Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 48. szám - Az E. M. E. Jog- és társadalomtudományi szakosztályából

48. szám. •Jogesetek Tára 185 nem adta annak, hogy nejét a felperest jövőre nézve nem sértegeti s anyjának sértéseitől megóvja. Minthogy pedig ily tényállás mellett a felebbezési bíróság a külöválásra okot adott s a különélés fenntartása tekintetében is vétkesnek tekintendő alperest ideiglenes nötartásra, az Ítéletében felhívott tételes anyagjogi szabálynak (optkv. 91. és 117. §.) és birói gyakorlatnak megfelelőleg kötelezte s igy Ítélete anyagjogi szabályt sem sért, minthogy továbbá a tartásdíj összegének kérdése, a mennyiben annak megállapítása jogszabály sértés nélkül történt, felülvizsgálat alá nem vonható ténykérdés, alperes pedig meg sem kísérelte kimutatni s a kir. ítélőtábla sem észleli, hogy a felebbezési bíróság a tartásdíj összegét valamely jogszabály megsértésével állapította meg s igy az összeg kérdésében felülvizsgálatot gyakorolni nem is lehet: alperes felülvizsgálati kérelme nem teljesíthető. A felülvizsgálati költség viselésére s a képviseleti költség megállapítására vonatkozó rendelkezés alapját az 1893. XVIII. t.-cz. 204., 168. és 108. §-aiban találja. 1908. évi október hó 13-ik napján. •> Telekkönyvi rendtartásból. A jelzálogos hitelezőnek nincsen jósa a tulajdonjog előjegyzésének törlését az Igazolás elmulasztása okából kérni. 2411—1908. polg. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla dr. M. Miklósnak, G. Tódor elleni; a zerncsti kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság által elintézett végrehajtási ügyében, végrehajtató részéről beadott felfolyamodás folytán végzett : Az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Indokok : A tkvi rendtartás 99. §-a nem határozza meg, hogy az előjegyzés törlését igazolás elmulasztása okából kikérheti, de e §-ból kétségtelenül kitűnik, hogy a törlést hivatalból eszközölni nem lehet. Az árverési kérvényben előterjesztett az a kérelem tehát, hogy a törlés hivatalból eszközöltessék, helyesen nyert elmellözést. Kérdés csak az lehet: vájjon az erre irányuló kérelmet lehet-e a tkvi rendtartás 99. §. szerint való eljárás alapjául elfogadni s illetőleg hogy van-e végrehajtatónak joga a szóban forgó tulajdonjogi előjegyzés törlését kérni. E kérdést nemlegesen kell megoldani. Kétségtelen, hogy az előjegyzés törlésének igazolás hiánya okából kérésére való jogot, mivel e tekintetben törvényes intézkedés tilalmat nem tartalmaz, mindazoknak a tkvi érdekelteknek meg kell adni, kiknek a törlés érdekükben áll, ha e törlés nélkül tkvi jogaik érvényesítése akadályozva van. Ámde nem lehet ily érdekelteknek tekinteni az ol/an tkvi érdekelteket, kik a törölni kért jog — jelenlegi esetben a tulajdonjog — tekintetében anyagjogilag nem, hanem mint jelzálogos hitelezők csak annyiban érdekeltek, hogy az előjegyzés után ettől függőleg nyertek zálogjogot s igy csak annyiban van érdekük az előjegyzés törlése tekintetében; hogy követelésük árverés utján behajtását az előjegyzés az 1881. LX. t.-cz. 161. §-a szerint akadályozza ugyan, azonhan ugyanebben a törvényszaszakaszban ennek az akadálynak az elhárításáról a szakaszban kijelölt módon godoskodva is van. még pedig nem akként, hogy a hitelező az előjegyzés törlésének kérésére lenne feljogosítva. Azt kell tehát kimondani, hogy felfolyamodó hitelezőt, ki az előjegyzés által érintett tulajdonjogra való igény tekintetében közvetlenül nem érdekelt s kinek az ingatlanra vonatkozó joga j érvényesítéséhez szükséges módot tételes törvény jelöli ki: nem élhet a tkvi rendtartás 99. §. szerint való külön joggal, melyre sem szüksége sem előnyös anyagjogi érdekeltsége nem forog fenn. Mihez képest árverési kérvényének elutasitása s az előjegyzés törlése iránt előterjesztett kérelmének elutasitása is helyesen s az igy döntő elsőbirósági végzést fenn kellett tartani, az 1881. LX. t.-cz. 161. §-át egyébként nevezetesen a végrehajtatót jogosító részében alkalmazni nem lehetett, mert arra való kérelmet felfolyamodó elő nem terjesztett. 1908. évi október hó 8-ik napján. Büntető jogból. A. Bp. 540. és 553. §-ában foglalt kivételes intézkedések, melyek szerint esak pénzbüntetéssel büntetendő vétség esetén a tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható a kir. tábla előtti eljárásban nem alkalmazhatók. (Bp, 540., 552. §§.) Marosvásárhelyi T.: Gy. J. v.-tat ama ténye miatt, hogy 1906. május 1-én K.-Szárazpatak községben az uton A. A. földhöz vágta és ütötte, a nélkül, hogy rajta különös sértési nyomokat ejtett volna, bűnösnek mondja ki a Btk. 216. §-ába ütköző becsületsértés vétségébeu. Indokok : Minthogy v. A. A.-t saját beismerése szerint is megfogta s magától eltaszította, sértett Cs. D., D. J., L. J. tanuk szerint pedig földhöz vágta : v.-nak e cselekménye, mivel külsértési nyomokat elő nem idézett, becsületsértés vétségét képezi s ebben ' bűnösnek volt kimondható. Ámbár v. a mai főtárgyaláson nem jelent meg, a tábla mégis a v. terhére az elsőbiróbiróság Ítéletét megsemmisítette, mert a becsületsértés vétségének elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik s jelen esetben csak az összefüggésnél fogva került a tábla elé s ez a körülmény egymagában nem vonja maga után a tábla előtti eljárási szabályok alkalmazását. A járásbíróság előtti eljárás pedig a Bp. 540. §-ának 2-ik bekezdése szerint a becsületsértés, mint egyedüli pénzbüntetéssel büntethető vétség esetében az elmaradt terhelt ellen kihallgatása nélkül I is ítélet hozható és az 552. §. szerint ily esetben a felebbviteli ! tárgyaláson sem kötelező v.-nak jelenléte, ez okból a tábla, jóllehet v. személyes megjelenés kötelezettség mellett idéztetett meg, a tárgyalást jelenléte nélkül is megtarthatónak találta. C.: A tábla Ítélete a Bp. 384. §-ának 6. pontja alapján a Bp. 437. £-ának 2. bekezdése értelmében, az annak alapul szolgáló tárgyalással együtt megsemmisitettik és a tábla utasittatik, hogy tartson uj tárgyalást. Indokok: A C. a bejelentett anyagi semmiségi panaszok megvizsgálását mellőzve a Bp. 284; §-ának 6. pontjában foglalt s hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi ok alapján a T. Ítéletét megsemmisítendőnek találta; ugyanis Gy. J. v.-ra nézve a tsz. felmentő ítéletét hozott, ami ellen A. A. felebbezett, a T. a Bp. 423. §-ának 5. bekezdése értelmében csak Gy. J. v. megjelenése és kihallgatása után lett volna jogosítva a felmentő tsz.-i ítéletet c v. terhére megváltoztatni, a T. azonban ettől a reá nézve [ kötelező eljárástól eltért, mert a tárgyalásra ezt a v.-tat ugyan megidézte, de azt a körülményt, hogy az nem jelent meg, s igy ki sem hallgattatott, figyelembe nem vette, hanem a v.-tat a járásbíróság előtti eljárási szabályokra utalással elitélte, holott ezen utóbbi eljárási szabályok a T. előbbi eljárásában nem alkalmazhatók. A megsemmisítés folytán a T. ujabb szabályszerű eljárásra utasíttatott. (908. máj. 5. 3429. sz.) A polgári perrendtartás köréből. Az 1893. XVIII. t.-cz. 160. §-ában foglalt rendelkezés szei rint a felebbezési bíróság tárgyalásáról vezetett jegyző! könyvbe azok a nyilatkozatok, a melyeket az ügyfelek tárgyalás közben a tényállásra vonatkozóan tettek, nem veendők fel: viszont azonban a bíróság — az i. t. 131. § b)pontja szerint — ítéletében a felek szóbeli előadásából kiderült oly ténykörülményre is hivatkozhatik, a mely a tárgyalási jegyzőkönyvbe nincs felvéve. 19u8. G. 112—3. sz. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla özv. W. Györgyné, Sz. Juliánná felperesnek R, Sándor alperes ellen, a brassói kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében, felperesnek az 1908. évi június hó 24-ik napján 1908. D. 116—7. szám alatt beadott felülvizsgálati kérelme és alperes válaszirata folytán itélt. A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad s végrehajtás terhével kötelezi a felperest, hogy felülvizsgálati költség fejében az alperesnek 8 nap alatt 12 korona 30 fillért fizessen. A felülvizsgálati eljárással felmerült dij és költség czimén — ügyfelei irányában — felperes ügyvédét 30 korona 30 fillér, alperes ügyvédét pedig 12 korona 30 fillér illeti meg.