Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 47. szám - Az igazságügyi Kormány Figyelmébe!

3H. 9*ff I. évfolyam. 17. szám. Kolozsvár. 1908. november 8. ERDELYRESZ13061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATAROZATTARAVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: í>r. Tóth György, Kuszlrich Ján«s, kir. törv.-széki biró. ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák. Ferencz-utcza 43. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DM : Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK : Az igazságügyi konaány figyelmébe. — A bíró­ságok tehermentesítése. ívta: dr: Ster?i Manó ügyvéd. — Egyel­más a kikötésekről, lrla: Jíojcsek Sándor Ükvi betétsxierkesztö. kir. tvszéki biró. TARCZA: jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintéxett ügye. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozs­vári és marosvásárhelyi kii'. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. ^( ílz igazságügyi Kormány Figyelmébe! Lapunk 44. számában e cim alatt szóvá tettük volt a a kolozsvári királyi törvényszék ügymenetében észlelt úgynevezett „íorgalmi akadályokat" és ezúttal a közlemény hatása alatt keletkezett téves nézetekre való figyelemmel újból visszatérni kívánunk lapunk állásfoglalására. A szaklapoknak legszebb hivatása az elméleti és vitás kérdések pertractálása mellett az igazságszolgáltatás körében elő­forduló adminisztratív akadályokat szóvá tenni és a legteljesebb tárgyilagosággal reámutatni azokra a bajokra amelyeknek el­hárítása és orvoslása a köz szempontjából kívánatosnak és üd­vösnek mutatkozik. A legnagyobb elismeréssel és dicsérettel adóztunk a mnlt­ban is és alapos és jogos a reményünk, hogy adózni foghatunk a jövőben is a kolozsvári kir. Ítélőtábla területén levő összes királyi törvényszékek és járásbíróságok vezetésében megnyilvánult s mindig a közjó szempontjából kiindult magasabb vezetésért. 9 ugyancsak általános megelégedést keltő a kolozsvári kir. törvényszék közvetlen vezetésében megnyilvánult gondosság is. Ha tehát a 44. számunkban reá kívántunk mutatni a fenn­álló forgalmi akadályokra, ezzel távolról sem volt szándékunk érinteni magát a vezetést, mert hisz már akkor hangsúlyoztuk, hogy azok nem mélyen fekvő okokban gyökereznek. Sőt tudjuk azt is, hogy a cikkünk megjelenése előtt pár héttel megejtett felügyeleti vizsgálat is általános rendet cons­tatált, s csak itt-ott mutatkozott időleges fennakadás. Sajnálnók tehát, ha alapjában véve tárgyilagosnak lenni célzott c kkünket bárki is félre értette, nagy tévesen értelmezte. Legfökép a köz­ponti kormány nem szabad másra következtessen, mint arra, hogy a fenforgott akadályok nagyrészben éppen abból állottak elő, hogy a hosszú ideig üresedéshen volt birói állások miatt nem volt minden „gátszakadásra" ember állitható, Ez idézte elő, hogy az állandó tanácsok taglait, más tanácsok tagjaival igen gyakran kellett helyettesíteni de ez az elnökségnek is szerfelett megnehezítette és megnehezíti a nyugodt administratiot és kétség­telen tény, hogy az ügyeknek a rendes tempóban való menetét akadályozza. Hangsúlyozzuk, hogy az állam az általa válalt feladatok teljesítésére csak annyi hivatalnokot alkalmazhat, amennyi — át­lagos számítással a munka elvégzésére elegendő; hangsúlyozzuk, hogy néhol kevesebb, másutt nagyobb erőkifejtéssel az állami hivatalnokok el is végzik a reájuk bizott feladatot, de nyoma­tékkal hirdetjük, hogy az idegölő, gyors és terhes munka sehol sem nehezedik oly nagy mérvben az állami hivatalnokokra, mint éppen az bíróságnál. Ha a halálozások és betegségek statisztikáját vizsgáljuk, sehol sem találunk oly kedvezőtlen arányszámot, mint a bíró­ságnál. Ha a legmodernebb és nagyon grassaló betegséget, az idegességet nézzük, azt tapasztaljuk, hogy fokozott alakjában, mint neurastenia és elmebaj sehonnan sem szed több áldozatot, mint épen a biróságtól! Szomorú való, de való! Ennek az okát az ideggyógyászok több izben kifejtették és hangsúlyozzák. A túlfeszített szellemi munka! Az igazságügyi kormány a fizetések rendezésénél eléggé humánusnak mutatta magát. Humánusnak kell lennie az erők kihasználásában is. A nagyobb törvényszékek birói létszámát nem lehet oly­fcép beállítani, hogy csak épen fedje a munkabeosztást, hanem tekintettel kell lennie arra is, hogy minél nagyobb a létszám, annál több erő hagyandó számításon kívül már a rendes sza­badságolás folytán is. Tíz biró szabadsága már magában egy egész évi munka­erő. Hatvan (60) hét! A nagyobb városokban az ügyek természete s a képviselet hozza magával, hogy az ügyek lebonyolítása nem megy oly simán, mint a vidéken. Kolozsvárt is nem beszüntetni kellett volna egy birói állást, amint ez nemrég történt, hanem még azon fölül egy birói állást crealni. Ha a kormány garantálni akarja, hogy az ügyek a kivánt gyorsasággal az év minden szakában egyenletesen fognak menni, akkor adjon hozzá megfelelő munkaerőt is. Allitsa föl, ha máskép nem megy, a kisegítői birói intéz­ményt s rendelje azután oda, ahol baj van a kisegítő bírót. A posta-munka csak postás rendszerrel oldható meg. Nem szabad azonban egy pillanatra sem, hogy „minden államnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs", tehát az erkölcs védelmének leghivatottabb hatóságánál nem szabad mellőzni az erkölcsi alapot az alkalmazásnál sem. Az igazságügyi politika a birói személyzet beállításában nem nyugodhatik azon az alapon, mint Mikszáth mesteri rajzá­ban a „sárosi svihákok" életmódja. A kölcsönkért lovakból ösz­szeállitott fogat — nem uri fogat; a kölcsönkért szolgaszemély­zet nem személyzet. A bíróságnál tehát nem lehet a kölcsönökért tanácstagok­kal rendszeresen operálni. Szin-tiszta valóság kell hogy legyen a bíróságnál minden. Teljesen czéltévesztett politika volna a bíróságnál a buda­pesti lapok dtján szélnek eresztett az az irányzat, hogy a teljes nyugdíj-jogosultság elérésével nem kell nyugdíjba küldeni a' hiva­talnokokat, mert ezáltal az állam terhe rettenetesen nő. Helyes ez az elv oly állásoknál, ahol a reprezentálás a fő de dolgot, kitartó munkát igénylő állásokban minél több enervált erot tartunk, annál terhesebb a fiatal erőknek s ezek is időnap előtt tönkre mennek.

Next

/
Thumbnails
Contents