Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 16. szám - A birói szervezet jogköréből. A magyar kir. Curia történeti kifejlődése. Első korszak : 1000-1514

Ili. szám. Erdély részi Jogi Közlön.v 165. oldal. király akadályoztatása eseteben ő tartotta a székesfehérvári törvénynapokat ós a királynak külön föntartottak kivételével mindennemű ügyben itélt.4 De a nádor csakhamar a királyi bíróságtól különálló bírói hatóságot nver külön Curiával, helyettessel és segédszemélyzettel, ugy, hogy ezáltal a kir. Curiából — jóllehet a királyi tanácsnak tagja maradt — teljesen kivált.-' Ennélfogva a királyi Curiában a bíráskodás tiszte a király hirói hatalmának második hagyományossára, a nádor egykori helyettesére : comes curiaíis minor (országbiró)-ra szállolt, akit ennek következtében jttdex curiae regiae-nek neveznek.1' A királyi Cnriában, a király helyett, a rendes királyi törvényszékeket (tribunal regis) most már az országbíró tartván, a XIV. század elején a valóságnak megfelelően írhatta, hogy ö az ország legmagasabb bíráskodásának kezelője.' A curia regia kebelében tehát a király jelenlétét az országbíró képviselte. Ez volt a: praesentia regis = királyi jelenléti bíróság. A XIV. század közepéig a királyi Cnriában folyt minden por, rendes bírója az országbíró volt — kivéve azokat, amelyekre nézve a király máskép nem rendelkezett. Ide tartoztak nevezetesen: a megyei, báni vagy nádori hatóság alól mentes személyek perci általában; a birtokjogi perek, melyekben királyi kiváltságlevelek alapján kellett dönteni, azaz az adományi perek és végül azok a perek, amelyekben az alsóbb bíróságok az ejárást megtagadták, vagy amelyek íellebbvitel folytán jutottak a Curiához. A nádor hirói hatásköre azonban idöröl-idörc változott. A XIII. század kezdete óta a nádor a Cnrián kívül ngynevezelt köztörvényszékeket {generálé judieium) tartott, amelyeket Mátyás az 14^6. évi ,decretnm május°-szal szüntetett meg. A nádori külön törvényszékek megszüntetése folytán a nádor ismét csak a Curia szervezeten belől fejt ki birói működést. Birói szerepe az 1439. évi decretum (2. t.-c.) által lényeges változást szenvedett, amennyiben ettől kezdve nem a király, hanem a szentkorona tisztviselője s épen ezért nem a király nevezi ki, hanem az országgyűléssel együtt válassza/ A nádor e kiváló közjogi állása azután maga után vonta, hogy a Curiában a legelső biró ő lett. II. A nádor után — az aranybulla idejétől számítva a király birói hatalmát a judex curiae által gyakor olta a („praesentia regia") (országbíró) jelenléti bíróságában. Az országbíró (comes curiális; judex curiae regiae) által vezeteti praesentia regia = királyi jelenléti bírósággal szemben azt a bíróságot, amelyet a király személyesen vagy az ő különös megbízásából (ex speciáli mandato) helyette más, mint az országbíró tartott: speciális praesentia regia — királyi különös jelenlét bíróságának nevezték.9 Nem lehet tudni, hogy ez a bíróság a Curia kehelében mikor alakull ki véglegesen, mint külön szervezett bíróság, de 1337-ben Tathamér fehérvári prépost és alkancellár a „királyi különös jelenlét'' albirájának is mondatik. A királyi különös jelenlét bíróságának az élén ugyanis az udvari, illetve főkancellár (suinmus, cancellarius) állott. így lett a főkancellár a Curia rendes bírája. Helyettese (speciális praesentiea Majestatis vicegerens) is volt. A „praesentia regia" (királyi jelenléti) és „speciális praesentia regia" különös jelenléti bíróság) mellett a XV. század elején a Curia kebelében a „personalis praesentia regia" is kialakul. Tény ugyanis, hogy ez oly módon jött volt létre, hogy az 1435. II. decretum a nagyobb hatalmaskodás eseteit a király személyes jelnnWéhen eljáró bíróság hatáskörébe utalta s ha a király nem jelenhetett meg. akkor a titkos kancellár (secretárius caneellárius) helyettesitette s egyenesen a király nevében itélt. Szervezete 1453 óta állandó jelleget öltött s mivel a fS és titkos kancellári méltóságot Mályás 1464-ben egyesitette, ezzel együtt a főkancellár elnöklete alatt álló speciális praesentia regia 4 L : 1222 : L VIII. t.-c. A nádor (comes curialis major, comes palatínus, később röviden palatínus) kezdetben a királynak udvarbirája volt és a királyi tekintély és batalom növekedésével és az államélet sajátos fejlődésével kapcsolatban lett a nádori hatalom azzá, a mi törvényeink szerint volt. s L: Váradi regestrum 94-ik pont; 1222 : VIII. t.-c. ' B cim az után állandósul. V. ö. Váradi regestrum 87 p. 7 „Volenteque dominó nostro Rege praenotato summám judicatus rei publicae regni Hungáriáé ordinaree oplinentes" irja ÍSáodor országbíró 1327-ben Károlyi L 68. M Közjogi vonatkozásban az 1485. évi í. 2., 3., 4., 5. t.-cikkek birnak fontossággal, amelyek együtt „nádori cikkekének neveztetnek. '•' Attól az időtől, ahogy a Curia kebelében a speciális praesentia regia (királyi különös jelenlét hirosága) megalakult, a király által személyesen tartott bíróság megjelölésére e kifejezést használták: .personalis praesentia regia'. is a „personalis praesentia regia"-ba olvadotl bele, mivel ez volt az erősebben kidomborodott és jobban szervezett keret. Ennek az élén a titkos kancellár maradt s igy lett az ország egyiknagy bírája. A király a tanácskép körülötte levő főpapok- és birokkal itélt ott, ahol tartózkodott, tehát nem mindig a Curia állandósult székhelyén. (1222: 1; 1492: 42, 46; 1500: 7. t.-c.) Ebből az okból az idézés formulája ez volt: „Ubi pro tune Deo duce (vei auspice personaliter in regno Hungáriáé constituit fuerimus".10 Zsigmond uralkodásának a végéig a „personalis praesentia regia" alatt valósággal a király által tartott bíróságot kell érteni. Zsigmond 1435-iki nagyobb végzeménye következtében változás állott be és 1453 után a királyi titkos kancellár (secretárius cancellarius regius) jutott a „personalis praesentiae regiae" élére. Ezzel a királyi személyes jelenlét bírósága ií a Curia kebelében rendes bírósággá alakult át s ebbe olvadt bele az 1464-ben amint már jelezve volt — a „speciáiis prasentia regia" (királyi különös jelenlét bírósága). Amint ezekből látható a birói hatáskör e századokban kalejdoszkopszerü változásokat mutat. Az idő kerekének legkisebb fordulása már egészen más képet tár elénk. Tény azonban, hogy mind e bíróságok a Curia kebelében működtek és pedig nem egyes birói, hanem társas-birói szervezetképen. E bíróságokat megkülönböztető külső jelleg az elölülő, az ítélkező bíróság feje volt. A bíróság tagjai — ép mint a bíróságok — időről-időre változtak, mert hisz ez a szervezet változásának természetszerű folyamánya. A Curiában működő bíróságok rendes tagjai voltak.: a) az ország rendes birái és ezek helyettesei s az általok meghívott itMömeslerek. hi Megjelenhettek a : tárnokmester, a főscneschall, a HorvátSzlavon-Dalmát bán, az erdélyi vajda és az ő itélörhestéreík s biró-helyetteseik. (14S6. évi (VI.) dec. 68. c. 3, 4, 5. §). c) Ezeken fölül a rendes bíróság tagjai voltak az ülnökök (assessores) azaz a főpapok, főnemesek és nemesek. Szóval a tagok száma nincs határozottan fixirozva, mint ez ma a Curia különböző tanácsainál kötelezöleg elöirva van. A bíráskodás vezetőinek (elnökeinek) jogosultsága azonban — épen a gyakori változás folytán — kérdésessé vált, amit a törvényhozás kellett lisztázzon. Kérdésbe tétetett ugyanis, hogy voltaképen kik is hát az ország nagybirái? III. Az ország nagybirái. (Judices regni generales). A király kizárólagos személyes bíráskodása már az Árpádok uralkodásának az első felében megszűnvén és később is csak I a nagyobb ügyekben járván el személyesen, a bíráskodás önálló gyakorlása az ország főtisztviselöire ment át, ugy, hogy a XVIII. század elejéig az ország nagybiróinak mindenike bizonyos perekben — a meghívott Bírák tanácsával maga itélt." Hogy kik voltak az ország rendes birái — az 1486: 68. t.-c. adja meg a felelelet: „Mivel a rendes bírákat gyakran szokták említeni és igen sokan kételkednek aziránt, hogy kik ezek a birak ós kiket kel! alattuk érteni: Ennélfogva határozottan kijelentjük e helyütt, hogy a rendes bírák: elsősorban a nádor, azután az országbíró és azután a tilkos kancellár, ha jelen van, különben a helytartó, vagyis akinél az idő szerint a királyi felség birói pecsétje van. (4. §). Ezeket pedig azért nevezik rendes bíráknak, mivel bármely ügyben ítélhetnek és a törvényszékre egyedül ők, meg helyetteseik mehetnek be hívatlanul és hívhatnak be másokat is. ha valakit bizonyságra, vagy más dolog miatt be akarnak hivni."12 A törvényhozás e világos rendelkezésének fontos voltát csak ugy ismerjük föl, ha nem tévesztjük szem elöl, hogy Werbőczy hármaskönyvének II. R. 6. cinre szerint a törvénykezésben alkal10 L: 1405. kisebb végzemény XIV. cikkelyét, amely helyesen igy olvasandó: in personalem praesentiam. Kovachich .1. N.: ljecliones variantes C2. lap. n Frank .1. II. R. 11. 1. 12 a) .1 nddnrisprínról, az ő pecsétjéről él birói hatalmáról intézkednek : Szent L. III. K. 3. fejezete, az aranybulla S. cikkelye, továbbá az 1481: V, VIII, IX. 148G: L. XVIII; 1498: XLVII.; 1504: I,. II.; H. K. I. 30, 94. 1555: I. 9; II: 3—7; 1559: XXXVIII; Kir. Ifi08 : XX; 1609: IV; LIII ; 1613: VII, XVI; 1618: III, IV, XXII; LXVI; LI, UI, LXXI; 1622: II, XI, XX. LXVII: 1625: XIII, XVII. LII, LVI, LVII, LX; 1G35: XIV. XIX; 1G38 : 1, LX , 1647: LXX, XII; CXI; 1G49: III; Ml; 1655: LXXV1I, LXXXVI, LXXXVIII ; 1659: XXXIV. LXXXVIII; 1662: V, 1681: I, XVIII ; 1715: XL és 1848: II. b) Az országbíróról Sz: III. K. 3. fej. 1. g; az aranybulla 9. cikke, továbbá a H. K. I. R. 94. c. 148C: LXVTJI, LXXIII ; 1498: XLIII : 1518; XL; K. e. 1608: III. t.-c. 2. §; 1609: XXXI; 1G13: VII; 1618: IV; 1647: LXI; 1655: XXIII.