Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 51. szám - A gyermekek és fiatalkorú bűnösök a btk. és B. novella javítórendszerében

51 szám. Jogesetek Tára 197 alaptalan ; a fclebbezési bíróságnak az a döntóse, hogy alperest az összegre különben nem vitás havi 15 korona nőtartás fizetésére kötelezte, anyagjogilag megáll. A felebbezési bíróság felperes részére a kereset beadását megelőző (1908. január 24-től 1905. deczember hó l-ig visszafelé számított tartási részleteket azért nem Ítélte meg, mivel jogszabálynak tekintette azt a törvénykezési gyakorlatot, mely szerint a kereset beadását megelőző hosszabb időre a tartási díj csak akkor ítélhető meg, ha a nő igényeinek érvényesítésében tőle nem függő körülmények által gátolva van. Ennek a bírói gyakorlatnak azonban az oplkv. érvényessége területén hatálya nincsen. Az optkv. 1480. §. értelmében ugyanis csak a három évet megaladó tartási részletek évülnek, mint járadékszerü követelések, ez az eset azonban itt fönn nem forog. felebbezési bíróság tehát e ponton a fent idézett anyagi szabályt sértett meg, minek folytán felperesnek az anyagjogi szabály megsértését vitató felülvizsgálati kérelme alaposnak volt elismerendő. A felülvizsgálati költség viselésére vonatkozó rendelkezés alapját az 1893. XVIII. t.-czikk l68yés 204. §-ban találja. 1908. évi október 27-ik napján. A perképesség kérdéséhez. innak az általános jogszabálynak alapján, hogy jogviszonylián, következőleg' perben is csak természetes vagy jogi személy állhat: valamint az 1893. XVIII. t.-cz. S7. §. 4. pontjában s utolsó előtti kikezdésében foglalt rendelkezések alapján a bíróság az ügyfelek perképcsségét hivatalból vizsgálja. Jogi személyiségük nem a felállított tanintézeteknek, hanem az ezeket felállító jogi vagy természeti személyeknek van. 1908. G. 125. szám. A marosvásárhelyi l<ir. ítélőtábla B. Mihály felperesnek a törcsvári görög-keleti központi román népiskola alperes ellen 100 korona iránt indított sommás perében ítélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad. Indokok : Annak az általános jogszabálynak alapján, hogy jogviszonyban, következőleg perben is csak természetes vagy jogi személy állhat: valamint az 1893. XVIII. t.-cz. 27. §. 4. pontjában s utolsó előtti kikezdésében foglalt rendelkezések alapján a bíróság az ügyfelek perképességét hivatalból vizsgálja. Nem bir tehát alappal az a panasz, hogy a felebbezési bíróság eljárási szabályt sértett volna azzal, hogy alperes perképességét hivatalból tette vizsgálat tárgyává, sőt a bíróság eljárása épen az idézett jogszabályoknak felelt meg. A kellő alapot nélkülözi a felülvizsgálatot kérőnek a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt ténymegállapítások ellen intézett az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság az ítéletében fölhívott iskola szabályzat szövegét részben helytelenül idézte, részben panaszló által lényegeseknek vélt, rendelkezései felhívását mellőzte volna. A felebbezési bíróság, mikéní ez az ítéletben fölhívott, s az iratokhoz csatolt iskolai szabályzat vonatkozó rendelkezéseivei' ' ó egybenasonlitásból kitűnik, ott, ahol a szabályzat egyes rentfeúezéseit ismertette s idézte, ez a fölhívás és ismertetés a szabályzat vonatkozó tartalmának megfelel, egyéb bizonyítékra pedig felperes nem hivatkozott, de az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §-áboz képest a tényállás megdöntése czéljából nem is hivatkozhatik. A felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás tehát megáll s e helyen »s irányadó. I tényállás adataiból, jelesen a szóban forgó iskolai szabályzat L íj-ában foglalt ama kijelentésből, hogy az alperesitett központi népiskolát az L és II. osztályú népiskola mellé szervezik, mely utóbbiakra nézve a szabályzat világosan megemlíti, bogy azokat a megnevezett hitközségek tartják fenn, továbbá abból, hogy a szabályzat ugy az I. és H-ik, mint a Ill-ik és IV. népiskolai osztályokra együttesen vonatkozik ; s hogy kölönbséget ez a szabályzat csak a fentartás költségeire nézve s erre is csak annyiban tesz, hogy a hitközség által szervezett és létesített III. és IV-ik osztályú közös népiskolának fentartására, mint ezt a szabályzat 4-ik §-a részletezi 10.000 kor. készpénz tőke is szolgál, de szolgál ingatlanok jövedelme is, mely ingatlanok a szervező hitközségek tulajdonaként szerepelnek a telekkönyvben és szolgál a községek által ezen italmérési bérjövedelméből felajánlott évi hozzájárulás is: kétségtelen, hogy az alperesitett iskola fenntartói az azt szervező hitközségek. S minthogy a miként azt a felebbezési biróság ité'etében helyesen kiemelte, az 1868. évi XXXVIII. t. cz. 10. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy népoktatási nyilvános tanintézeteket a hitfelekezetek, társulatok, egyesek, községek és az állam állithatnak fel, az következik, hogy jogi személyiségük nem a felállított tanintézeteknek, hanem az ezeket felállító jogi vagy természeti személyeknek van; s minthogy az a kérdés, vájjon a felállított tanintézetek ügyeinek igazgatása, belső kezelése milyen szervekre van bízva, annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a tanintézetnek magának van-é jogi személyisége ? közömbös s e tekintetben közömbös az is, hogy maga az iskolai szabályzat megadja-e az emiitett pernek valamelyikének azt a jogot, hogy az iskolát képviselje, mert a jogi személyiség fenn vagy fenn nem forgása nem a belső használatra készült s egyébként is csak az egyházi felsőbb hatóság által jóváhagyott szabályzat, hanem az érvényben lévő törvények alapján bírálandó el: anyagjogi tekintetben is helyes a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperesitett iskola mint ilyen nem személy s eként perbeli ügyfél nem lehet, s helyesen utasította el felperest keresetével azon az alapon, hogy nem személy ellen indított pert. E tekintetben a felebbezési biróság az optkv. 26. és 1008. | § át feleslegesen hívta fel. Mert nem képezte ezúttal vita tárgyát, hogy az iskolát j szervező társaság megengedett-é ? s mert annak megállapithatása j után, hogy áz iskolát vezető szervezet részére szolgáló szabályi zat a jogi személyiség fennforgása tekintetében közömbös az j optkv. 1008. §-ában jelzett különös felhatalmazás kérdésének j vitatására szükség nincs. A felebbezési biróság döntése azonban egyéb helyes indokai s a kilejtettek alapján a most kikapcsolt kérdésektől elte| kintve is helyes. Az optkv. 646. § ára a felebbezési biróság helyesen hivatj kozott, de ha alapítványi összegről lenne is szó, ennek jogi személyességet törvény szerint — csak az alapítványnak mint ilyennek a kormány részéről való megerősítése esetén adva: a szóban forgó iskola alapítását pedig a kormány jóváhagyása alá nem terjesztették. A kifejtettekből következik, hogy felperes arra vonatkozó érvelései: vájjon az iskola szabályzatban említett „községek" elnevezés alatt egyházi vagy politikai községek értendök-e? s hogy alapítványi tőkéket ki kezeli? hogy miből áll az egyes szervező községek hozzájárulása s ezeket ki kezeli ? hogy minő szerv képviseli — a szabályzat szerint — az iskolát s hogy felperes ezzel a perrel kötött haszonbéri szerződést: az ezúttal ; egyedül döntő ama kérdés tekintetében, hogy az* alperes iskola jogi személyiséggel bir-e vagy nem ? közömbösek. A felülvizsgálati panasz ezek szerint egyik irányban sem bir elfogadható alappal. 1908. évi október hó 27-ik napján. A kártérítés kérdéséhez. A kár létezését és mennyiségét a felebbezési bírósága 64. §. szerinti mérlegelésnél is szabadabb mozgással, legjobb belátása szerint, azaz amennyiben az összes körülményeket kellően, vagyis mint ebben az esetben történt, a józan gondolkodás és helyes következtetés szabályait nem sértőleg méltatta, felülvizsgálati nton megtámad hatatlanul állapítja meg. 1908. G. 135/3. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla itélt: pZc?t>~^£*> ^z,oe_-^<-j A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokok i Az 1893. XVIII. t.-cz. 65. §-a szerint a biróság valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségét, ha a felek ajánlotta