Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 51. szám - A gyermekek és fiatalkorú bűnösök a btk. és B. novella javítórendszerében
196 Jogesetek Tára tétében lehetetlenné vált ügyletből jogokat nem származtathat: miért is az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett. C.: A másodbiróság Ítéletét meváltoztatja s az elsöbiróság ítéletének e részbeni helybenhagyásával az alperesnek kártérítési kötelezettségét megállapítja. Indokok : S Felperes az alperessel létrejöttnek vitatott biztosítási szerződés alapján tűzkárának megtérítését keresi. Alperes a kereset elutasítását kéri azon az alapon, hogy a biztosítási ügylet érvényesen létre nem jött. illetve a tűzkár idejében hatályban nem volt: egyúttal megtámadja a szerződést, mert a felperes a közlési kötelezettséget megsértette és mert a felperest vétkesség terheli. A K. T. 493. §-a értelmében a biztosítási ügylet érvényesen létrejött, ha a biztosító a biztosítási ajánlatot' annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasította A fenforgó esetben nem vitás, hogy a felperesnek 1904. évi augusztus hó 2-án kelt B) alatti ajánlatát az alperes augusztus 3-án megkapta és nem vitás az sem, hogy az alperes közvetlenül a felperest ajánlata visszautasításáról sem 48 óra alatt, sem a tüzkáreset előtt nem értesítette. Azt az állítását pedig, hogy ügynöke, J. F., a felperesnek tulajdonos társát, 0. M -t a visszautasításáról kellő időben értesítette, az alperes nem bizonyította, mert az általa felhívott tanuk közül J. F. azt vallja, hogy a mikor az alperestől az ajánlat visszautasítását megkapta, azt 0. M.-nak D. J. szolgával megüzente, D. J. tanú pedig azt valja, hogy öt J. F. azzal küldötte 0. M.-hoz, hogy jöjjön hozzá az irodába, de nem mondotta meg, hogy mi czélból és így tanú sem mondotta meg az üzenet okát. Ezekkel a tanukkal tehát az alperes nem szolgáltatott elfogadható bizonyítékot arra nézve, hogy a felperes az ajánlat visszautasításáról az ügynököt értesítette, nem döntő, mert a biztositónak az ajánlat el- vagy el nem fogadása iránt az ajánlattevővel szemben kell nyilatkoznia, Jogesetek a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich János, kir. tvszéki biró, táblai tanácsjegy?: kötelességellenes viselkedésé miatt, tehát alapos okból bomlik \"ól. ha tehát az alperes a visszautasító nyilatkozatot nem közvellenür*-"*" Ez a kötelezettsége a férjnek mindaddig tart, amíg a biróa felperessel, hanem saját közegével, az ügynökével közölte és ez a közege az ajánlattevőt csak a törvényben meghatározott időtartam elteltével értesítette, akkor az ügylet, még ha az ügynök kellő időben értesíttetett is, érvényesen létrejött. Közömbös tehát a fenforgó esetben az, hogy az alperes a maga ügynökét mikor értesítette arról hogy a felperesnek ajánlatát visszautasítja; egyedül az az időpont döntő, a melyben a visszautasítást magában foglaló nyilatkozat a felperesnek megadatott, az pedig a kihallgatott tanuk vallomásával igazolva vau, hogy ez az értesítés a tüzeset után történt. Ezek szerint a biztosítási ügylet érvényesen létrejött. Ha pediií a biztosítási ügylet érvényesen létrejött és írásbeli szerződés, illetve kötvény ki nem állíttatott, akkor a törvénynek rendelkezései, az ajánlat kikötéseivel kapcsolatosan szolgálnak irányadóul. Kétséget nem szenved, hogy a szerződésben, illetve a kötvényben érvényesen kiköthető, hogy a biztosító koczkázata az ügylet megkötése után bizonyos idő múlva vegye kezdetét. Ha azonban szerződés, illetve kötvény ki nem állíttatott, akkor a biztosítás kezdetére (koczkázatára) nézve a törvénynek az a rendelkezése irányadó, melyszerint az érvényesen létrejött biztosítás az ajánlat elküldését vagy átadása1; követő napon déli 12 órakor veszi kezdetét (468. §.). A törvénynek ez a rendelkezése csak akkor nem irányadó, ha a biztosítottnak ajánlata a biztosítás kezdetére a törvény rendelkezésétől eltérő kikötést tartalmaz. A fennforgó esetben a B) alatti biztosítási ajánlat 1904. évi augusztás 3-án az alperesnek elküldetvén és ez az ajánlat a biztosítás kezdetére nézve semmi kikötést nem tartalmazván, a fentebb kifejtettek szerint érvényesen létrejött biztosítás kezdete augusztus 4-én deli 12 órakor beállott és a biztosító alperes ettől az idöpottól kezdve viselte a koczkázatot. Ezek szerint nem bír alappal alperesnek az a kifogása sem, hogy a szóban forgó ügylet az augusztus 16-iki tüzeset időpontjában még hatályba nem lépett: és pedig annál kevésbbé, mert sem írásbeli szerződés, sem kötvény ki nem állíttatván, a biztosítás hatályát nem a kötvény feltétele, hanem a törvénynek az a rendelkezése állapítja meg, a mely annak kezdetét az ajánlat elküldését követő nap déli 1"2 órájára határozta. 1908. évi június hó 9. napján. Házassági jog köréből. Azon az alapon, hogy a férj nejének visszafogadására a perben hajlandónak mutatkozik, a nőnek ideiglenes nőtartás iránti igénye meg: nem szűnik; Az optkv. jogterületén, azon törvénykezési joggyakorlatnak, mely szerint a kereset beadását megelőző hosszabb időre a tartási dij csak akkor ítélhető meg, ha a nő igényeinek érvényesítésében tőle nem függő körülmények által gátolva vany 1908. G. 128. szám. _ ^Cay^^r^ ^^^^ A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla D. Miklósné G. Mária felperesnek D. Miklós alperes ellen ideiglenes nőtartás iránt sommá perében alperesnek felülvizsgálati kérelme folytán , ítélt : A felebbezési bíróság ítéletét részben s akként változtatja meg, hogy alperes köteles a felebbezési bíróság ítéletében megállapított idő és jogkövetkezmények terhe alatt az 1905. évi deczember hó 1-től 1908. évi január hó 24-ig lejárt havi 24 koronás részleteket is, egy összegben (375 korona) felperesnek megfizetni. Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt nem ad. Indokok: Az optkv. 91. és 117. §-án alapuló állandó birói gyakorlat szerint a férjétől külön élö nőt a férj részéről fizetendő nőtartás akkor illeti meg, ha az életközösség a férinyk J^haja^ vagy kbúl bom" ság a házasságot fel nem bontotta. Nincs tehát jogos alapja alperes abbeli érvelésének, hogy a nőnek a külön tartáshoz való igénye megszűnnék pusztán azon az alapon, hogy a férj nejének visszafogadására a perben hajland nak mutatkozik. Ilyet kimondó törvény vagy jobszabály nincs. Nem alapos ez az érvelés mar ama gyakoipiti tekintetnél fogva, a mely szerint e tétel elfogadása esetén, a minden komoly jelleget, nélkülöző visszafogadási kísérletek végeredményben ingataggá tennék a nő megélhetésének biztosítékait. Az a fölvetettJ<érdés azonban, vájjon a házassági együttélés megszakítására felperes állal fölhozott okok a peresfelek műveltségi fokára és^Tfrsadalmi állására tekintettel, eléggé alaposak-e? s vájjon felperes a fenforgó viszonyok mellett köteles-e alperesnek, -- a férjnek —felszólítása folytán az életközösséget visszaállítani, — jogkérdés; s mint ilyen már a felülvizsgálat körébe vonandó. A peresfelek az irányadó ítéleti tényállás szerint a társadalom falusi osztályához tartoznak, alperes földmives és falusi fazekas. Kö/öttük a 10 hónapi együttélés tartama alatt az egyenetlenségek napirenden voltak; s ez alatt az idő alat' felperes 3—4 izben volt kénytelen férje házától távozni, mert alperes a velők egy fedél alatt lakó apósa és sógornője állandó rossz bánásmódjának (szidalmazásainak) volt kitéve, alperes férj pedig j nem hogy megvédelmezte volna nejét ezek támadásai ellen, de i sőt feleségével maga is durván bánt. öt megverte, házából ki; űzte, legutóbb felperes 1905. deczemberben is azért távozott ekkor már végleg el a háztól, mert alperes felperest tettleg bántalmazta, öklével ütlegelte s menekülése közben földreverte, a mely tény miatt a zernesti kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság, 1906. évi január hó 23,án 1906. B. 35. szám alatti jogerős ítéletével alperest 10 korona pénzbüntetésre el is ítélte. Ezeket a körülményeket, de különösen azt a szintén itéletileg megállapított tényt, hogy alperes 1* 2 év óta T. Anna nevü leánynyal együtt lakik, a kivel nyilvános helyeken (mezei munkánál, lakodalomban, templomban) együtt jelenik meg, vele bensőbb szerelmi viszonyban van s hogy ennek a nőnek, amióta alperesnél lakik egy 6—7 hónapos gyermeke is van s végül hogy e nőnek eltávolítására alperes a perben nyilatkozatot nein tett: a kir. tábla is oly jelentős és alapos oknak találja, hogy azok folytán felperes az életközösséget jogosan szüntette meg és a visszatérést jogosan tagadta meg. Alperesnek anyagjogi szabály megsértése (1893. XVIII. t.-cz. MPö. §. a) pont) fektetett felülvizsgálati kérelme ezek szerint