Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1907 / 1. szám - Bírói önkormányzat

•2. Jogesetek tára leendő viseléséről a peres eljárás nem intézkedik ugyan, de ál­talános szabályt képe/, hogy a perbeli eljárással felmerült költ­séget annak a félnek kell viselnie, aki a perre okot szolgáltatott. Minthogy pedig a vesztes alperesek a perköltségek viselé­seié kötelezve lettek: őket a perbeli költséggel egy tekintet alá eső és sikerrel járt kicsomózási eljárással felmerült költségek viselésére is kötelezni kellett, annál inkább, mert ilyen irányban általános és állandó a birói gyakorlat s ujabb törvényhozási intézkedés (S. T. 108. §.) is igazolja, hogy az itélét hozatal után felmerült költségben való marasztalás nem ütközik a perjog szabályaiba. Á tel folyamodásnak abban a tekintetben, hogy az ügyvéd­nek fi koronában megállapított dijai felemeltessenek, helyet adni nem lehetett, mert az ügyvéd által alá nem írt felfolyamodás tartalma szerint csak a felperesek s nem maga az ügyvéd, sérelmezik a dij megállapítását. A félnek azonban jogában áll ügyvédét a megállapítottnál nagyobb díjazásban részesiteni. 1907. november 13. Végrehajtási eljárásból. A megállapított tanmiijak végrehajthatóságának kimondása sznkségfeletti. M. Andrejné felperesnek kk. M. János és t. ellen 140 ko­rona és jár. iránt, a dési kir járásbíróság előtt folyamatba tett és 1907. évi augusztus hó L2-ik napján 1906. Sp. [II. öli 7 szám alatt hozott végzéssel befejezett ügyében dr. H. E. az L907. évi szeptember hó 2-ik napján L905. Sp. III. 511/8 szám alatt közbetett fel folyamodása folytán végzés: Az első bíróság végzése megváltoztatik s a dési kir. tör­vényszéknek 1907. D. 58/4 sz. végzése alapján a kielégítési végrehajtás dr. H. E. javára 8 korona tanudij és 9 korona 60 fillér végrehajtás kérési és a még felmerülendő költségek erejéig M. Indrejné sz. M. Anna, valaminl M. [ndrej gyám által kép­viselt kk. M. János és Mária ellen ezeknek bárhol található összes ingóságaira elrendeltetik és annak foganatosítása végett a dési es bethleni kir. járásbíróságok megkerestetnek. Végrehajtató a 8 koronán felüli összegre kért végrehajtás iránti kérésével elutasittatik. A felfolyamodás költségei 8 korona 40 fillérben állapíttatnak meg végrehajtást szenvedők terhére ; mert : az első bíróság az alapon tagadta meg a végrehajtás elrende­lését, mivel a tanudijat megállapító végzésben megállapított ösz­szegnek végrehajthatósága kimondva nem lett. A kir. ítélőtábla a kir. járásbíróság álláspontját elfogadhatónak nem tartja, mivel a megállapított tanudijak végrehajthatóságának kimondása szük­ségfeletti, miért is a kért végrehajtás az 1881. évi 60. t.-cz. I. §. c) pontja alapján el volt rendelendő. Végrehajtató a 8 koronán felüli összegre kért végrehajtás elrendelése iránti kérésével elutasítandó volt. mivel végrehajtást szenvedők a végrehajtás alapját képező 1907. 1). 58 4. sz. vég-1 zéssel csak 8 korona tanudij megfizetésére lettek kötelezve. L907. évi október hó 29-én. A gyámhatóság határozatai alapján ingatlanokra vezetendő végrehajtás - eltérőleg az ingóságokra vezetendő végre­hajtástól — a végrehajtási törvényben meghatározott eljá­rás szerint a bíróság utjá:i eszközlendő. Szám: 3906 1907. I. .1. Danitzné végrehaj tatónak J. Trandaíir és neje végrehaj­tást szenvedők ellen a nagyszebeni kir. járásbíróság előtt folya­matba tett és az 1907. évi július hó 3 napján 1907. V. 849 szám alatt hozott végzéssel befejezett végrehajtási ügyében vég­rehajtatónak az 1907 évi július hó 18 napján 1907. V. 842/2. szám a. közbetett felfolyamodása folytán végzést : A kir. ítélőtábla az elsöbiróság végzését felfolyamodással megtámadott azon részében, mely szerint a kielégítési végre­hajtási kérelem hatáskör hiányából s mint nem közigazgatósági hatóságtól eredő az ingatlanra kért végrehajtás tekintetéhen is elutasittatott, megváltoztatja s a kérelmet az ingatlanra kért végrehajtásra vonatkozó részében hatáskör hiányából elutasitha­tónak nem tartja; s utasítja az eljárt első bíróságot, hogy a ké­relem e részére vonatkozólag hozzon érdembeni határozatot. A végzésnek felfolyamodással meg nem támadott többi részét érintetlenül hagyja. S jelen felfolyamodás költségét 15 koronában megállapítja s utasítja az elsőbiróságot, hogy hozandó határozatában a költ­ség ki által leendő viselésének kérdésére is kiterjeszkedjék. Indokok : Az L877. évi XX. t.-cz. 191. §-ának harmadik bekezdése értelmében a gyámhatóság határozatai alapján ingatlanokra ve­zetendő végrehajtás — eltérőleg az ingatlanokra vezetendő vég­rehajtástól — a végrehajtási törvényben meghatározott eljárás szerint a bíróság utján eszközlendő. Tehát a végrehajtás elren­delése is a bíróság hatáskörébe tartozik. Miután ezen felül az elsöbiróság az 1881. évi XL t.-cz. 2. §-ának második bekezdése értelmében a beadott végrehajtási kérelem ingatlanra vonatkozó részének elintézésére illetékes is : a kérelem helytelenül lett az elsőbíróság hatáskör hiányából elutasítva. De nem volt elutasítható a kérelem azon okból sem, bogy az nem közigazgatási hatóságtól eredt. Mert az 1883. éviXLIV t.-cz. 77. §-a a gyámhatóság által magánfelek javára megállapí­tott követelések behajtására nem vonatkozik, hanem csakis az olt intézkedés tárgyát képező kincstári követelések behajtására. Mindezeknél fogva az elsöbiróság végzése megváltoztatandó - a hatáskör megállapítandó — s ehhez képest az elsöbiróság érdembeni határozal hozatalára utasítandó volt. 1907. október 29. Azon kérdés felülbírálása, hogy az első bíróság törvény­szerüleg mondta-e ki az egész megítélt követelést felebbezé­sére való tekintet nélkül végrehajthatőnak, - nem a végre­hajtási ügyben eljáró bíróságnak, hanem az 1893. évi XVIII. t.-ez. 159. §-a értelmében a per felebbviteli bíró­ságának hatáskörébe tartozik. Szám: 3931/1907. I. Végzés. A királyi Ítélőtábla az első bíróság végzésének felfolya­modással megtámadott azon részét, mely szerint a kielégítési végrehajtás az 1906. Sp. 269/12. sz. ítélettel megítélt követe­lésnek 340 koronát felülhaladó részére is elrendeltetett, helyben, felfolyamodással meg nem támadott többi részét pedig érintet­lenül hagyja. Indokok: A végrehajtás elrendelésének alapjai képez*) 1906. Sp. 269 12. számú első bírósági Ítéletben az egész megítélt követe­lés felebbezésére való tekintet nélkül végrehajthatőnak lévén kimondva, az első bíróság az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-ának b) pontja értelmében helyesen rendelte el a kielégítési végrehajtást a közbevetett felebbezés daczára az egész megítélt követelés erejéig. Azon kérdés felülbírálása, hogy az első bíróság törvény­szerűiig mondta-e kí az egész megítélt követelést felebbezésére való tekintet nélkül végrehajthatőnak, — nem a végrehajtás ügyben eljáró bíróságnak, hanem az 1893. évi XVIII. t.-cz. lö(,). §-a értelmében a per felebbviteli bíróságának hatáskörébe tartozik. 1907. évi október hó 29-én. Telekkönyvi rend tartásból. Az üg.vvédi képviselettel felmerült dijakat megállapító íté­let oly okirat, mely magának a követelésnek fennállását nem bizonyítja, s ez okból zálogjogi előjegyzés alapjául nem szolgálhat. Szám: 4073/1907. [. G. Simonnak özv. I). Tódorné elleni, a kolozsvári királyi törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által 1907. évi augusztus hó 17-ik napján 12686/1907. tkvi szám alatt kelt végzéssel elin­tézett zálog előjegyzés iránti telekkönyvi ügyében C. Simon az 1907 évi szeptember hó 28-ík napján 15024/1907. tkvi szám alatl beadotl lel folyamodása folytán végzés : A királyi ítélőtábla az elsöbiróság végzését helybenhain j,-i Indokok : Az agyvédi dijnak a prts. 252. §-a értelmében törtem, megállapítása csupán a teljesített munka figyelembe vételével eszközöltetik, tekintet nélkül az ügyvéd és megbízója közt Létre­jött megállapodásokra s különösen arra, hogy a megbízó az ügyvédnek adott-e és mennyi előleget. Ilyképen tehát a dij megállapítása nem szolgálhal annak bizonyítékául, hogy a megbizó az ügyvédnek a megállapítás idő­pontjában a megállapított díjösszeggel tényleg tartozásban is volt. Oly okirat, mely magának a követelésnek fennállását nem bizonyítja, zálogjogi előjegyzés alapjául nem szolgálhat, miután a tkvi rendelet 92. §-a értelmében előjegyzés csakis a köve­telést megítélő, határozat alapján rendelhető el s az ügyvédi dijt megállapító határozat azoban ilyennek nem tekinthető. Ezeknél fogva az elsőbiróságnak az előjegyzési kérelmet elutasító végzése helybenhagyandó volt. 1907. évi november hó 6-án.

Next

/
Thumbnails
Contents