. A másik a mai felebbviteli értékhatárnak olyan felemelése, hogy a királyi törvényszék hatáskörébe tartozó azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke 2400 koronát meg nem halad, a királyi ítélőtábla határozata ellen a továbbt felebbvilel ki legyen zárva. A harmadik javaslat az uj polgári perrendtartásban megállapított járásbirósági hatáskörnek már a folyó évben való életbeléptetése. Az igazságügyminiszter anélkül, hogy a javaslatok tárgyában állást foglalt volna, kilátásba helyezte, hogy a szükségesnek talált rendelkezéseket magában foglaló törvényjavaslatot a legrövidebb idő alatt elkészíttetni és lehetőleg május hó folyamán a törvényhozás elé juttatja, hogy a szükséges módosítások már a folyó évi szeptember bó 1-én életbe léphessenek. = A budapesti ügyvédi kamara értekezlete. A budapesti égyvédi kamara í. hó 20 délelőtt 10 órakor kamarai értekezletet tart a csődtömeggondnokságok és ügygondnokságok kérdésében. = Az 1914. évi országos jogászgyülés. A Budapesten 1911. év őszén tartott Országos Jogászgyülés záróülésében azt a kívánságát fejezte ki, hogy ezentúl idöközönkint, lehetőiét minden három évben, Országos Jogászgyülés rendeztessék és fölkérte a Magyar Jogászegyleteta következő jogászgyülés egybehívására. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya ennek a megbízásnak megfelelvén, még a múlt év őszén összeállított egy vegyes bizottságot, amelyben ugy a birói, mint az ügyészi, valamint az ügyvédi és közjegyzői, végül a jogtanári kar tagjai is képviselve voltak s ez a bizottság a legközelebbi jogászgyülés időpontjául az 1914. év őszét tűzvén ki, meghatározta a jogászgyülés szervezeti szabályzatát és ügyrendjét és megállapította a tárgyalandó kérdéseket. Mint az utolsó jogászgyülésen is, szakosztályokban fognak a kitűzött kérdések megvitatás alá vétetni s a szakosztályok megállapodásai azután kerülnek a teljes ülés elé. A szervező bizottság a következő kérdéseket tűzte napirendre : I. Magánjogi szakosztály. 1. Kívánatos volna-e törvényhozás utján intézkedni arról, hogy mikor és mennyiben feleljen az állam a tisztviselője által okozott kárért ? 2. Kívánatos volna-e a törvényhozás utján szabályozni az u. n. kollektív munkaszerződést ? II. Hiteljogi szakosztály. 1. Kivánatos-c korlátozni a kereskedelmi jog szabályának a nem kereskedőkre való alkalmazását, I különösen a tárgyilagos és az úgynevezett egyoldalú kereskedelmi I ügyletek szempontjából ? 2. A korlátolt felelősségű társaságok I törvényes elismerés és szabályozásuk főbb elvei. III. Büntetőjogi szakosztály. 1. Fentartandó-e a fokozatos felelősség mai rendszere a nyomtatvány utján elkövetett büntetendő cselekményeknél ? 2. Kívánatossá teszik-e a gyakorlati tapasztalatok az esküdtbíróság mai rendjének formáját és ha igen, mily iránvban ? IV. Törvénykezési szakosztály. 1. Mily elvek szerint volna I törvényhozás utján szabályozandó a tőzsdei bíráskodás (szervezeti hatáskör) ? 2. Kiterjesztendő-e a polgári perenkivüli ügyeki ben a járásbb óságok hatásköre és különösen hatáskörükbe uta | landó-e a kereskedelmi cégjegyzékek vezetése és a csődeljárás ? | 3. Mikép volna törvényhozás utján szabályozandó az ügyvéd megtartási és zálogjoga költségkövetelésének biztosítására; mily hatóság minő eljárás utján döntsön az e kérdésben fölmerülő [ vitában ? V. Közjogi és közigazgatási jogi szakosztály. 1. Tekintette l i a polgári törvénykönyv tervezetére, miképpen kellene módosítani a gyámhatóságok szervezetét, különösen a fölebbviteli hatáskört ? | 2. Kivánatos-e az alsófoku közigazgatás bíráskodás szervezése j és ha igen, minő elvek alapján ? Az Országos Jogászgyülésre vonatkozó'ag mindennemű felvilágosítással az előkészítő bizottság (V., Szemere u. 10. sz.) | szolgál. = A váltójog és csekkjog egységesítése tárgyában az 1912. évben Hágában tartott második nemzetközi államértekezI let eredményéről a magyar kormány kiküldöttei által készített jelentés és az egységes váltótörvényt kiegészíteni hivatott beitörvényhozási rendelkezések javaslata a kolozsvári ügyvédi kama! rának is megküldetvén, e javaslattal a kam ra a legutóbbi választmányi ülésen foglalkozott s véleményét terjedelmes jelentésben terjesztett" fel a miniszteriémhoz. A jelentést legközelebb részletesen ismertetni fogjuk. A javaslattal a fővárosban megtartott s pénzügyi körökből összehívott egy értekezlet is foglalkozván, az ertekezletén megállapított észrevételeket a következőkben ismertetjük : Az értekezlet a javaslatot a forgalom igényeinek megfelelőnek találta ugyan, azonban szükségesnek vélte, hogy az több irányban kiegészíttessék; jelesül a késedelmi s perkamat az egységes szabályzatban előirt 5% helyett — a hágai egyezmény 12. cikke alapján — 07o-ban volna megnállapitandó; ugyanezen egyezmény 14. cikke alapján pedig kimondandó volna, hogy _az elfogadás végetti bemutatást tiltó idegen váltó, a váltóösszeg erejéig, a kibocsátót az intézvényezetlel szemben megillető követelés tekintetében a váltóbirtokos javára szóló engedmény joghatályával bir"; kimondandó volna továbbá, hogy „bármely váltó átruházásával az illető váltó biztosítására szolgáló zálog- és jelzálogjog s kezességből folyó jogok is átszallanak az uj váltóbirtokosra'* s hogy végül a váltózálogjogról rendelkező 95. §. 1. pontja kiegészítendő volna azzal, hogy amennyiben a zálogjogot nyújtó irásbelileg beleegyezett abba, hogy a hitelező magát a zálogból bírói közbenjárás nélkül kielégíthesse, a hitelezőnek jogában álljon a zálogtárgyakat, ha azok piaci, vagy tőzsdei árfolyammal bimak, a folyó árban magánúton, egyébként pedig nyilvános árverésen, minden esetben hiteles személy közbenjöttével eladatni. Kívánatosnak találta még az értekezlet, hogy a megtartási jogról szóló 96. §. 3. bekezdése akként szövegeztessék. hogy ne forogjon fenn kétség az iránt, I hogy a végrehajtás sikertelennek tekintendő, ha az adósavégre hajtás foganatosítása alkalmával tartozását ki nem fizette. Az értekezletnek ezen véleményezése alapján emlékiratot fognak a kereskedelmi minisztériumhoz intézni. A tömeggondnoki kirendelések. A bíróságoknak a tömeggohdnoki kirendelések körül követett eljárása dolgában Balogh Jenő igazságügyi miniszter az elmúlt hétfőre szaktanáeskozmányt hívott egybe. Az értekezlet, amelyen a miniszter elnöklésével Töry Gusztáv államtitkár, Csathó Ferenc, a budapesti ítélőtábla elnöke, dr. Juhász Andor, a budapesti törvényszék elnöke, dr. Eriül Ignác és dr. Pap József, az ügyvédi kamara elnöke és helyettes elnöke, valamint az igazságügyminiszterium szakreferensei vettek részt, elsősorban is annak a tanácskozmánynak anyagával foglalkozott, amely ugyané kérdésben még 1904-ben Plósz Sándor akkori igazságügyi miniszter kezdeményezésére tartatott meg. Ezután sorra vette az értekezlet mindazokat a javaslatokat, amelyek a minisztérium tudomására jutottak, azután meghallgatta a bíróságok és az ügyvédi kamara vezetőinek előadását, akik a gondnoki kirendelések körül folytatott birói gyakorlatot ismertették, óhajtandónak jelezte, hogy a kérdés egyöntetű és olyan szabályozást nyerjen, amely egyrészről a törvénykezés érdekeinek, másrészről az ügyvédi kar