Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 6. szám - A halászatról

6. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 45 is az Anyaszentegyház vőlegénye, de a kir. járásbíróságok és törvényszékek által. Megörvendtem, hogy jogi deductiom milyen kerekdeden sikerült; örömem azonban múlófélben van, mert egy néhányan azt mondják, hogy öreg „csíziómat" hiányosan olvasgattam el, mert abban az is meg van irva, hogy: „És miképen a' Róka, mikor a szükség úgy kívánja, olyankor házi szelid állatnak tetteti magát" és ezen tettetett szelidségét neki sokszor elhiszik a gyakorlatban, miáltal megmenekül. Igaz-e, vagy sem, nem tndom, mert még magam nem próbáltam. Örömem múlófélben lévén legalább annyival vigasztalom magam, hogy: „Dixi et salvavi animam meam!" Alig van ügyvéd, a ki ne tudna arról, hogy némelyek szükség által kényszerítve, hébe-korba egy pár koronáért jelentéktelenebb iratokat készítenek ; tudtommal még egyetlen ügyvéd sem akadt, a ki az ilyen esetet feljelentette volna, mert hát az annyira megcritizált ügyvédi kar az ilyen eseteknél a mentő kényszerhelyzetet tekinti és feltételezi, hogy a feleknek ha abból haszna nincsen, de legalább kára sincs. Másként áll a dolog az iparszerüleg, állandóan űzött zugflrkászattal, a mely immáron majdnem szervezetszerüleg működik s ha igy tart tovább is, aligha nem meg fogják alakítani a „zugirászati kamarát" elnökkel, titkárral, jogtanácsossal, választmánynyal felszerelve, az „ügyvédi kamara" analógiájára. Talán annyit megérdemel az ügyvédi kar, hogy az ilyen szervezettszerü zugirászok illő büntetéssel kitaníttassanak arról, hogy mi szabad s mi nem. KÜLÖNFÉLÉK. Olvasóinkhoz: Felkérjük olvasóinkat, az előfizetési dijak mielőbbi beküldésére, mert a mutatványszámok további küldését beszüntetjük s az egyes hiányzó számokat később nem pótolhatjuk. A kolozsvári ügyvédi kamara tagjait kérjük, hogy árverési hirdetéseiket lapunkban tegyék közzé, hogy ez által lapunk anyagi fenntartása lehető legyen. Az árverési hirdetéseket lehetőleg legkésőbb minden hét péntek napjának délutáni 3 órájáig kérjük kiadóhivatalunkhoz (Deák Ferencz-u. 42. sz.) juttatni. = Vitás elvi kérdés. A kir. Curia büntető szakosztályai teljes ülést tartottak, a következő vitás kérdés eldöntése czéljából: Ha a vádlott a felebbviteli tárgyaláson sem jelen, sem képviselve nem volt, utóbb pedig az Ítélet kihirdetésére nem lehetett őt előállítani: van-e hivatalból védő kirendelésének helye abból a czélból, hogy a másodfokú bíróság ítélete a vádlott helyett a védőnek kihirdettessék? Előadó Janecskó István biró, jegyző Zelenka Lajos volt. A teljes ülés kimondotta, hogy védő kirendelésének nincs helye a kérdéses ügyben s a kézvédő* nincs hivatva a vádlott helyett perorvoslattal élni. = Az uzsora-törvényjavaslathoz. Felelet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 2. számában feltett kérdésre. Minthogy a tapasztalat szerint 8°/o-ot felülhaladó kamatnak magánegyének általi szedése már elég a vádiratokkal zaklatásra: az uzsora fogalmából ki kellene zárni a bankkamatokat felül nem haladó, a bankok által folyósítani nem szokott csekély vagy rövid lejáratú összegeknél és a bizonytalan ellenszolgáltatású földhaszonvételnél pedig aránytalan mértékben felül nem haladó kamatok, illetve ellenszolgáltatás szedését; a bankokat pedig kényszeríteni kellene, hogy nyilt kártyával játszanak, vagyis a tulajdonképeni kamatokon felül egyéb járulékokat és embereik a telekkönyvi adatok beszerzéséért busás baksisokat ne szedjenek. — Dr. Mészöly Endre, dési kir. törvsz. albiró. = Az előleges bizonyítás költségei megállapítása tárgyában a következő kérdés intéztetett lapunkhoz: Az előleges bírói szemle körüli eljárásban felmerülő költségek (azaz nemcsak a szakértők dija, hanem a képviselettel és bélyegekkel járó kiadások is) már ezen, vagy csak a peres eljárásban képezhetik-e megállapítás tárgyát ? Válasz: Vitán felül áll, hogy az előleges bizonyítással felmerülhető költségeket a bizonyítást kérő fél tartozik előlegezni. Az előleges bizonyítás nemei: a tanúkihallgatás és birói szemle lévén, kétséget sem szenvedhet, hogy a tanuk és szakértők járandóságai az előleges bizonyítást kérő féllel szemben föltétlenül 8 Bp: 339. 339. §. 3. 1227/906. II. Az igazolási kérelemnek hely adatik, mert a felebbviteli főtárgyaláson vádlottak sem személyesen, sem megbízott által képviselve nem lévén, a másodfokú Ítélet előttök a Bp. 425. §. 2. bekezdése értelmében és pedig a 418. §. első bekezdésénél fogva a 329. §-nak és 330. §. 2. bekezdésének figyelembe tartásával kihirdetendő lett volna, mivel a 329. §. 3. bekezdése csak felmentő és kivételesen még a csekélyebb sulyu vád tárgyában hozott Ítéletek tekintetében engedi meg a kézbesítés utján való közlést, már pedig a jelen Ítélet, melyben bűntett állapíttatott meg, a csekély sulyu vád alapján hozattak közé nem tartozik. A kir. törvényszék nem járt el szabályszerűen, midőn az ítéletet a vádlottakkal csupán írásban közölte, sőt a Bp. 330. §. 2. bekezdésének második tételében foglalt azt a rendelkezést sem tartotta meg, hogyha az ítéletet a vádlottal írásban közlik, a perorvoslatok használhatóságáról vádlott a kézbesítést rendelő határozatban fölvilágosítandó. Ezekre való tekintettel a kézbesítés után 14 nap múlva az igazolási kérelem kapcsán beadott sem. panasz elfogadandó volt. (C. 1906. 111/16. 204/906. IT.) 379. §. 1473—1901. II. A vizsgálati fogság elrendelése kérdésében a kir. ítélőtábla által hozott végzés ellen vádlott érdekében a védő által használt felfolyamodás, minthogy a 378. §-a értelmében végzés ellen csak egy fokú felfolyaniodásnak van belye, a B. P. 380. §-a utolsó tételében kizárt jogorvoslat visszautasittatik. (Curia, 1901. augusztus 7. 4856/1901. B.) 5 33T. §. A hamis, vagy hamisítottnak nyilvánított okiratra, annak hamis, vagy hamisított voltának rávezetése csak akkor foghat helyet, ha az ezt kimondó Ítélet jogerőre emelkedett. C. 9306/896. 338. §. 1. ítéleti indokok kifejtése. Indokolás módja. Tábla 2645-905. II. A magánokirat hamisítás tényálladékának megállapithatása czéljából a Bp. 328. §-ban irt módon az is kifejtendő, hogy az okirat (váltó) mikor? hol? s mi módon használtatott bizonyításra. A semmiségi panasz a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmiségi ok miatt arra van alapítva, hogy vádlott a hamis magánokiratot valamely jog vagy kötelezettség létezése, megszűnte, vagy megváltoztatása bizonyítására fel nem használta, ennélfogva hiányzik a magánokirat-hamisítás tényálladékának egyik lényeges alkotó eleme. Á királyi törvényszék, a királyi Ítélőtábla által helybenhagyott ítéletének rendelkező részében megállapította ugyan nemcsak azt, hogy a hamis váltót vádlott készítette, hanem azt is, hogy vádlott a váltót „sértettekkel szemben váltójogi kötelezettség bizonyítására felhasználta", de nem állapította meg. annál kevésbbé fejtette ki a Bp. 328. §-ban meghatározott módon, hog>/ vádlott a váltót mikor, hol és mi módon használta bi:oBünvádj eljárásból: II.