Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 15. szám - A terhelési tilalomról - Zárgondnoki utasitás, számadás, feloldás, árverés kérdéséhez

15. szám. Erdélyrésgi Jogi KSzlöuy. 159. oldal. az igazságügyminiszter rendeletét, amely a büntetőjogi törvényelőkészítő-bizottság szervezeti szabályzatát megállapítja. A jóváhagyott szervezeti szabályzat értelmében az igazságügyminiszterium kebelében állandó bizottságot kell alakítani. A bizottság feladata az anyagi büntetőtörvénykönyvek helyébe a hazai és a külföldi jogfejlődés, a törvényhozási és tudományos munkálatok eredményeinek felhasználásával uj törvénytervezetet készíteni. Az igazságügyminiszter azonban más büntetőjogi törvényelőkészítő munkálatokat is utalhat a bizottság hatáskörébe. A bizottság szerkesztő, tanácskozó és segédtagokból áll. Egyes kérdések tárgyalásához esetröl-esetre az igazságügyminiszter más szakférfiakat is meghívhat. A bizottság ügyrendjét az igazságügyminiszter állapította meg. = Törvénykönyv dobálok pere. Hétfőn hirdette ki a budapesti kir. törvényszék ítéletét abban a bünperben, melyet az 1910. evi március 21-iki képviselőházi események miatt a kir. ügyészség Zakariás János dr., Beck Lajos dr. es Holl'mann Ottó dr. ügyvédek, volt képviselők és társaik ellen hatóság elleni erőszak és súlyos testisértés vétsége miatt tett folyamaiba. A kir. törvényszék hatáskörének megállapítása után nevezett ügyvédeket a súlyos testisértés vétségében bűnösöknek mondotta ki és 1 havi, illetve 15—15 napi fogházra Ítélte. Az ügy érdeméhez nem kívánunk hozzászólni, de el nem hallgathatjuk azt a véleményünket, hogy a fogházbüntetés kiszabását általában és különösen annak mértékét igazságtalanul tulszigorunak tartjuk. Az igazságügyminiszterium által most közzétett statisztikai adatok szerint l9ll-ben összesen 9076 vádlott mondatolt ki bűnösnek súlyos testisértés vétségében és ezek közül büntetésül: 1558 esetben szabatott ki pénzbüntetés, mint főbüntetés. 778 esetben a kiszabott rövid fogházbüntetés felfüggesztelett, 3472 esetben 1—8 napig terjedő fogházbüntetés és 1858 esetben 8—15 napig terjedő fogházbüntetés szabatott ki, tehát 7666 esetben szabatott ki enyhébb büntetés, mint a jelenlegi vádlottakra, 1143 esetben pedig 15 naptól 1 hóig terjedő volt a büntetés. Kérdjük: ilyen gyakorlat mellett nem szembeszökően sulyos-e a törvényszék ítélete a jelen esetben, amikor a politikai ellentétek által fölkavart indulat a cselekmény rugója és a mikor teljes mértékben áll az a büntető gyakorlatunkban általánosan elfogadott tétel, hogy olyan esetben, a mikor a vádlott társadalmi állására való tekintettel, a fogházbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne : az pénzbüntetésre mérsékeltetik. = A polgári perrendtartás ismertetése. Az igazságügyminiszter kiküldöttjei, amint erről már megemlékeztünk, az 1913. év őszén és az 1914. év folyamán Budapesten kivül mindegyik kir. törvényszék székhelyén egy-egy hétre terjedő előadás-sorozatot tartanak az uj polgári perrendtartás alapelveinek ismertetése végett. Ezen előadások rendje a következő : 1. November 15-től március l-ig és július 1-től szeptember 15-ig az előadások szünetelnek. 2. A m. kir. igazságügyminiszter részéről az előadások szervezésével és vezetésével dr. Térfi Gyula igazságügyi miniszteri tanácsos ur van megbízva. Az előadások rendjére vonatkozó minden kérdésről az előadások vezetője ad felvilágosítást. 3. Az előadás-sorozat megtartásának idejét mindegyik törvényszékre nézve, a kir. törvényszék elnökének meghallgatásával a kir. Ítélőtábla elnöke tűzi ki az előadások vezetőjével egyetértve. 4. Az előadás-sorozat rendezésével járó tennivalókat a kir. törvényszék elnöke látja el. 5. Az előadás-sorozat ideje alatt a hét mindegyik napjának délutánján két órán át tartanak előadást. A kir. törvényszék elnöke az előadások óráit — az előadások vezetőjével egyetértve — a kir. törvényszék és a kerületébe tartozó kir. járásbíróságok székhelyei közti vasúti vagy [ egyéb összeköttetések figyelembevételével akként jelöli ki, hogy a kir. járásbíróság alkalmazottjai lehetőleg a délelőttöt székhelyükön munkával tölthessék, a délutáni előadásokra bejöhessenek a törvényszék székhelyére és lehetőleg még aznap este hazamehessenek. 6. Az előadásokon a kir. törvényszék székhelyén és kerületében működő kir. bíróságok itelőbirái, az ugyanott működő kir. ügyészségek tagjai és mindezek segédszemélyzete vehetnek részt. A törvényszék székhelyén kivüli kir. járásbíróságoktól jelentkező hallgatók névsorát a kir. járásbíróság vezetőié a kir. törvényszék elnökével az előadás-sorozat megkezdése előtt közölje. A netán szükségesnek mutatkozó felügyeleti intézkedést a kir. törvényszék elnöke teszi meg. Az igazságügyi személyzetnek az előadáson megjelent tagjai nevüket, hivatali alkalmazásuk minőségét és helyét az erre kitett iven előadásonkint feljegyzik. 7. A kir. törvényszék elnöke az előadások hallgatására másoknak is adhat engedélyt, de csak oly mértékben, hogy részvételük ne váljék hátrányára az előadások ama céljának, hogy azok első sorban az igazságügyi személyzet képzését szolgálják. 8. Az előadó a hallgatókkal időszakonkint eszmecserét tart. Kívánatos, hogy a hallgatók esetleges kérdéseiket az előadóval Írásban előre közöljék. A feltett kérdésekre a választ az előadó vagy közvetlenül szóval, vagy utólag Írásba foglalva adja meg. 9. A kir. törvényszék yzékhelyén kivül fekvő kir. járásbíróságok itélőbirái és segédszemélyzete részére a kir. igazságügyminiszter — külön kérelmükre — utazási és ellátási költségmegtéritést utalványozhat. Költségmegtéritésben csak az részesülhet, aki a kir. ítélőtábla elnökének megállapítása szerint arra rá van szorulva és csak azokra a napokra, amelyeken az előadásokon részt vett. A költségmegtérités csak a valóságos készkiadásra terjed ki (vasúti költség, elkerülhetetlen szükség esetében kocsi fuvarköltség, ugyanilyen esetben élelmezési költség és az elkerülhetetlen, mérsékelt szállodai költség). A kérelmezőtől előterjesztett kiadási jegyzék helyességét a kir. törvényszék elnöke igazolja. 10. A Budapesten tartandó előadás-sorozatról külön történik intézkedés. Az ügyvédjelöltek kongresszusa. Az Országos Ügyvédjelölt Szövetség, mint azt már megírtuk, vasárnap délelőtt 10 órakor a budapesti ügyvédi kamara dísztermében országos jellegű nagygyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt az ügyvédjelöltek gyakorlati idejét két évvel meghosszabbító 1912. évi VII. t.-cikknek, az úgynevezett szervezeti novellának visszaható erejű életbeléptetése. A nagygyűlés egyhangúlag tette magáévá az elnökség memorandumát, amelyet Balogh Jenő igazságügyminiszter elé fognak juttatni. Dr. Fábián Béla nyitotta meg a rendkívül látogatott gyűlést és üdvözölte az ország minden részéből imponáló számban egybesereglett kartársakat. Utalt arra. hogy Magyarországon eddig csak az uzsoratörvényt ruházták fel visszaható erővel, a minek erkölcsi és társadalmi motívumai voltak. Ilyen motívumok az ügyvédjelöltek praxisának meghosszabbításánál nem szerepelhetnek. Igazságtalan a két évi ügyvédhelyettesi intézménynek visszaható erejű életbeléptetése annál is inkább, mert a polgári perrend életbelépése előtt ennek nincs jogosultsága. Az elnök megnyitója után dr. Tedescu Jenő hosszabb beszédben ajánlotta elfogadásra az elnökség memorandumát, amely a jelöltek jogos kívánságainak a minimumát tartalmazza. A memorandum rámutat arra a jogsérelemre, amely azzal áll elő, hogy a praxis meghosszabbítása a törvény életbeléptetésekor már bejegyzett jelöltekre is vonatkozik és hangsúlyozza, hogy a törvény oly rövid időt állapit meg a szerzett jogok épségben tartására, a mire nincs példa a törvényhozásban. Kifejti továbbá a memorandum, hogy az ügyvédhelyettesi intézménynek csak az uj perrend életbelépésével lehet szerepe, mert csak akkor áll be az ügyvédhelyettesek és ügyvédjelöltek közti különbség. Hangoztatja, hogy a sérelmeknek a kért megszüntetése nem érinti egyetlen osztály vagy magánember jogos érdekét sem. Kérik tehát az ügyvédjelöltek a minisztertől, hogy a régi jogszabályok legyenek irányadók 1. a szervezeti novella életbeléptetésekor 1912. május 1-én már bejegyezve volt ügyvédjelöltekre. 2. mindazokra, akik az ügyvédi vizsgát a polgári perrendtartás életbeléptetése idejéig leteszik, 3. akik katonai szolgálatuk miatt esnének be az uj törvény hatályába. Ezután a vidéki kiküldöttek szólaltak fel és bejelentették csatlakozásukat. Tedesco Jenő előadói zárszava után a nagygyűlés a memorandumot egyhangú lelkesedéssel elfogadta és utasította az elnökséget, hogy sürgősen terjessze az igazságügyminiszter elé. Kinevezések és áthelyezések. Az igazságügyminiszter Lukács Gyula magyarláposi jbirósági átalakító dijnokot a mocsi járásbírósághoz írnokká, — dr. Juhász Péter dévai kir. törvényszéki joggyakornokot az alsójárai járásbírósághoz jegyzővé, — dr. Tóth József nyugalmazott törvényszéki biró, kecskeméti lakost a dévai járásbírósághoz végrehajtóvá, — báró Bánll'y Albert szerdahelyi lakos, volt bírósági végrehajtót a dicsöszentmártoni járásbírósághoz végrehajtóvá, — Moni Gyula zilahi törvényszéki joggyakornokot a tordai törvényszékhez jegyzővé nevezte ki; dr. Diószegi Győző besztercei kir. törvényszéki bírót saját kérelmére a besztercei járásbírósághoz. — dr. Mikó Lőrinc besztercei kir. járásbirósági albirót pedig ugyancsak a saját kérelmére a besztercei törvényszékhez. — dr. Pószler Gyula alsójárai járásbirósági jegyzőt a dévei járásbírósághoz, — Holmik Antal dévai járásbirósági végrehajtót a szentendrei járásbírósághoz helyezte át és végül Farkas Viktor dési törvényszéki telekkönyvvezetőt jelenlegi alkalmazása helyén a VIII. fiz. osztályba sorozott telekkönyvvezetővé és Sándor Pál nyugalmazott vármegyei árvaszéki ülnököt, kolozsvári lakost a kolozsvári kir. törvényszékhez állami pártfogó tisztviselővé nevezte ki.