Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 15. szám - A terhelési tilalomról - Zárgondnoki utasitás, számadás, feloldás, árverés kérdéséhez

158. olaal. Erdélyrészi Jogi Kozlön.v. 15. száii^ emészsze. Erre az esetre az utasítás az, hogy a zárgodnok az ingatlanta „szorgalmas gazda" gondosságával aként művelje miszerint a legtöbb jövedelmet hajtson. Ha van szorgalmas családapa, rendes kereskedő, mért ne legyen szorgalmas gazda is. Lehel aztán utasítás részes, feles, harmados, negyedes bérletre is. II. Ha a zárgondnok olcsó, vagyis paraszt ember, az nem tud számadást csinálni, igy van olyan első birói gyakorlat, hogy a bíróság számadás benyújtása s a v. t. 253., 249. §§-ban irt észrevételek várása nélkül megidézi az érdekelteket, szóbeli tárgyaláson megszámoltatja a zárgondnokot, a 252. §. szerint végzéssel megállapítja diját s kiutalja a végrehujtatót illető összeget. III. A feloldás módjáról a 243. §. ut. bek. nem intézkedik, erre néha küldenek ki végrehajtót, néha pedig csak végzésileg hagyják meg a zárgondnoknak, hogy a zárlat tárgyát bocsássa vissza a végrehajtást szenvedettnek. És ez olyankor, mikor a zárgondnok magának a végrehajtást szenvedettnek birtokában hagyja a zárlat tárgyát, csak bizonyos jövedelmet szed be töle, könnyen s veszély nélkül megtehető kis értékű végrehajtásnál. IV. Miként a v. t. 127. §. esetén nem készpénzbeli behajtott követelés értékesítésénél, úgy a v. t 209. §. szerint a zár alá vételnél s a 248. §. szerint a zárlatnál a zárgondnoki (házi) kezelés tartama alatt befolyt nem készpénzbeli jövedelem értékesítésénél előfordulhat a birói árverés. A 209. §. szolgálhat okot vitára. E szerint árverést nem a zár alá vételt elrendelő s foganatosító s ezen §. 1. bek. ut. szerint is számadásra illetékes tkvi hatóságnál, hanem az „illetékes járásbíróságnál", vagyis ha nem a tkvi hatóságnál, akkor a V osztálynál kell kérni. A 209. §-nál a 248. §. zárjelbe van téve s ebből Imling a 209. §. magyarázatánál azt következteti, hogy miként a 248. §-nál, ugy a 209. §-nál is az árverés ellen felfolyamodás és előterjesztés nem használható; a 248. §. magyarázatánál pedig azt mondja, hogy a jogorvoslat a 127. és 209. §§-oknál nincs kizárva, csakis a 248. §-nál. Utóbbi véleményt az a körülmény indokolhatja, hogy ha 248. §-nál a zárlatot rendelő bíróság rendeli el egyszersmind az árverést is, akkor ez már a hasznosítás tárgyában meghaUgatás és zárgondnoki utasítás után történik, amely ellen az általános szabályok (34. §.) szerint már volt jogorvoslatnak helye, míg a 209. §. esetén ha az árverést a V bíróság rendeli el, ez nem bizonyos. Más kérdés aztán, hogy mi értelme van annak, hogy a V osztály az eljárásban részt vegyen, mikor előbb is, utóbb is az eljárás a tkvi osztálynál folyik. E részben úgy elmélet, mint birói gvakorlat közlésére lenne szükség. (Id. Kis Grill 339. 1. ut. c. 10.183/904. jogesetből nem tűnik ki a bíróság minősége.) A Y osztály előtti eljárás esetén vitát idézhet elő nemcsak a fentiek szerint az, hogy van-e felfolyamodásnak és előterjesztésnek helye, hanem az is, hogy tekinthető-e az árverést rendelő végzés végrehajtást rendelő végzésnek, mert ettől függ, hogy a 37. §. szerint a felfolyamodásnak van-e halasztó hatálya az árverésre vagy nem. Megjegyzendő azonban, hogy nem lehet szó zárgondnoki árverésről, ha pl. a zár alá vételkor nemcsak ingatlant, pl. épületet (a mi a v. t. 149. §. szerint tartozék, az elmélet szerint alkatrész, (V. ö. Imling v. t. 240. §. magyarázata 1. bek. 3. mond.; Kolosváry mjog 1911. III. kiad. I. köt. 289. 1.), hanem ingót, pl. szénaboglyát is (a mi a v. t. szerint nem tartozék, hanem önálló ingó dolog, az elmélet szerint lehet tartozék) összeírnak s megbecsülnek, mert ez azért nem zárlat tartama alatt befolyt nem készpénzbeli jövedelem tehát nem árverezhető el, mint ilyen, de viszont mint ingóságnak elárverezése ellen az az ellenvetés tehető, hogy mint ilyen nem ingó-végrehajtás utján lett lefoglalva. Meghívó. Az Országos Ügyvédszövetség kolozsvári osztálya Kolozsvárott 1913. évi április hó 30-án, szerdán délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében tartja meg évi rendes osztálygyülését a következő tárgysorozattal: 1. Az osztály 1912. évi működéséről szóló jelentés. 2. Indítványok. Az ülésre, valamint az ülés napján este 8 órakor a NewYork szálló földszinti külön termében tartandó társas vacsorára az osztály tagjait tisztelettel meghívjuk. Kolozsvárott, 1913. évi április hó 9-én. Kartársi tisztelettel: Dr. Petrán Tibor s. k. Dr. Papp József s. k. titkár. elnök. KÜLÖNFÉLÉK. Hiteljogi határozatok. 1. A „tale-quale" kifejezéssel történtént vételnél a vevő nem emelhet kifogást, az áru minősége ellen, hacsak nem más áru szállíttatott. (Budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága 1019/1912. sz. 2. A kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1908. LVII. j t.-c. 1 §-a szerint az üzlet-átvevő felelősségének jogalapja csak az üzlet átruházó kötelezettségéről való tudomás vagy tudhatás lehet, — ellenben az átvétel után, bár a vételár fizetése előtt — tudomására jutott körülmények az átvevő felelősségét meg nem állapítják. (Curia 506/1912. v. sz. Iv. p. t.) 3. Ha a szerződő felek a kötéslevélben abban állapodtak meg, hogy a fizetés egy harmadik személy kezéhez teljesítendő, akkor ez — a harmadik személy — a fizetés követelhetésére jogosultsággal bir. (Curia 703/1912. sz. IV. p. t.) 4. A Magyar jelzálog-hitelbank cég által kibocsátott konverzionális nyereménőkötvény megsemmisítése a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék elé tartozik. fCuria 5988/1912. IV. p t.) 5. A csődtörvény 30. § ában megjelölt kedvezményre csakis ; a lejáratkor és nem a lejárat előtt felajánlott fizetést elfogadó hitelező hivatkozhatik. (Curia 619/1912. v. sz. IV. p. t.) 6. A csődtörvény 30. §-ának rendelkezésére sikerrel nem i hivatkozhatik az a hitelező, aki a visszkereset alatt álló kölelej zett teljes vagvontalanságát tudva, rosszhiszeműen fogadta el a ! fizetést. (520/1912. VI. p. t.) Polgári perrendtartás és szabadalmi jog. Ezen cimen dr. Kayser Szilárd a Magyar Jogászegylet igazságügyi szervezeti bizottságának 1912. december 14. ülésén előadást tartott, ami az egyesületi értekezések között (Uj folyam 45. füzet) most nyomtatásban is megjelent. A mindössze 411 oldalra terjedő tartalmas előadás tömören ismerteti azokat a hiányokat, melyek az uj polgári perrendtartás életbeléptetésével e vonatkozásban felmerülhetnek es sürgeti, hogy az uj polgári perrendi tartásnak a nyilvánosságon, szóbeliségen és közvetlenségen alapuló nagy előnyeinek a szabadalmi jogszolgáltatásban való érvényesüj lése céljából az 1912 : LY. t.-c. hézagos rendelkezései a rendezést igénylő kérdések egész komplexumát felölelő novellával mielőbb pótoltassanak. = Az Orszgáos Birói és Ügyészi Egyesület felterjesztései. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesüiet elöterjesz| téssel élt az igazságügyminiszterhez, amelyben kiemelve azt, ; hogy a több mint háromezer taggal biró egyesület van olyan I erötényezöje a magyar igazságszolgáltatásnak, amely joggal tart| hat igényt arra, hogy szava mindazokban a kérdéselsben komoly meghallgatásra találjon, amelyek a birói és ügyészi kar érdekeit érintik, rámutat arra, hogy szumos előterjesztessél élt már eddig ! is az igazságügyi kormányhoz, amelyeknek sorsáról mindeddig még csak hirt sem kapott. Ezek közül kiemeli a birói külön stálus visszaállítása és az automatikus előlépés intézményének az első fokon való megteremtése iránt tett előterjesztéseit. Kiemeli további, hogy ez az automatikus előlépés rendszere az . Ítélőtáblánál és a Kúriánál alkalmazott bírákra is kiterjesztendő. Reámutat arra, hogy az 1908: VI. t.-c. helyes végrehajtása, • vagyis a különböző fizetési fokozatokba való előlépésenek halasztás 1 nélkül való foganatosítása mindezideig a többszöri sürgetések dacára idejekorán nem történik meg és indokolatlanul hosszabb interkalárék állanak be. Reámutat ezenkívül a bírósági jegyzők helyzetének tarthatatlanságára. Végül kéri a minisztert, hogy rendelje el, hogy az összes igazságügyi törvény és rendelettervezetek az egyesületnek véleményezés végett megküldessenek. Előadás az uj polgári perrendtartásról. A budapesti ügyvéd-körben dr. Pap József budapesti ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamara elnökhelyettese folyó hó 3-án előadást tartott az uj polgári perrendtartásról. Előadásában előbb bizonyítás szabályaival foglalkozott, majd áttért a Pp.-nak a jogerő tárgyi terjedelmére vonatkozó rendelkezései ismertetésére. Dr. Pap József előadási ciklusát íolytatni fogja. A büntetőjogi törvényelőkészítő-bizottság. Az igazságügyminiszter a büntetőjogi lörvényelökészitö munkálatok céljára az igazságügyminiszterium kebelében a szervezeti szabályzat értelmében alakított állandó bizottság elnökévé dr Vavrik Béla belső titkos tanácsost, a kir. Curia másodelnökét, szerkesztő tagjaivá: Angyal Pál budapesti tudomány egyetemi ny. r. tanárt, dr. Bernolák Nándor egyetemi magántánár, kassai jogakadémiai ny. r. tanárt, dr. Edvi Illés Károly ny. kir. ügyész, budapesti ' ügyvédet és dr. Finkey Ferenc kolozsvári tudomány egyetemi ny. r. tanárt nevezte ki. Ezzel egyidejűleg közli a hivatalos lap