Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 48. szám - Az E. M. E. Jog- és társadalomtudományi szakosztályából

184. 48. szán,. bíróság előtt folyamatba tett és az 1908. aug. 3-án 6228/908. p. sz. a. hozott végzéssel elintézett cégbejegyzési ügyében végzett: A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság végzését az abban felhozott indokokból és még azért is helybenhagyja, mert a cégjegyzékek, mint nyilvánkönyvek kétségtelenül csak is az állam hivatalos nyelvén, tehát magyarul vezethetők, amiből önként következik, hogy ezekben a bejegyzés tárgyát képező cégek szövege is magyarul vezetendő be s amennyiben a cég idegen nyelven is kívántatik használni, ezen nyelveni bejegyzés csak másodsorban, tehát a magyar szövegű bejegyzést követően zárjeiben történhetik, mert a cégjegyzékeknek magyar nyelveni vezetése nem értelmezhető akként, hogy csak az egyéb bevezetéseknek magyar nyelven történendő eszközlésére vonatkozik, hanem az összes bevezetéseknek magyarul kell történie s így a cég szövegét kizárólag más idegen nyelven a cégkönyvekbe bevezetni nem szabad. Ezen mit sem változtat az, hogy a cég szövege már korábban német nyelven lett a cégjegyzékbe bevezetve, mert e bevezetés a fentiek szerint helytelen. 1908. október 8. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich János, kir. tvszéki biró, táblai tanácsjegyző Felülvizsgálati eljárásból. Az a tény, hogy a jog-szabályokat felperes esetleg helytelenül j jelölte meg, az 1868. évi 1L1Y. t.-czikk 215. §-a értelmében » a birót a helyes jogalkalmazásban nem gáíolhatja. 1908. G. 110/3. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla B. Lajos felperesnek G. Ida és társai ingatlanok tulajdona és járulékai iránt folyamatba tett sommás perében felperesnek felülvizsgálati kérelme i folytán itélt . A kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, felperest kereset | halmozottság czimén elutasithatónak nem találja s utasítja a felebbezési bíróságot, hogy az elsőfokú biróság ítéletét, a pör érdemében H. B. alperesre is kiterjedően bírálja felül. Vigrehajtás terhével kötelezi alpereseket, hogy 25 korona 80 fillér felülvizsgálati költséget felperesnek 8 nap alatt egyetemlegesen fizessenek. A válasziratot hivatalból visszautasítja. Indokok. A kereseti, kizárólag irányadó tényállások szerint, a felperest kizárólagos tulajdonul illetett pör tárgya erdő és legelő illetőséget az arányosítás egyszerű és könnyebb keresztülvihe tése végett, akkor volt felesége, jelenlegi I. r. alperes (G. Ida) úrbéri állományához csatolták, aki aztán az 1905. évi május hó 29-én kelt állitólag színleges és érvénytelen szerződéssel összes ingatlanaival együtt a per tárgyát is. fiaira, II—IV. rendű alperesekre ruházta át, akik többszöri Ígéretük daczára az ingatlanokat felperesnek visszabocsátani nem hajlandók. Ezen alpereseket (II—IV. r.) tulajdonjogának elösmerése bekeblezhetö okirat kiállítására kérte kötelezni, amennyiben pedig II—IV. r. alperesek ezen kötelezettségüknek eleget nem tennének, anyjukat, I. r. alperest, a tulajdonjog elösmerós mellett, az ingatlanok 900 korona értékében és valamennyi alperest még az elvont hasznok megfizetésében kérte marasztalni. Kétségtelen ezen kereseti előadásokból, ho^y felperes mind a négy alperes ellen emiitett ingatlanokra érvényesített, megállapítani kért tulajdonjoga (ptkv. 886, §.) alapján lép föl, ez a kereseti jogalap II. r. alperessel (G. Idával) szemben is, de mert ö az ingatlanokat tovább adta. vele szemben felperes a per főtárgyát helyettesítő érték esetleges megtérítésére nézve, csak másodfokban való"' ^'übil^^rh^^^^^ag^t^ldvá n mogállapitanr. " "" " -,J- 'M" TIi1fltmt^*' Minthogy tehát felperes keresete valamennyi alperes ellen ugyanazon jogalapon nyugszik, s minthogy az a tény, hogy a jogszabályokat felperes esetleg helytelenül jelölte meg. az 1868. évi LIV. t.-czikk 245. §-a értelmében a birót a helyes jogalkalmazásban nem gátolhatja: ily tényállás mellett, a melyet a felebbezési biróság Ítéletében megállapított s itt is irányadó (18Í8. XVIII. t.-czikk 197. §.), a felebbezési biróság az 1868. évi LIV. t.-czikk 74. §. irányadó jogszabálya alapján, nem helyesen állapította meg a kereset halmozottságát, helytelenül mellőzte az elsöbiróság ítéletének érdemi felülbírálását. Helytelen, az 1893. évi XV1IÍ. t.-czikk 7. és 8. §. rendelkezésébe ütközik a felebbezési bíróságnak azon eljárása is, hogy H. Béla alperesnek, aki az elsőbirósági eljárásban anyja mint gyám által volt szabálytalanul képviselve, szabályszerű megidézése iránt nem tett lépéseket, sőt őt alperesnek nem is tekintette. Alapos tehát az eljárási szabály helytelen alkalmazására alapított (1893. XVIII. t.-cz. 185. §. c. pont) felülvizsgálati kérelem. A felülvizsgálati költségek feletti hátátozat az 1893. XVIII. 168. §-ban az ügyvédi illetmények felett pedig az 1868. LIV. t.-czikk 252. §-ban találja alapját. A válaszirat az 1895. XVII. t.-czikk 194. §. rendelkezése ellenére, a tárgyalási időköz első felén tul adatván be, figyelembe nem vehotő s mint nyilván sikertelen beadványért dij az ügyvéd részére saját felével szemben sem volt megállapítható. 1908. évi október hó 6-ik napján. Az a kérdés, hogy a nő különélése a férj hibájára vezethető vissza, hogy a nő különélése jogos okkal töríéuik-e, vala;as2nt hogy a visszatérést az arra felhívott nő jogszerűen tagadhatja-e meg oly hatálylyal, hogy külön élése a saját hibájából történtnek ne legyen tekinthető, mind a nő különélését előidézett tények jogi hálására vonatkozó mértékelés alá esik, tehát felülvizsgálható jogkérdés. A tartásdíj összegének kérdése, amennyibe rs annak megállapítása jogszabály sértés nélkül történt, felülvizsgálat alá nem vonható ténykérdés. 1908. G. 114. szám. A marozvásárhelyi királyi ítélőtábla Gy. Józsefné V. Lidia felperesnek Gy. József alperes ellen ideiglenes nőtartás és jár. iránt folyamatba tett sommás perében, alperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad és kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült 15 korona költséget felülvizsgálattal élő ma<;a viseli. Indokok: A felebbezési biróság ítéletében tényállásként az van megállapítva, hogy felperes férjétől az alperestől 1907. évi május havában a miatt távozott el és él külön attól az időtől kezdve, mert ugy az alperes, mint alperesnek az anyja, ki a felekkel együtt lakott s alperessel most is együtt lakik, a míg a felek együtt éltek, felperest állandóan azzal vádolták, hogy terhesen ment nőül az alpereshez, e miatt felperest szidalmazták s alperes lakásából is kiutasították, továbbá, hogy alperes anyja felperessel állandóan gorombán bánt s öt meggyalázó kifejezésekkel illette. E tényállás helyességét a felülvizsgálati panasz érinteni látszik ugyan, de kifejezett támadás ellene nem lévén, azt a kir. ítélőtábla az 1803. XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében irányadónak tekinti. Az a kérdés, hogy a nő különélése a férj hibájára vezethető vissza, hogy a nő különélése a jogos okkal történik-e, valamint hogy a visszatérést az arra felhívott nő jogszerűen tagadhatja-e meg oly hatállyal, hogy különélése a saját hibájából történtnek ne legyen tekinthető, mind a nő különélését előidézett tények jogi hatására vonatkozó mértékelés alá esik, tehát felülvizsgálható jogkérdés. Azonban alperesnek azt a felülvizsgálati panaszát, hogy a tényállásból folyólag nem helycsen vont volna a felebbezési biróság jogi köveikeztetést arra, hogy a felperes elkülönülésének okozója alperes, a kir. ítélőtábla alaptalannak találta s épen ugy alaptalan az a panasza is alperesnek, hogy mivel ő a felperest visszafogadni hajlandónak nyilatkozott, nem helyesen történt, hogy a nőnek a házon kivül tartásdíj fizetésre lett kötelezve. Az előre bocsátott és irányadó tényállás ugyanis, a kir. jtélötábla szerint is elegendő okul szolgálhatott arra, hogy felérés a férjétől külön váljon, valamint elegendő okul szolgál arra is. hogy a különélést vele szemben fentartsa, különösen akkor, midőn alperes a felebbezési biróság Ítéletében megállapított és meg sem támadott tényállás szerint, komoly jelét még