Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 6. szám - A halászatról

46 Erdél.yrészi Jogi Közlöny 6. szám. . megállapilandók s nevezett által elöleqezendők. Ennek törvény által támogatható indoka az, hogy az Í868: LIV. t.-e. 211—216., 218., 219. §-ai, az 1868: LIV. t.-c. V. fejezete esetében is alkalmazást nyernek. Az előleges birói szemle megtartásával felmerült költségek viselésének kérdése természetszerűen a perben fogja döntés tárgyát képezni. Az előleges birói szemle rendén felmerült képviseleti dijaknak és költségeknek a megbízó féllel szemben való megállapítása vitatolt. A joggyakorlat idevonatkozóan eltérő. Az első bíróságok a legtöbb esetben a képviseleti dijakat és költségeket is megállapítják a megbízó felekkel szemben. Ez a ptkrts. 252. §-ban foglalt rendelkezésnek a gyakorlati életben nyilvánult folyománya. A czélszerüségi indokok is emellett szólanak. A felsőbb bíróságok gyak irkttából idevunutko/.ólag határozott útmutatást nem találunk. Igen sok esetben a felsőbb bíróságok is megállapítják a képviseleti dijakat, de szórványosan az is előfordul, hogy mellőzik és pedig azzal az indokolással, liogy a perenkivüli eljárásban díjmegállapításnak nincs helye. Ezzel szemben fölszokták hozni, hogy az előleges bizonyítás lényegéhen nem perenkivüti eljárás, hanem pert megelőző eljárás, melynek anyaga a perben — a körülményekhez képest — bizonyitekul szolgál. (Dr. T.) Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblán 1908. évi januárius hó 20. és következő napjain előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek: I. Polgári szakosztályban. 4757. Kastenhiiber Jakabné és t. — özv. Benning Mátyásné és t. előjegyz. zjog töri. — hh. it. 17. Lukács György — Keresztesi Lajosné ugyís mint kiskorú gyermeke Banács Olga gyámja 4340 K — hh. it. 4798. Gróf Teleki Sámuel — Letka község és az egyházhelyi nemesek tkvi kiig. —- hh. it. 23. Makray Anna és társai — Marosán Kosztán és társai tjog eiism. ir. ü. szakértői díj előleg, kérd. — rmv. v. 24. Ugyanazon felpereseknek Bulbuk Márton és társai alperesek ellen — ugvanaz iránt — rmv. v. 45. Kk. Jakab "Silvia — Gödri Gábor 55 K vht. — hh. v. 62. Torda város közönsége — Placsintár Rudolf 245 K 42 fill. bizt. végrehajt. — hh. v. 4675. Csegezi Gábor — Csegezi Ágnes hagy. tjog elism. — hh. it. 4965. Irimie Gvörgy — Boia Anna ház. köt. felbont. — hh. it. 4968. Kis Márí — Csákány Gyula ház. felbont. — hh. it. 4836. Enstrasser Benedek hagyatéki ügye — hh. v. 90. Péterffy Mór — Dercsényi Béla és neje vhtás — hh. v. 91. Vurdea Juon — Petru Juon tjog bek. — emv. v. 113. Szoreseny Dávid — özv. Cscrey Ákos 441 K 60 fill. vhtás — f. o. v. 145. Gerő testvérek — Parav László ellen 200 K vhtás — hh. v. 146. Maiereán Gerászim—Resináriu György 250 K vhtás — hh. v. 192. Gávriliutz Miklós és társa — Dunay Endre és neje fi~3 K vhtás — hh. v. ' '. '" in Stefán lui Juon — Magucz Vaszilie á Nekiti vhtás — \\c. v. 4661. Hasiegána Győri: v — Hjsicgán á Ilyés holttá nyilv. — f. o. v. 4801. Goldstein Izsáknak neje ellen biz. felbonl. —mv.it. 4803. Pável György —kk. Pável Vazul törvénytelen szül. megáll. — hh. it. 4896. Motora János — neje ellen ház. felbont. — hh. it. 4935. Bota Juon — Bora Juon és t. ingó vhtás — rend. 66. A kolozsvári tptár Dr. Mezei Andor és társa ingó végr. — hh. v. 136. Fodor János — D ragom ir György ingó végr. — hh. v. 137. Fhira Mihály — Albu Spiridon ingó végr. — hh. v. 4579. Szeinerjai Károly — özv. Hirschfeld Györgyné és Biásini Sándorné szerz. érvtelen. — hh. it. 4582. Návai József és társai — Hirsch Vilmos csődt. 200 K — hh. it. 6 yiyitásra : sőt azt sem, hogy a váltó bizonyításra egyáltalán felhasználtatott. Ez okból a Bp. 437. §. 5. bekezdése értelmében mindkét alsóbb bíróság ítéletét megsemmisíteni s a jelzett lényeges körülménvek megállapítását elrendelni kellett. (C. 1905. X./19. 8900/905. B.) 2. .1 Bp. 328. §-a értelmében az itélet indokolásában a bizonyítottnak vett tények kifejtendök. 2537/1902. II. Hasonló 65/1903. II. A kir. ítélőtábla ítéletének indokolása szerint a sértettnek és vádlottaknak vallomásaiból azt a jogi következtetést vonta le, hogy Ö. M. és B. A. vádlottaknak cselekményei a bevégzett erőszakos nemi közösülés fogalma alá esnek, de a Bp. 328. §-a ellenére nem állapította meg a kir. ítélőtábla részletesen és szabatosan azokat a tényeket, melyekből az erőszakos nemi közösülés bevégzése, vagyis a nemi részek egyesítése oly módon lenne felismerhető, hogy a kir. ítélőtábla által egyedül a vallomásokból levont jogi következtetés helyessége megítéltethessék. Minthogy pedig ezek szerint a kir. Ítélőtábla oly lényeges ténykörülményeknek a megállapítását mellőzte, melyeknek megállapítását a büntető törvény megfelelő rendelkezéseinek alkalmazhatása szükségessé teszi: ennélfogva a kir. Ítélőtábla ítéletét a Bp. 437. §-ának 5. bek. alapján megsemmisíteni s a kir. ítélőtáblát uj felebbviteli főtárgyalás tartására és további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Curia, 1902. november 20. 9985^1902. B) hasonló 1902. decz. 20. 10998/902. B. sz.) 7 3. Az itélet indokolásában tüzetesen meg kell jelölni a tényeket, melyek valóknak fogadtatatnak el és az okokat, melyekbe,)) a bíróság megállapítása alapszik. K. József és S. Károly főmagánvádlók a vádiratból és a főtárgyaláson tett indítványból kitetszőleg több irányban emeltek panaszt. Panaszolták, hogy Cz. Hugó vádlott a szász mezőgazdasági egyesületről azon valótlan állítást tette közzé, hogy az egyesület vezető emberei az egyesületnek a katonai kincstárral fennálló gabonaszállítási szerződését annak tartalmával és a közérdekkel ellenkező módon teljesítették; — de panaszolták azt is, hogy vádlott ezen állításával kapcsolatban, a főmagánvádlókat több rendbeli egyéb rágalmazással és becsületsértéssel is illette. Ám de ezzel a vád kimerítve nincsen, mert nem lett megállapítva, hogy a vádirat 2—11 pontjai alatt felhozott, részint rágalmazóknak, részint becsületsértőknek panaszolt többi állitások és kifejezések valósága szintén bebizonyitottnak vétetett-e és mi okból? Azon általános megállapítás, hogy a szerződésellenes magatartás bebizonyításával „az állított tények valódisága bebizonyítást nyert" az összes vádpontokat nem intézi el, de sőt a B. P. 328. §. rendelkezésének sem felel meg, mert a törvényhely értelmében tüzetesen meg kell jelölni a tényeket, melyek valóknak fogadtattak el és az okokat, a melyekben a bíróság megállapítása alapszik. Ezekhez képest a Bp. 384. §. 11. pontjában megjelölt semmiségi ok forogván fenn: a kir. ítélőtábla ítélete a Bp. 437. §-ának 2-ik bekezdése értelmében megsemmisítendő volt. (Curia 4165/1904. B.)