Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 8. szám - A jogi logarithmusokról

8. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 61 X A jogi logarithmusokról. Irta: Dr. Fischer Róbert kolozsvári [igyréd. „Mekkora volt légben az Babilon tornya?" „Mekkora volt légyen az Babilon tornya, azt voltaképen nem tudhatni !k Vas Gereben: A régi jó idők. Nehezen tudom abbanhagyni mindama kedves és nem kedves visszaemlékezéseke!, a mélyek önkénytelenül felújulnak a fentirt czim és idézett mondatok révén az igazán régi jó időkből, a mikoron is s tudvalevőleg az elemi osztályokban a nézve oly tiltó rendelkezéseket foglalnak magukban, amelyek bábeli toronyépítés históriájából, majd később a magasabb osztályokban a logarithmusok tudományából osztogatta a tanitó és tanár úr a secundát. Tárgyam nem tűrvén meg az ilyen visszaemlékezéseket, kénytelen vagyok ezeket közvetlen értelemben csakugyan abbanhagyni, azonban, hiven mesterségemhez, kijátszom a tilalmat s analogice, közvetve próbálkozom visszaemlékezni. Lássuk tehát mi köze van a logarithmusnak és bábeli toronynak a jogtudományhoz, akarom mondani a törvénytudáshoz. Annyi bizonyos, hogy a bábeli torony képletes kifejezője a beláthatlan zürzavarosságnak, a logarithmus pedig a számok rengeteg tömegével és — már nem tudom micsoda — törvényeivel, a felette nehéz s fejtörő munkának. A magán- és büntető jogra és ezeknek terjedelmére gondolva egy pár esettel akarom illustrálni, hogy nemcsak a régi jó időkben, hanem manapság is könnyen kijárhat a secunda a mai törvénygyártás irányzata folytán, a mely szerint: 1. Egy szerves egészet képezi) és joggal alapvető intézkedéseknek nevezhető törvények (magánjog, büntetőjog, kereskedelmi törvény, csődtörvény stb.) apró s nehezen felismerhető más törvényekkel szinte ötletszerüleg megváltoztatnak; 2. s továbbá elnevezésénél és tárgyánál fogva közigazgatási, egyszerű rendészeti apróbb-nagyobb törvények a legnagyobb gondatlansággal minduntalan változtatnak, kiegészítenek, ujat gyártanak az általános magán, valamint a szerves egészet képező kereskedelmi, csőd, stb. törvényeken. Annak megemlítésével, hogy minden gyakorló jogász az esetek megfejtésénél az általánosra gondol s teljes jóhiszeműséggel fordul az egy egésznek hirdetett és tudott magán, büntető s hasonló anyagi és alaki jogokhoz: egy pár esetet sorolok fel s előre is s minden szégyen nélkül bárkitől elfogadom a megsecundázást, ha t. i. rosszul felelnék. 1. Mekkora a pénzbüntetés (s nem bírság) legmagasabb mértéke? A legnagyobb jóhiszeműséggel s arra való tekintettel, hogy ezen kérdés általános és alapvető intézkedést képez, a büntető törvénykönyv 26. §-a alapján bárki is azt mondhatná, hogy 4000 forint; következőleg vitatja, hogy például olyan vétség nincsen, a mire tiz millió forint pénzbüntetést lehetne kiszabni. Lássuk, hogy épitik a babiloni tornyot? Az osztrák-magyar bankról szóló 1899. évi 37. t.-cz. 7. §-a világosan vétség és pénzbüntetés elnevezésével oly büntetendő cselekmény tényálladékát állapítja meg, a melyre vonatkozó büntetésnek csak a minimuma 4000 korona, ellenben a maximuma akár ezer millió forint pénzbüntetés is lehet. Azt hiszem, hogy e példa jóságából semmit sem vonna le, ha például ezen törvényczikk ma már nem volna életben, mert hiszen azesetre is, azon időközre, amig fennállt, példám talál. Tudomásom szerint azonban még életben van, a mint ezt a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény vonatkozásai igazolni látszanak. Legyen az enyém a secunda, ha tévedtem. 2. Kik az elsőosztályu csődhitelezők? A felelet az, hogy az egy szerves egészet képező csődtörvény 60. §-a taxatíve felsorolván az illető hitelezőket, nincs mit vitázni a dolog felől. A babiloni torony azonban itt is épül, mert sokkal több az ilyen hitelezők száma, mint a milyenek a 60. §-ban megírva vannak.; nevezetesen a sokféle ipari, cselédi, napszámos, betegsegélyzö, szövetkezeti és — a Bábel-tornya tudja — még micsodás, de mindenesetre ugy tárgyánál, mint elnevezésénél fogva közigazgatási, rendészeti stb. törvényekben nagyon sok ilyen hitelező szerepel. Megvallva az igazat, mindezeket §§-ok szerint idézni nem tudom ; aki tudja idézze, bizonyára egy ..elégségest" megkap, habár a „preclarumot" is megérdemli. 3. Van-e törvény arra, hogy a csődöt kérő, személyszerinti megnevezéssel tömeggondnokot ajánlhat? A szerves egészet képező csődtörvény — tudtommal — ilyen javasolási jogot nem ismer. Babilon tornya azonban épül, mert az 1898. XXIII. t.-cz. 63. §-a ilyen jogot ismer. 4. Kinek van legerősebb elsőbbségi joga? Tűrhető és jóhiszemű a felelet, melyszerint mindez meg van irva az általános és különös magánjogokban s a vonatkozó eljárásokról szóló törvényekben. A babiloni torony azonban nem mese, mert az 1898. évi XXIII. t.-cz. 65. §-ában olyanforma van irva. hogy az országos központi hitelszövetkezeteknek volna ilyen - - bizony Isten — legerősebb joga; vagy talán másnak, de hogy kinek ? nem tudom: ergo a secundát megérdemlem mindazokkal együtt, akik ezt szintén nem tudják. 5. Bitka eset, hogy valakinek szabadalmi jog megsértésebői eredő kártérítési pere legyen, ennélfogva azon kérdésben, hogy hol indítandó meg a kereset, a legindokoltabb jóhiszeműséggel a perrendtartást kutatja s könnyen reájön, hogy az egy szerves egészet képező sommás törvény szerint, az ott irt s közismert értékhatárok szerint járásbíróság előtt is indítható. Babilon tornyához azonban már két év múlva egy ujabb követ építettek, mert az 1895. évi XXXVTI. t.-cz. 59. §-a szerint ezen perek a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartoznak. Különben pedig ezen két törvényczikk előkészítő munkálatai egyidöben is folytak s igy kutat a nyughatatlan elme, hogy mi okon lehetne egyik-másikot a másik foltozásának nevezni. 6. Kártérítési követelések mennyi idő alatt évülnek el, illetve mekkora a kereset indítására kitűzött záros határidő ? Jóhiszemű a felelet, ha az általános, vagy különös magánjogokban irt három évi és hat hónapos időpontok szerint felel valaki. Azonban Bábel-tornya rettenetesen épül, mert a már hivatkozott és nem hivatkozott közigazgatási törvénykék pár napos, hetes, hónapos elévülési, némelyek szerint záros határidőket állapítanak meg. 7. Melyik esetben nem örököl az állam, daczára, hogy semmiféle más czimü örökös nincsen ? Jóhiszemüleg a magánjog, illetve osztrák és magyarországi örökjogi szabályok és a végrendeletekről szóló törvény lesz böngészve. Bábel tornya azonban áll, mert az illető — s talán egyedüli — eset a szerzői jogról szóló törvény 3-ik §-ában van megírva. A példák felsorolását nem folytatom, mert hiszem, hogy abban mindenki egyetért velem, hogy az idézett „Babilon tornya ' csakugyan olyan zűrzavaros állapotokat teremtett a jogéletben is, hogy joggal el lehet mondani ennek a mekkoraságáról is azt, hogy „azt voltaképen nem tudhatni". Idáig valahogy csak eljutottam, de hát — kérdi az olvasó mi van a logorithmussal ? Ha netalán egy-két jogász elfelejtette volna, hogy mi a logarithmus, az a néhányat bátorkodom arra emlékeztetni, hogy az egy meglehetős nagy könyv, tele s tele irva, mindenféle számokkal elannyira, hogy csak izemszurásból lehet látni itt-ott egy-egy szót, s ez a sok szám arra való, hogy azok segítségével megint ujabb és ujabb számok megkaphatok legyenek s hogy legeslegvégre a rossz deák megtanulja, hogy mindez attól jó, hogy rövidebb eljárással lehessen bizonyos, nagyobbszabásu számtani feladatot megoldani, amely másképen csak felette hosszas számolgatás és időpazarlással volna megoldható. Ami a számtanban az alakszerűség szempontjából a logarithmus, ugyanaz, alakszerűség szempontjából a törvényekben i.s, mert hát ezekben is a folytonos utalások, továbbá a ..megfelelöleg alkalmazandó", továbbá az „illetve,, szó kapcsán felhozott paragraphus számok tömege tényleg egy kisebb kaliberű logartáblázatra emlékeztet. Ez a jogi logarithmus tehát alakszerüleg édes testvére volna a számtani logarithmusnak, hanem czélját és eredményét tekintve teljesen elütnek egymástól, mert ezek a jogi logarithmusok nem hogy rövidítenék az eljárást, hanem ellenkezőleg, ugy kinyújtják, hogy sok esetben ugyanazon törvényt a folytonos ide-oda utalás folytán legjobb mindjárt 4—5 példányból olvasni, ha t. i. valaki a szemét és eszét nem akarja oknélkül megrontani. Szép dolog ez az ide-oda utalás, de meg jó is annak aki csinálta a paragraphust, ámde aligha jó annak, aki alkalmazza, t. i. a bírónak, ügyvédnek.* Ha már a Babilon tornyát és a logarilhnnist az olvasó türelmével ekként összeházasítottam, engedtessék meg az is. hogy megállapítsam, hogy mi czélból követi a törvénygyártás a logarláblák módszerét. A czél világos, mert hát a mai törvénygyárlás belátta, hogy csakugyan van valamelyes bábeli zűrzavar s ennélfogva ezt meg kell szüntetni, amire a legjobb orvosság épen a jogi logarithmus, mert ettől aztán végképpen elbódul a jogász, már pedig aki elbódul, az nem lát, nem hall, ergo nem látja s nem hallja a bábeli zűrzavart sem, ami pedig sem nem látszik, sem nem hallatszik, az emberileg nem létezik, tehátlan tehát a bábeli zűrzavar sem létezik. A mai törvénygyártásnak fennebb idézett irányzata azt eredményezi, hogy s különösen magánjogunkban, beláthatatlan a folytonos változtatás elannyira, hogy amint mondani szokták. * E szerint a reczept szerint készült a polg. perrendtartás életbeléptetéséről épen a napokban kiadott törvényjavaslat is. Szerk.