Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 15. szám - A terhelési tilalomról - Zárgondnoki utasitás, számadás, feloldás, árverés kérdéséhez

15. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 157. oldal. kényszeritette, hogy helyét a telekkönyvben iá adja át az elbirtoklónak ? Az ember jogi érzéke azt súgja, hogy a telekkönyvi tulajdonos, ha lürle az elbirtoklást, a mikor tulajdonjogát elveszti, az ingatlanon levő saját tartozásaiért feleljen. Mert másként megtörténnék, hogy az ingatlan az elbirtoklás buíejezése után, vagyis a mikor az már az elbirtokló tulajdonává vált, elárvereztetvén egy az elbirtoklás tartama alatt bekeblezelt tartozás miatt, az elbirtokló, most már tkvi tulajdonos is, kellene ellenérték nélkül a sajátjából másnak tartozását megfizesse. Ez pedig minden jogérzet ellenére volna. De ha figyelembe vesszük azt, hogy jelzálogengedés (megterhelés) nem is bizonyítja azt, hogy az ingatlant az illető a magáénak tekinti és tulajdonjogát érvényesiti, hanem csak azt, hogy él a számára tényleg kínálkozó hitelforrással, akkor jogi szempontból is megkonstruálható a felelet az 1. alatti kérdést illetően. És pedig aképpen, hogy az, aki ellen az elbirtoklás folyik, az elbirtoklás tartania alatt az elbirtoklás tárgyát képező ingatlanra harmadik személyek javára oly jogok szerzését lehetővé nem teheti, amelyek az ö tulajdonának, az elbirtoklás befejezése folytáni elvesztése dacára is még mindig terheljék az elbirtokló tulajdonát. Az ezzel ellenkező magatartás tehát kártérítésre kötelez, mert ezzel az, aki ellen az elbirtoklás folyik, az elbirtoklás folyama alatt olyas valamit cselekszik, amelynek eredményeként a kár, mint okozat akkor jelentkezik, amikor az ingatlan tulajdonjoga már az elbirtoklóé és nem az övé. Aki tehát az elbirtoklás tartama alatt pénzt vett fel a csak telekkönyvileg nevén álló ingatlanra, az elbirtoklás befejeztével köteles az ingatlant tehermentesíteni, mert elvesztvén az ingatlan tulajdonjogát, nincs joga követelni, hogy az elbirtokló az ő tartozásáért saját tulajdonával feleljen. Ha most már a fentiek után azt kérdezzük, hogy melyik bíróság döntése találta el az igazságot: azt kell felelnünk, hogy a felebbezési bíróság. —n. —il. / R terhelési tiiaíomról. Irta dr. Rónai János balázsfalvi ügyvéd. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak ugy alapfogalma, mint célja oly világos, hogy csodálni lehet, hogy e körül viták támadhattak, melyek felsöbirósági döntést provokáltak. Más kérdés az, vájjon ilyen tilalom korlátlan érvényesítésének a fennálló jog általi megengedése üdvös-e. Mielőtt tovább mennénk, megemlítem a Curiának 1888. évi május 16-án 4275. sz. alatti azon határozatát, mely szerint az elidegenítési tilalom a terhelési tilalmat is magában foglalja. De vájjon nem lehet-e megfordítva is dedukálni, ugy t. i., hogy ha tilos a tulajdonosi jogutódnak a kisebbik előny, annál kevésbé lehet neki szabad a nagyobbik előny élvezése a jogelőd 'rovására. Ezen kérdés megoldását ez alkalommal már azért sem kísérlem meg, mivel a törvényhozás egyik-másik jogintézményt annak eddig általánosan elismert természetétől eltérően is szabályozhat. Ilynn esetben ezáltal uj intézményt létesít. E cikk Íróját csak a terhelési tilalom érdekli. Hogy a terhelés tilalma a forgalmat megakasztja, nyilvánvaló. De közelebbről vizsgálva az életben felmerülő számtalan "esetet, rájövünk arra, hogy a terhelési tilalom sokkal többet árt az uj tulajdonosnak, mint amennyi a jogelőd érdekének megóvására szükséges. Tapasztalt emberek előtt végszükségi eseteket példaképen felsorolni fölösleges. Tény az, hogy vannak mcgszitlelendö esetek, melyek jelzálogi kölcsön felvételét szükségessé teszik. Ha ez ÍÍ jogelődnek megkárosítása nélkül történhetik, miért legyen a kölcsönt biztosító megterhelés tilos? Azt mondhatná valaki, hogy ilyen esetben kéressék ki a jogosult félnek engedélye. Ilyen tanács, mely a gordiusi csomót karddal vágná ketté, csak tapasztalatlan laikustól eredhet, aki nem számol sok különböző embernek tudatlansága, nehézkessége, félénksége, sőt szivtelensége esélyeivel. De vájjon található-e oly módozat, melylyel a korlátozott uj tulajdonoson a jogosult fél sérelme nélkül segíteni lehetne V Igenis van, az a módozat t. i., melyet a Curia 1902. november 4-én 74. sz. alatt hozott teljes ülési döntvényében forditotl alakban azaz kizárandóképen a következő szavakkal fejez ki: „a tilalom törlésének, illetve megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal" való bejegyzése a megterhelésnek. Ezt a módját is I kizárja az idézett teljes ülési döntvény, mégpedig a fennálló • jog szempontjából nagyon helyesen : Épen ezért szükséges ezen a nagy bajon a munka alatt levő uj telekkönyvi rendtartásban módosító intézkedéssel segíteni. A jelenlegi állapot tarthatatlan voltál rikitóan jellemzi az, ' hogy oly esetben nem enged kivételt a terhelési tilalom alól, midőn épen az illető ingatlan júkarbantartása vagy értékének jelentékeny fokozása végett volna szükség jelzálogkölcsön felvévételére. Közelfekvő gpndolat a végrehajtási novella 3-ik §-ában nyilvánuló eszmének megfelelő általánosítása, ingatlanra is alkalmazása. Összegezve a felhozottakat, szükségesnek vélem egy új telekkönyvi rendtartási törvényben a következőket kimondani: a) terhelési tilalom feljegyzésének csak az a jogi hatása, hogy ujabb önkéntes vagy végrehajtási megterhelés csak „a tilalom törlésének, illetve megszűntének időpontjától kezdődő joghatály" záradékával jegyezhető be; b) e záradék mellőzhető oly esetben, midőn az illető ingati lan fenntartása annak jelzálogi megterhelését teszi szükségessé és ennek fennforgását és mértéket birói itélet azon féllel szemben megállapította, kinek a javára a tilalom följegyezve van; c) ha a terhelési tilalom följegyzése elölt bekebelezett adósság miatt az ingátlan elárvereztetett, a tilalom utáni hitelezők az előzőkkel egyforma elbánásban részesülnek. Igaz, van ezen javaslatnak két akadálya: a tulajdonjog foga1 ma és a tulajdon szentsége. Az első logikai, a másik erkölcsi akadály. Ámde már Ihering (Der Zweck im Recht. — Scherz und Ernst in der Jurisprudenz) és más jogtudósok óva intettek az elméletek és fogalmak zsarnoki tnltengésétűl, a törvényhozás pedig uj intézmények alkotása vagy a meglevők módosítása által alkalmat nyújt az elmélet foglalkoztatása és megnyugtatására ; a tulajdon szentsége viszont csak azt követeli, hogy a tulajdonból fakadó igazi és tárggi előnyöket élvezze a tulajdonos, ne pedig pusztán képzelteket, melyek semmi valódi ériékkel nem birnak és csak embertársaink zaklatására vezetnek. \ ZórprsÉöSii ufflsifős, számadás, feloldás, árverés kérdéséhez. I. Ingatlan, haszonélvezetére elrendelt végrehajtás esetén a végr. törv. 208. §. szerint: a tkvi hatóság a zár alá vételt elrendeli, a végrehajtató ajánlatára a zárgondnokot kinevezi és annak végrehajtató vagy helyettese közbenjöttével leendő bevezetése és a zár alá vett haszonélvezetnek s tartozékainak leltár melletti átadására a végrehajtót kiküldi. A haszonélvezet hasznosítása és a zárgondnoknak kezelési utasítással leendő ellátása , tárgyában az érdekeltek meghallgatását a zárlat foganatosítása után eszközli. Ennek eredménye a v. t. 208. §. ut., 245. § szeI rinti kezelési utasítás a zárgondnok részére, mely főbb vonásai1 ban a következő : ,Ulasittatik a zárgondnok, hogy a sztjkvben C alatt végrehajtást szenvedő javára bekebelezett (ha t. i. nem tulajdonos) és zár alá vett haszonélvezetet bérbeadás által hasznosítsa. Ennélfogva az ingatlant arra alkalmas megbízható és elegendő vagyoni biztosítékkal rendelkező bérlőnek szabályszerű Írásbeli szerződéssel adja bérbe. A bérfizetés előleges félévi részletekben köttessék ki és a szerződésbe beveendő, hogy az ingatlan állaga a bérlés által sérelmet ne szenvedjen. A félévenként befolyó készpénz-jövedelem birói letétbe helyezendő. Általában minden elkövetendő a mi megengedhető, hogy a zár alá vett haszonélvezet a lehető legjobban hasznosittassék, ugy azonban, hogy a tkvi tulajdonos (ha t. i. nem ö a végr. szenvedő) az ingatlan állagában sérelmet ne szenvedjen. Köteles a zárgondnok.a zárlat ; végével s ha a zárlat egy évnél tovább tartana minden év végével ezen tkvi hatósághoz rendszeresen vezetett számadást beterjeszteni. Megjegyeztetik, hogy a zárlat folyama alalta haszonélvezet terhére mindennemű adó a zárgondnok által lesz fizetendő. A* zárgondnok dijairól és költségeiről számadás készítendő és beterjesztendő." Tudni kell, hogy a zárlat szót tágabb értelemben zár alá vételre is szeretik és pedig jogászok is használni; holott a tulajdonképeni zárlat a v. t. 237. szerint bizonyos meghatározott dolog vagy jogra biztosítás jellegű végrehajtás, míg a zár alá vétel készpénzkövetelésre kielégítési végrehajtás esetén fordul elő, biztosításinál nem. Természetesen az általános jellegű utasítás egyes esetben kiegészítésre szorul pl. időtartam, bérminimum stb. tekintetében. Kisebb értékű ingatlanoknál házi kezelést azért nem szoktak rendelni nehogy a zárgondnoki költség a jövedelmet fel.