Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 51. szám - A gyermekek és fiatalkorú bűnösök a btk. és B. novella javítórendszerében

198 Jogesetek Tára, 51 zsám. bizonyítékok meggyőző eredményt nem nyújtottak, az összes körülmények figyelembe vételével, legjobb belátása szerint állapítja meg s véleményének alkotásához, ha szükségesnek találja adatokat hivatalból is megszerezhet. A torvény rendelkezéseiből kétségtelen, hogy a bíróság a kár mennyisége megállapításánál semmiféle bizonyítási szabály által nem korlátozva, még a 64. §. szerinti mérlegelési jognál is szabadabban járhat el. A 05. §-ban nincs ugyan kifejezetten kimondva, de a törvényjavaslat indokolásából kétségtelen, abból az elválaszthatatlan kapcsolati viszonyból pedig, mely bizonyos értelemben a kár mennyiségének és a kár létezésének illetőleg f enn forgás ának megállapitása között fennáll, a dolog természete s/erint következik is, hogy ugyanez a szabadabb eljárás tekintendő a G5. §. szerint a bíróság részére bizonyítottnak abban a kérdésben is, hogy kár J[^ezi,l^_.^iigy.,,j^^nnviben jncg csak jövőben eredniényezüdö kár összegének megáliapuásáruí van szó, hogy vájjon ily kár várható fölwe.rülése . .LuM6.}£>-i^ cselekmény^,öktfzatát Jfépezi-e? valamint abban a kérdésben is, hogy a kár létezése és mennyisége megállapítására, mely körülmények és adalc k lehetnek szükségesek és alkalmasak <*"••-•• 1 *mmm/mm Ezekből folyólag pedig nyilvánvaló, hogy nem lehet sikeres felülvizsgálatot kérni a felperes felülvizsgálati kérvényében panaszolt egyik alapon sem. Nevezetesen sem azon az alapon, hogy a felebbezési bíróság egyik másik szakértő véleményét figyelembe nem vette, más szakértő véleményére pedig súlyt helyezett s az ajánlott ujabb szakértői eljárást el nem rendelte; azon az-alapon sem, hogy a jövőben elő álló kár összege megállapításánál nem az előző évi vagy valamely rendes illetőleg átlagos hozadékot vett figyelembe, hanem haszonbér jövedelmi alapon tett megállapítást; nem panaszolhat továbbá felperes sikeresen amiatt sem, hogy a megrongált, de már 1908. év második fele kezdetén szabadon hagyott kaszálót a felebbezési bíróság az év második felére némi jövedelmet hozónak, a következő évre pedig kellő helyre állítással termőképesnek tekintette. Mert mindezek a panaszok csak azon a körön belől eső adatok és körülményekre vonatkoznak, mely körön belől a kár létezését és mennyiségét a felebbezési bíróság a 64. §. szerinti mérlegelésnél is szabadabb mozgással, legjobb belátása szerint, azaz amennyiben az összes körülményeket kellően, vagyis mint ^{^jogszabálysértésnek minősíthető iralolh-n-sség vagy a hely-: gondolkodás szabályaiba ütköző köveTKozléTes sem észlelhető lanok tulajdonához és birtokához még 1885. év július hó 29-ike előtt megvette. A fennforgó esetben kötelező bizonyítási szabály fenn neur forogván, a felebbezési bíróság az 1893. évi XVIII. t.-cz. 64. §-a értelmében tehát a bizonyítékokat szabadon mérlegelhette, csupán a tényállásban kifejesést nyert meggyőződését tartozott ítéletének indokolásában előadni. A felebbezési bíróság ennek a kötelezettségének az 189?. évi XVIII. t.-cz. 64. §-ának megfelelő, a per összes körülményeire kiterjedő indokolással eleget tett. Az a kérdés mit vagy mit nem fogadott el á felebbezési bíróság bizonyítottnak, a bizonyítékok szabad mérlegelése körébe esik, felülvizsgálat alá tehát nem vonható. Mert az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében, a felebbezési bíróság által megállapított tényállás csak jogszabálysértés miatt támadható meg 3 az 1893. évi XVIII. t.-cz. 185. §-a szerint is felülvizsgálat csak jogszabálysértés alapján kérhető. Már pedig a bizonyítékoknak szabad mérlegelésével — midőn a fennforgó esetben a felebbezési bíróság indokolásában a felebbezési bíróság nem jogszabályt sértett, hanem jogszabályt alkalmazott. A felebbezési bíróság által ezek szerint jogszabály megsértése nélkül megállapított fenti tényállás az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. § a értelmében itt is irányadónak veendő s felperesnek a ténymegállapítás ellen intézett támadása alaptalan. A kir. Ítélőtáblának most is, mint az 1907. G. 143. sz. végzés meghozatalakor, az a jogi álláspontja, hogy az árverési vevő sem szerál az árverési vételiül megtámadhatlan jogot, hanem az optk. 1500* §-a alapján^ rosszhiszeműség kifogása az árverési vevővel 'sZémfiéif'" " sikcrref ; érvényésftheío^ 'hiá '*'áz"><ÍÍr1rcrési vevőnek1 HZ ttTTeTf5si'''veteI Törüli "t-osgy-hUzi-müuáa^'^M^Jj^' pithato. A fentebb felhozottuknál fogva itt irányadó tényállás szerint nemcsak felperes férje, hanem maga felperes is, a ki a kereseti ingatlanokat, amint, ez nem vitás, a férje adóssága miatt, férje ellen vezetett végrehajtás során 1900. évi november hó 27-én megtartott árverésen vette meg, ' már a N. Gáborral 1886. évi július hó 29-én létrejött adásvételi szerződés megköebben az esetben történt, a józan gondolkodás es helves követ- \ .. . , . .. , .. . ,. r • ,. . I lésekor tudta, hogy a kereseti ingatlanok tulaidona vetél czimen keztetes szabályait nem sertoleg méltatta, íelulvizsgalati utón 1 megtámadhatatlanul állapíthatja meg. (65. §.) E szerint felperesnek egyedül a kár mennyisége és az 1009. évre kár meg nem állapítása miatt emeli leiül vizsgálati panaszai nem alaposak és kérelme nem teljesíthető. A felülvizsgálati költség viselése és a képviseleti költség megállapítása iránt tett rendelkezés alapját az 1893. XVIII. t.-c. 204, 168. és 108. §-aiban találja. 1008. évi november hó 10-ik napiján. A rosszhiszeműség Kérdc'sékez. a birtokban levő alpereseket illeti. Felperes és férje tehát a kereseti ingatlanoknak rossz-' hiszemü szerzői. Ezen felperes és férje által rosszhiszemben szerzett ingatlanoknak, felperes férje adósságaival történt megterhelése alapján felperesnek a későbbi árverésittiíel körüli rosszhiszeműsége is megállapítható. Az árverési vevő sem szerez,£az árverési vétellel meglámadhatlan josoí. hanem az optk. 1500. §-a alapján a rosszhiszeműség kifogása az árverési vevővel szembe:~ is sikerrel érvényesíthető. 1908. G. 133/3. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla, min! polgári felülvizsgálati biróság özv. G. Vigilioné felperesnek, V. Miklós (Bosztok) és neje alperesek ellen, ingatlan birtoka s jár perében Mi: nem A kir. ad. ítélőtábla, felperes felülvizsgálati kérelmének helyt Indokok Ebből a tényállásból és jogi álláspontból az következik, hogy alperesek a rosszhiszeműség kifogását ebben a perben felperes árverési vevő ellen is sikerrel érvényesíthetik. A felebbezési bíróságnak felperest keresetével elutasító döntése ezeknél fogva anyagjogi szabályt nam sért s így felperesnek anyagjogi szabály megsértése miatt emelt panasza sem alapos. N Felperesnek az optk. 1460. és 1465. §§-aiban irt anyagjogi szabály megsértése miatt emelt panasza különösen azért alaptalan, mert alperesek az irányadó tényállás szerint nem elbirtoklás, hanem jogelődjük által észközölt vétel folytán szerezték meg a kereseti ingatlant s felpefes és férje erről a korábbi vételszerződésről bírtak "udomással. közömbösnek jelentkezik ránti i tehát az a kérdés, vájjon alperesek jogelődjeik birtoklási N lejét is beleszámítva, a kereseti ingatlan 1886. évi július hó 29-ig 30 éven át birtokolták-e. Felperes minden ponton alaptalan felülvizsgálati kérelme folytán felmerült költségekre vonatkozó rendelkezés az 1803 évi XVIII. t.-cz. 109. 168. és 204. §§-ain alapul. 1908- évi november hó 10-ik napján. A felebbezési biróság tényállásként azt állapította meg, j hogy 1886. évi július hó 29-én a mikor felperes és már elhalt 1 férje a kereseti ingatlanokat N. Gábortól megvették és tulajdonjogukat bekebelezték, mindketten tudtak arról, miszerint a kereseti ingatlanokat nem N. Gábor eladó, hanem alperesek birtokolják s hogy V. Miklós alperesnek az atyja, a KeTSSteti ingatlanokat X. Demetertől, aki osztály utján jutott a kereseti ingatSzerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferencz-ulca 43. szám alatt. Telefon szám 323.