Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 16. szám - A birói szervezet jogköréből. A magyar kir. Curia történeti kifejlődése. Első korszak : 1000-1514

166. oldal. Krdéljrészi Jogi Közlön.y. 10. szám. mázott jognak három alapja volt: 1. A közönséges rendeletek és végzemények. 2. A fejedelmi kiváltságlevelek és 3. az ország rendes bíráinak ítéletei. Eszerint fontos volt tudni a törvényerejű ítéletek hozására jogosított bírák kilétét. A jelen tanulmány szempontjából pedig kiemelni kívánjuk, hogy a nádor, országbíró cs titkos kancellár birói hatáskörét a maguk folytonosságában szemlélhetjük birói hatáskörük megszűntéig. Mielőtt a jelen korszakra vonatkozó ismertetésemet befejezném, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a titkos kancellár helyettesítésének szükségszerűsége is épugy fennforogván, mint a többi főbiráké, a titkos kancellár helyettese is a biró tisztet viselők számát szaporította. Neve : Personalis praesentiae regiae in jndiciis loeumtenens — a királyi személyes jelenlét bírósági helytartója. Később a hoszu cím rövidítve egyszerűen így volt használatos : personalis = személynök.13 Mi se természetesebb, hogy a főpapok által betöltött főéi titkos kancellári állások helyettesítése is eleinte a főpapi rend köréből történt. A mohácsi vészt megelőző időszak azonban, a nemesi rend térfoglalásával, a personalis birói tisztséget is világi rendűnek juttatta. Már az 1507. évi (VI.) decretum 4. cikk 2. §-a elrendeli, hogy: „A királyi felség birói pecsétje . . ennek utána jól érdemesült és a törvényekben és a jogtudományban jártas világi személy legyen." Ez a törvény azonban nem ment azonnal foganatba, hanem csak 7 év múlva, az 1514. évi (VII.) decretum 55. cikk ujabbi rendelkezésénél fogva lett a személynök világi rendű és pedig a nagy Werbőczy István személyében. Az utóbb jelzett törvény értelmében a személynök köteles volt állandóan Budán maradni és „az összes felébb vitt perekben, valamint a rövid törvényszékek rövid pereiben (breves brevium) Ítélni." Ily módon a personalis (személynök) önálló hatáskörrel felruházott biróvá lett s ebből folyóan a Curia rendes birája, ahol a bírák és ülnökök részvételével volt köteles bíráskodni.14 Ebben a korban az egyesitett fő és titkos kancellári állás még önálló hatáskörrel fölruházott birói jellegét megtartotta, azonban a későbbi időszakban folytor hanyatlott hatásköre. A Il-ik korszakban (1514—1723.) mar a personalis hatásköre lesz praedominansabb és a fökancelhui címmel az esztergomi érsek lett fölruházva. Még megjegyezni kívánom azt is, hogy a fökancellári hivatal szervezete képezte magvát a Habsburgok alatt kifejlődött legfőbb kormányzati hivatalnak: a Kancelláriának, amely a felelős minisztérium felállításával szűnt meg. A kisebb kancellária pedig a királyi Curia s általában a kormányzattól külön vált bíróság megerősbödésével elveszti önálló nevét és a bíróság segédhivatalává alakul át. A magyar kancellária (cancellaria hungarica in aula) történeti kifejlődését behatóan tárgyalja Thalióczy Lajos ily cim alatt: Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. (Jogállam 1909. I., II., III. füzet). Messze eltérnék célomtól, ha részletesen ezzel is foglalkoznám, de nem teszem, hanem csak megemlítem, hogy mint mindenütt Európában, ugy nálunk is az egyházi személyek fontos szerepet játszottak a bíráskodásban egész a legújabb korig, teliát az egyházi bíróságok szervezete nem hagyható figyelmen kívül egy ily vázlatos ismertetés esetén sem. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. <= Uj curiai biró. A király Po-soni Antalnak, a kolozsvári kir. ítélőtábla kiváló birájának a Curia birói cimet és jelleget adományozta. Amidőn ezen örvendetes hirt registráljuk, egyúttal őszinte örömmel üdvözöljük a kitüntetett érdemes birót, kiben táblánk egyik erősségét tanultuk megismerni. Felhívás a kolozsvári ügyvédi kamara tagjaihoz. A kolozsvári kir. törvényszék elnöke megküldötte az egyes járásbíróságokhoz a kolozsvári kir. törvényszék és járásbíróságok és 13 Lásd: 14G2: I. 10.; 1474: XH; XV. 1498: XXXIII; 1514: LV. " L. 1715 : CIN. és CVI. t. ikkeket is. az ügyvédi kamara kiküldötteiből alakult bizottság által elfogadott, megállapított és a peres ügyekben használandó ügyvédi díjszabást. Ezt a vezető járásbirók az egyes kir. járásbíróságok birói tagjaival közölték s ennélfogva felkérjük a kamara területén bejegyzett ügyvédeket, hogy bírósági beadványaikan e díjszabás pontos és szigorú betartásával számítsák fel megállapítandó dijaikat és költségeiket. Ezáltal a bíróság sok munkát és számitgatást takarít meg. — A kamara elnöksége. — Az Országos Ügyvédi Gyám és Nyugdíjintézet közgyűlése. Az „Országos ügyv. Gyám és Nyugdíjintézet" 1913. évi április hó 28. napján (hétfőn) délelőtt 10 órakor Budapesten az Ügyvédi Kamara disztermébnn tartja évi közgyűlését, az alábbi tárgysorozattal: 1. Az 1912. évi működésre vonatkozó igazgatósági jelentés. 2. Az 1912. évi működésre vonatkozó felügyelőbizottsági jelentés. 3. A bemutatott zárszámadások jóváhagyása és a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 4. Az 1913. évi költségvetés megállapítása. 5. Az 1913. évi kezelési pótlék megállapítása. 6. Sz. Tóth Márton felebbezése az igazgatóság 684/912. sz. határozata ellen. 7. Dr. Róth Pál közgyűlési tag három rendbeli indítványa. 8. Az intézet elnökének megválasztása. = A fiatalkorúak kolozsvári fogháza gyanánt, mint ismeretes, a büntető novella életbeléptetése alkalmával a farkasutcai fogház jelöltetett ki; azonban —sajnos— annek személyzettel való ellátása, fr/háziskola szervezése, valamint a fiatalkorúak rendszeres foglaiKoztatása iránt nem történt intézkedés. Mint örömmel értesülük Balogh Jenő igazságügyminiszter — kinek a fiatalkornak bűnügyeiben való eljárás mindig különös gondoskodása tárgyát képezte — most rendeletileg intézkedett a kolozsvári fiatalkorúak fogházának megfelelő berendezése iránt. Elrendelte a fogháziskola létesítését, ennek élére egy tapasztalt, kiváló tanitó kerül, aki évi 1400 K tiszteletdíjon felül természetbeni lakást is fog kapni. A fiatalkorúak fogházának egyik külön szárnyépületében négy szobát az erdélyi pártfogó egyesületnek engedett át a züllésnek indult és másként el nem helyezhető fiatalkorú pártfogoltak elhelyezése céljára. Végül munkaterem létesítése engedélyeztetett, hol a fiatalkorú foglyok is szakértő munkavezető felügyelete alatt az asztalos iparágban fognak kiképzést nyerni. Jogász körökben örömmel vették e hirt. mely egy régen érzett hiányon segít, úgy, hogy a fiatalkorúak fogháza most már képes lesz rendeltetésének — a fiatalkorúak javításának — megfelelni. — Vavrik Béla curiai másodelnök a Kúria hátralékainak csökkentéséről egy Budapesten 1913. április 17-én megjelent esti lapban a következőleg nyilatkozott: — Az ankét a mult héten volt az igazságügyminiszteriumban. Résztvettek a^on a Kúria összes tanácsainak elnökei és az igazságügyminiszterium illetékes referensei. Az ankéton jelenvoltak csaknem egyhangúlag megállapodtak abban, hogv a hátralékok csökkentése céljából elsősorban személyzetszaporitásra van szükség. Hogy ennek a terjedelme mekkora lesz és hogy ezenkívül minő intézkedések lesznek szükségesek, a tekintetben az igazságügyminiszter ur fog dönteni. A polgári perrendtartás életbeléptetése nem fogja eredményezni a hátrálékok automatikus csökkentését. Itt konkrét intézkedésekre van szükség s remélem, az igazságügyminiszter ur ezeket ugy fotrja megállapítani, hogy azok a judikatura és a nagyközönség érdekeinek legjobban meg fognak fele1 ni és akkora, amikor a polgári perrendtartás életbe lép, már eredményei is lesznek az igazságügyminiszter ur intézkedéseinek a hátralékok lehető eliminálása tekintetében. Közigazgatási elvi határozatok. 1. Az a községi alkalmazott, aki az ellene folyamatban lévő fegyelmi eljárás tartama alatt állásáról lemond, nem igényelheti a felfüggesztése tartama alatt visszatartott illetményeinek ' utólagos kiszolgáltatását. (Közig, bíróság 5163/1912. sz.) 2. A községeknek (városoknak) joga van ahhoz, hogy szabályreedelettel községi adómentességet állapithasson meg. (Közig, bíróság 6904/1912. sz.) 3. A megrövidített illeték kétszeresének nyolc napon belül való befizetésének elmulasztása esetén igazolásnak helve nincs. (Közig, bíróság 19176/1912. sz.) 4. Abban a kérdésben határozni, vájjon a lelkész jogosítva van-e a haszonélvezetében lévő lévő földek adóját a községre áthárítani, a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (Közig, bíróság 4995/1912. sz.)