Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 49. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv

188. Jogesetek Tára 49. szán. galma meggátlásával eszközölte, minélfogva ha ezen károsító tény alperes tevékenységével, illetve mulasztásával függ össze, azért felelősséggel ö tartozik. Amennyiben a felebbezési bíróság érdemi indokból is elutasította a keresetet, azon okból, hogy felperesnek az országútra kivezető utja épitési anyagokkal megrakva és elzárva nem volt, ezen utasítás alapjául vett tényállás hiányos és az ügy felülvizsgálatára nem alkalmas. Jelen perben döntő s evégből tisztázandó ténykérdések,hogy : 1. igaz-e, hogy felperes malmához bejáró ut az országúton elhelyezett 80—200 qm. kőtörmelék és kőrakás miatt hozzáférhető nem volt, 2. e közlekedési akadály elhárítása érdekében tette-e felperes, mikor és minő intézkedést? és 3. a forgalom elakadása folytán szenvedett-e felperes kárt vagy elmaradt hasznot s mennyit? Ide vonatkozó tényállás megállapítása hiányában a tényállás megállapi'ásának helytelensége miatt emelt panaszt is alaposnak találta a kir. ítélőtábla s mindezekre tekintettel a rendelkező rész" szerint határozott. Az ügyvédi dijakra tett intézkedés a prts. 252. §-án alapszik. 1908. évi október hó 12. napján. Wem képez keresetváltoztatást ha felperes nem a kereseti kártérítési jogalapot változtatta meg-, hanem csak a kártétel bekövetkezésének módjára vonatkozólag tett a tényeknek megfelelő módosító elismerő nyilatkozatot. 1908. G. 166/3. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság B. Grigorné sz. D. Ileaine felperesnek, R. Stefán alperes ellen 600 K iránt folyamatba tett sommás perében végzett. A kir. ítélőtábla alperes felülvizsgálati kérelmének nelyet ad s a felebbezési bíróság ítéletét a S. T. 204. §. alapján feloldja s a kir. törvényszéket arra utasítja, hogy a felek meghallgatása, felajánlott bizonyítékaik bevétele és a netán még szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárás foganatosítása után állapítson meg tényállást arra nézve, hogy 1. a peresfelek között, ezelőtt körülbelül 12 évvel létrejött s felperestől bekérendő adásvételi szerződésnek tulajdonképen mi képezte a tárgyát, vagyis mikor alperes felperesnek az „in ardicza" dűlőben levő ingatlanát eladta, holdakban meghatározott i 8 hold terület képezte adásvétel tárgyát s a 8 hold terület lett felperesnek birtokba adva? vagy csak hozzávetőleg mondatott 8 holdnak s felmérés nélkül adatott, mint 8 hold felperesnek \ birtokába ? s hogy a felperes által birtokából peruton kivü j kiboesátott három hold terület levonása után is felperes hir tokában, természetben a 8 hold megmaradt. 2. Állapítson meg tényállást a felebbezési bíróság arra i nézve is, hogy alperes az előző pont szerint megállapított ingatlanok eladásakor azok tulajdonjoga és birtoka felett szabadon rendelkezhetett-e vagy sem, illetve hogy az ingatlanok eladásakor azok már az ő egyedüli tulajdonát képezték-e vagy sem, ebből kifolyóan : o. végül állapítson meg tényállást a felebbezési bíróság ] arra nézve is, hogy amennyiben az eladáskor az egész eladott j ingatlant alperest tkvi társtulajdonosaitól megszerezte volt R. ' Gávril s utána leánya, továbbá dr. T. Gábor s végül B. Anton j s társai vevők tudták azt, hogy alperesé volt az egész ingatlan, j mikor azt tkvi előzőiktől megszerezték. Mindezek megtörténte után hozzon a felebbezési bíróság az alább megállapított felülvizsgálati eljárási költségek viseléséről is rendelkező ujabbi Ítéletet. Indokok : A felebbezési bíróság ítéletét ugy felperes, mint alperes a j S. T. 185. §. a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelemmel támadták meg. Alperes első sorban eljárási jogszabálysértésként azt hozta fel, hogy a felebbezési bíróság a S. T. 31. 148. §-aiban foglalt rendelkezést sértette meg akkor, midőn felperesnek a felebbezési tárgyaláson tett kereset változtatását elfogadta. Ezt a panaszt a kir. Ítélőtábla alaposnak nem falattá, mert felperes a kártérítésre alapított keresetét nem változtatta meg akkor, midőn a felebbezési tárgyaláson elismerte azt, hogy a kártétel alapja nem az volt, hogy alperestől megvett ingatlan egyrészét, az alperes tartozása miatt elárverezték, hanem az, hogy a harmadik jóhiszemű vevők azt tőle kikövetelték, ugyanis felperes ezen ténybeli beismerésével nem a kereseti kártérítési jogalapot változtatta meg, hanem csak a kártétel bekövetkezésének módjára vonatkozólag tett a téayeknek megfelelő módositó elismerő nyilatkozatot. Az ügy érdemét illetőleg a kir. ítélőtábla alperesnek az anyagi jogszabály — az optkv. 031. §-ának megsértése miatti további panaszát — az alább kifejtendökhöz képest alaposnak találta. Felperes keresetének jogalapját az képezte, hogy az alperestől 960 koronáért megvásárolt és 12 éven keresztül békésen használt 8 holdnyi ingatlanból egy körülbelő három holdnyi részt harmadik személyek 1907. év tavaszán tőle elvették s ennek következtében ezen elvett ingatlan rész értékéig 600 koronáig az eladó alperes hibájából károsodást szenvedett. E perügy elbírálásánál lényeges döntő körülményt képez s a felebbezési bíróság részéről első sorban az lett vo'na tisztába hozandó, hogy a vétel tárgyát egy területig, méretek (holdak) szerint megjelölt ingatlan, avagy egy területileg 8 holdnak mondott s 8 hold gyanánt csak a természetben megmutatott s birtokba is adott ingatlan képezte s hogy az álllitott 8 hold ingatlan akkor is megmarad a felperes birtokában midőn ez per nélkül 3 holdat B. Anton és társainak 1907. tavaszán birtokába bocsátott. Továbbá, megállapítandó lett volna, hogy a tjkvben csakis b/15 részben tulajdonosként bejegyzett alperes az eladott többi részek tkvi tulajdonosaitól a tulajdonjogot megszerezte-e vagy sem, illetve, hogy az eladott egész ingatlanok felett az eladáskor tulajdonjogilag rendelkezhetett-e vagy sem és ha rendelkezhett ennek tudatában tkvi társtulajdonosa R. Gávrii leányának, ez dr. T. Gábornak s ez B. Anton és társai vevőknek jogosítva volt-e részben eladni s hogy R. Gávril jóhiszemű eladónak leánya, továbbá dr. T. Gábor s végül B. Anton s társai jóhiszemű szerzőknek tekinthetök-e s ezekből kitolyóan a ptk. 931. §-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel van-e s lehet-e felperesnek kártalanításhoz igénye vagy sem. Minthogy e lényeges ügydöntő körülmények tisztába hozatalát és megállapítását a kir. törvényszék elmulasztotta s ezek nélkül az ügy alapos felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, a felebbezési bíróság Ítéletét feloldani s a kir. törvényszéket a rendelkező rész szerinti eljárásra utasítani kellett. Az alperes és felperes felülvizsgálati kérelmében előadott többi panaszok a fentiekre tekintettel tárgytalanokká váltak. Az ügyvédi dijak megállapítása az 1868. évi LIV, t.-cz. 252. §-án alapszik. 1908. évi október 19. napján. Az örökösödési jog köréből. Az alanyi értelemben vett öröklési jog alatt az elhunyt vagyoni viszonyaiba, mint vagyon egészbe való belépést, illetőleg ntódlást kell érteni (optkv. 531. §) s ágy az örökösi nyilatkozat a nem leltározott, de az örökhagyó vagyonául vitatott s az ő nevén állott ingatlanokra is kiterjed. A bármely részben érdekelt örökös, aki jogsérelmet szenvedett az eiőző perbeli eljárás által, nem lehet elzárva attól, hogy vélt jogait megsemmisítési keresettel érvényesíthesse és ped!"r akkor is, ha alperes is jogosított a fellépésre. 1908. G. 169—3 szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság dr. Cs. Sándorné sz. B. Irén felperesnek Gs. Lászlóné sz. B. Júlia és Cs. László alperesek ellen itélet megsemmisítése s jár. iránt folyamatba tett sommás perében, alpereseknek felülvizsgálati kérelme folytán itélt. A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérést elutasítja s alpereseket arra kötelezi, hogy a felperesnek a felülvizsgálati eljárással okozott költséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessék meg. Indokok : A felebbezési bíróság ítéletét az alperesek támadták meg felülvizsgálati kéréssel, anyagi és alaki jogszabálysértés miatt panaszolva. A felülvizsgálati loiróság azonban a panaszokat nem talált* megállható alappal bíróknak. Az ügyállás szerint ugyanis felperes a vajdahunyadi kir. járásbíróság előtt 1907. Sp. 1176. szám alatt folyamatban volt perben keletkezett birói Ítéletet támadta meg semmiségi kere-