Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 48. szám - Az E. M. E. Jog- és társadalomtudományi szakosztályából

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 48. számához. Kolozsvár, 1908. november 15. Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. bíró. A kereskedelmi jog köréből. Az egyes részvényesnek magát a cégbejegyzés elrendelését tartalmazó bírói határozatot jogorvoslattal megtámadnia nem lehet. 3128—1908. I. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla a Poporul szelistyei hitelintézet és pénz váltóüzlet részvénytársaság cégbejegyzése iránti cégügyében a S. Maria által beadott előterjesztés tárgyában a nagyszebeni kir. törvényszéknek 1908. július 9-én 5496—908. p. szám alatt hozott végzését előterjesztéssel élőnek 11-08 jul. 24-én 6029— 908 p. sz. a közbetett felfolyamodása folytán 1908. október 8-án tartott zárt ülésében vizsgálat alá vévén következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság végzését az abban felkozott r.dokokból és még azért is helyebenhagyja, mert a megalakult részvénytársaság cégbejegyzése iránt beadott kérés elintézésénél a cégbíróságnak hivatalból megvizsgálni és ellenőrizni kell ugyan, hogy a megalakulásnál a kereskedelmi törvény rendelkezései betartattak-e vagy nem és különösen, hogy a kereskedelmi törvény 154. §-ában foglalt feladatának az alakuló közgyűlés eleget tett-e az egyes részvényesnek azonban magát a cégbejegyzés elrendelését tartalmazó birói határozatot jogorvoslattal megtámadnia nem lehet, mert a kereskedelmi törvény 174. §-ának rendelkezése szerint a részvényesek részére jogaik megvédésére kizárólag a kereseti jog tartatott fent; tehát a részvényes oly érdekelt félnek, aki a perenkivüli cégjegyzési ügybe beleavatkozhatik, annál kevésbé tekinthető, mert a részvényes a cégbejegyzés netáni alaki törvény vagy alapszabály sértései tekintetében törvényszerű beavatkozási joggal nem bír, az ezáltal netalán okozott s az anyagi jog keretén belül felmerülhető sérelmeit pedig a törvény által megengedett kereseti joga utián érvénvesitheti. 1908. október 8. A végrehajtási eljárásból. A liihágási uton pénzbüntetésre itéit egyén ellen vezetendő ingatlan végrehajtás elrendelésére a járásbíróság nem illetékes. (1881 : LX. t.-cz. 1. §. 2. p.) Az 1881: LX. tcz. 1. §. 1. pontja h) alpontja szerint a fegyelmi bíróságnak közigazgatási és pénzügyi hatóságoknak azon végrehajtható határozatai, melyek az érvényben levő jogszabályok szerint birói végrehajtásra utalvák, képeznek és tekinthetők oly határozatoknak, melyeknek végrehajtására a kir. bíróságok illetékesek s mert a kihágásokról hozott. 1879. évi XL. t.-cz-nek a közigazgatási hatóságok előtti eljárásra vonatkozó 1880. augusztus hó 17-én kelt 38.547/1880. számú belügyminiszteri rendelet 85. §. szerint, mely a pénzbüntetések behajtását tárgyazza, ugyancsak a belügyminiszer és igazságügyminiszter hozzájárulásával ugyanazon év június 12-én 26.194/1880 sz. a. kibocsátott rendelete fenn van tartva, ez utóbbi rendelet szerint a közigazgatási uton hozott vagyoni marasztalást kimondó határozatok alapján, ha a marasztaltatnak ingó vagyona nincs, a végrehajtást a közigazgatási hatóság rendeli el az ingatlanra s elrendelő végzését a végrehajtási zálogjog bekebelezése végett a telekkönyvi hatósághoz teszi át foganatosítás céljából, miből kifolyóan a kihágásos uton pénzbüntetésre ítélt egyén ellem vezetendő ingatlan végrehajtás elrendelésére, miután az ily közigazgatási határozat a végreh. törv. 1. §. h) pontja alá nem vonható, a kir. jbiróság nem illetékes. (908. okt. 3. 3105. sz.) j A vagyon közösség megszüntetése iránti per feljegyzése nem gátolhatja az árverés elrendelését. (1881: LX. t.-cz. 161. §.) Az elsöbiróság végzését megváltoztatja, a 4780'908. tkvi számú árverési kérés teljesítését megtagadni, helyesen azt el1 utasithatónak az 1881: LX. t.-cz. 161. §-ára való hivatkozással nem találja és utasítja az elsőbiróságot ezen árverési kérés tárgyában való határozathozatalra. Mert, habár azon körülmény, hogy a 7603/907. tkvi számú végzésben nem lett kimondva és ez alapon a várhelyi 577. számú tkvben eszközölt G/6, alatt nyilvánkönyvi bejegyzésben nem lett kitüntetve, hogy a végrehajtási zálogjog az ezt megelőző B'15. alatti perfeljegyzés sérelemére nem szolgál, törvényes előfeltételek megléte esetén nem gátolhatja meg az 1881: LX. t.-cz. 161. §-ának első bekezdése alkalmazását, az elsöbiróság végzését mégis megváltoztatni kellett, mert a B/15 alatt vagyonközösség megszüntetése iránti per fel van jegyezve, az ily per azonban az igény jogerejü eldöntéséig az árverés elrendelésére az 1881: LX. t.-c. 161. §-ának első bekezdésében irt^Julajdonjogigény jogi minőségével nem bir, mert ezen B/15. alatt feljegyzett per a 161. §. utolsó bekezdésében irt tulajdoni pert nem képez, minélfogva a B/15. alatti perfeljegyzés, habár korábbi a G/6, alatt szerzett végrehajtási zálogjogbejegyzésnél, egymagában az árverési kérés elutasítására törvényes okot nem képezhet, önként értetvén, hogy az árverés elrendelése esetén is a B/15. alatti feljegyzett per sérelmére nem szolgálhat s ennek a kijelentés* mellett lesz elrendelendő. (1908. október 1. 2951. I. sz.) | A foganatosított végrehajtási jkönyvben lefoglalt érték- 1 I papírokra vezetett foglalási záradékért külön dij a kiküldött végrehajtó részére nem jár. 3152—1908. I. A kolozsvári kir. Ítélőtábla a cs. és királyi katonai kincstárnak P. Jenő hagyatéka elleni a nagyszebeni kir. járásbíróság által 1908. évi július hó 18. napján 1908. V. 914/2. szám alatt kelt végzéssel elintézett ingóvégrehajtás iránti ügyében végzett : A kir. ítélőtábla az elsöbiróság végzésének neheztelt azt a részét, amely szerint a foganatosított végrehajtási jkönyvben lefoglalt értékpapírokra tt foglalási záradékért felszámított 19 korona diját a végrehajtó részére nem állapította meg. helybenhagyja, nem neheztelt többi részét pedig nem érinti, mert : A végrehajtási törvény 80. §. szerint az értékpapírok érvényes lefoglalása akkép történik, hogy azokra a foglalás feljegyzése eszközöltetik, mely feljegyzésért mint a végrehajtás érvényes foganatosításához tartozó ténykedésért külön dij a kiküldött végreha jtó részére sem az 1871. Lí. t. cz. 24. §-a, sem a végrehajtói dij szerint megállapítva nincsen. 1908. október hó 8-án. A czégjegyzés nyelvére vonatkozó elvi kijelentés. A czégjegyzék, mint nyilvánkönyvek kétségtelenül csakis az állam hivatalos nyelvén, tehát magyarul vezethetők ; amiből önként következik, hogy ezekben a bejegyzés tárgyát képező cégek szövege is magyarul vezetendő be s amennyiben a cég idegen nyelven is kívántatik használni ezen nyelveni bejegyzés csak másodsorban, tehát a magyar szövegű bejegyzést követő zárjelben történhetik. 3090/1908. I. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla a ,Drei Eichen Brauerei des dr. Friedrich Jickeli und Johan Hager" nagyszebeni cégnek cégbejegyzés iránt, a nagyszebeni kir. törvényszék mint kereskedemi