Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 10. szám - Az országos ügyvédszövetség kolozsvári osztályának felterjesztése a jegxzői magánmunkálatok megszüntetése tárgyában - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. Folytatás

40. oldal. Jocesctck Tára 10. szár . következményekre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi, egyebekben a felülvizsgálati kérelmének helyt nem ad. Indokok : Alapos felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagjogi szabály megsértésével mondotta ki öt kötelesnek arra, hogy I. rendű alperestől természetben nyújtható eltartást elfogadja. Nem helyes a íennforgó esetre a felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azért, mert akkor, a mikor a tényállás szerint vitán felül eltartásra rászoruló felperesnek, mint nyomoruságra jutott szülőnek az ö eltartására egyaránt köteles két gyermeke van s midőn a természetben való tartás csak egy helyen szolgáltatható ki, felperesnek a szülőtől meg nem tagadható választási joga áll fenn arra nézve is, hogy a két gyermek közül a természetben való tartást melyiknél veszi igénybe. Ezzel szemben pedig I. rendű alperes azt, hogy szülője a természetben nyújtandó eltartást tőle fogadja el, annál kevésbé követelheti, mert az a peradat, hogy I. rendű alperes a tőle \ korábbi hosszabb ottlét után megvált és a másik gyermekhez, j a II. rendű alpereshez távozott, elnyomorodott szülőjétől a jelenlegi per első szakában a tartás iránti igényét is elvitatni kívánta, a gyermektől várható szülötiszteletnek és ragaszkodásnak hiányára mutató, s elegendő alap arra, hogy felperes ettől a gyermekétől a tartásnak természetben kiszolgáltatását, a mire csak a pernek további folyamán ajánlkozott, el nem fogadja, hanem ragaszkodjék ama kereseti kérelméhez, hogy I. rendű alperes az eltartásához a felerész költségnek pénzben kiszolgáltatásával járuljon. I. rendű alperes különben a havonként 10 koronát tevő ! tartási költségnek ráróvása ellen jogosan azért sem panaszkodhatnék, mert felperes a tartásnak egész egyenértéke helyett, annak csupán felét követelvén, nem is állhat meg az az érvelés, hogy I. rendű alperesnek az egész tartásról természetben való gondoskodás könnyebb lenne, mint a megfelelő tartás költségének csupán felerészét viselnie, midőn az alább kifej tendök szerint arról nem lehetne szó, hogy I. rendű alperes j az egész tartásnak természetben nyújtása esetére már e pert I eldöntő Ítéletben feljogosítható legyen a tartás egyenértéke telével lelérő összegnek végrehajtás utján a II. rendű alperestől való behajtására. Ebben a perben ugyanis a két gyermeknek egymásközti jogviszonya a szülő tartásából kifolyólag, az Ítéletben rendezést nem nyerhetett már azért sem, mert ez a viszony csak a kettőjük közötti perben nyerhetne birói megítélést s igy az e pernek keretén kívül eső kérdésben a felebbezési bíróságnak idevágóari tett rendelkezése már perrendi szempontból is téves és meg nem állható. Felperesnek idevonatkozó panasza is tehát alapos volt. Mindezeknél fogva a felülvizsgálati kérelem a pernek főtárgyát illetőleg a felebbezési bíróság ítéletének a rendelkező rész értelmében való megváltoztatására nézve teljesítendő volt. 1912. december hó 24. Örökös társak közötti elbirtoklás. Jogszabály as, ho::y Kétség esetéb'-n a védelem a birtok jóhiszeműsége mellett áll (ptk. 338. §.), továbbá, hogy a rosszhiszeműséget az eí!>'r:oKlá!-aiá! is MzotBjiíani Ke!!. (Ptlí. ifit. S-) Ámtfe ezek rnetlett a birói gyakorlat által alko'ott és megerősödött jogszabályt Képez az is, hogy midőn oly örökös tárnákról van szó, akik között az ingatlan közö>> az egyik társának a r.sá.ik jatr.Iékára vonatkozó birtoklása, v;;Iamc!y eiir ek alapja? képező ok kiitintatása nélkül rosszhiszeműnek vélelmezendő. XXXVII. 1912. G. 460/2. szám. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság végzett: A felebbezési bíróság ítéletét a kir. ítélőtábla feloldja és ugyanazt a bíróságot arra utasítja, hogy a tényállást az eljárásnak folytatása utján az alábbiak szerint egészítse ki, azután hozzon ujabb véghatározatot. Indokolás: A felebbezési biróság által megállapított az a tényállás, felperes perorvoslata hiányában, nincs megtámadva, amely szerint a kereset tárgyát képező ingatlanokat a 4248/1. és 6056 1. hrsz. alattiak kivételével, elsőrendű alpnres részint külön, részint másod- és harmadrendű alperesekkel együtt harminc évet meghaladó idő óta birtokolja, tehát a ptk. 1470. §-ában irt elbirtoklás]' idő lejárt; mig a 4248/1. és 6056/1. hrsz. alatt felvett ingatlanokra vonatkozóan a felebbezési biróság az első fokú ítélet indokolását elfogadva, a bizonyítékoknak az 1893 : XVIII. t.-c. 64. §-a szerinti mérlegelése utján állapította meg, hogy ezeket az alperesek harminc évnél rövidebb idő óta birjálc. Úgyszintén a bizonyítékok mérlegelésén alapul a felebbezési bíróságnak az a megállapítása is, mely szerint az első helyen emiitett ingatlanokra nézve 39—40 éves birtoklás bizonyítva nincsen; ennél a megállapításnál alperesek valamely eljárási szabály megsértését nem is vitatják, minélfogva ezt a tényállást az 1893; évi XVIII. t.-c. lí)7. §-a szerint e helyütt is irányadónak kellelt tekinteni. Miként a felebbezési biróság is ítéletének indokolásában felhozta, alperesek a ptk. 1477. § a értelmében a harminc éves birtoklás bizonyítása mellett jogszerű cimét kimutatni nem voltak kötelesek; az elbirtoklás kifogásának sikeres volta tehát ugyanezen, valamint az 1470. §. szerint a jó- vagy rosszhiszeműség kérdésén fordul meg. A rosszhiszeműség kérdése, mint az annak alapjául szolgáló tényekből vont jogi következtetés : jogi kérdés. Jogszabály az, hogy kétség esetéhen a vélelem a birtok jóhiszeműsége mellett áll (ptk. 328. §.), továbbá, hogy a rosszhiszeműséget az elbirtoklásnál is bizonyítani kell (ptk. 147í. S.) Ámde ezek mellett a birói gyakorlat által alkotott és megerősödött jogszabályt képez az is, hosy midőn oly örökös társakról van szó. akik között az ingatlan közös, az egyik társának a másik jutalékára vonatkozó birtoklása, valamely ennek alapját képező ok kimutatása nélkül, rosszhiszeműnek vélelmezendő: mert ilyen társak között egyébként hiányzik a jóhiszemű birtoknak a ptk. 326. §-ában irt az a fogalmi'kelléke, hogy a dolgot valószínű okoknál fogva magukénak tartsák. Minthogy pedig a megállapított és nem vitás tényállás szerint felperes és L r. alperes, mint M. János unokája és fia örökös társak, illetőleg előbbi az örökös társ jogutóda, II. és III. r. alperesek pedig, mint feleség és gyermek az aty;'i<al együtt voltak birtokban, ennélfogva az emiitett jogszabály a jelen esetben az alperesek részéről vitatott elbirtoklásnál is alkalmazást talál; helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a joyi álláspontja, amely szerint alperesek ellenében a rosszhiszeműség vélelmét látta fennforogni és valamely emiitett oknak kimutatása nélkül, 39—40 éves birtoklás hiányában az elbirloklést kizárta. Tekintettel azonban arra, hogy a felebbezési biróság Ítéletének indokolása szerint alperesek a hosszas zavartalan birtoklásuk alapjául azt állították, hogy a perbeli összes ingatlanokat I. r. alperes még atyja életében kiházasitásul kapta és hogy azokról felpeivs atyja I. r. alperes javára lemondott, amely tények, mint jogszerzésre alkalmasok teljes bizonyítás hiányában is, módjukban állana alpereseknek oly adatok kimutatása, amelyek a jóhiszeműség vélelmezésére szükséges valószínű ok megállapításához esetleg alkalmasok volnának ; tekintettel továbbá arra, hogy nincs nyoma annak, hogy akár áz elsőfokú biróság, akár a felebbezési biróság alpereseket emiitett állításaik részletesebb kifejtésére és bizonyítására felhívta volna, ekként tehát nem lett teljesítve az 1893: XVIII. t.-c. 35. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a biróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön ; ennélfogva a tényállás döntő tényre vonatkozóan hiányos és a hiány eljárási szabály megsértése forog fenn. Minthogy pedig a kir. Ítélőtábla a felebbezési biróság Ítéletében megállapított hiányos tényállás alapján az ügy érdemében nem határozhatott, arra az Ítéletre az 1893: XVÍ1I. t.-c. 204. §-ának 2. bekezdését kellett alkalmazni. 1912. évi dec. hó 17. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL »EÁK FERESCZ-U. #3. SZ.Í?I. TEIEFOJÍ SZÁM: 333.