Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 46. szám - A biróságok tehermentesítése
I. évfolyam. 16. síiám. Kolozsvár, ÍOOS. november 1. ERDÉLYRÉSZI3061K0ZL0NY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTARÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich «fán«s, Ítélőtáblai tanácsjegyző. kir. törv.-széki biró. SZERKESZTŐ ES KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 43. sz. Mcgjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 "Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések ;i kiadóhivatalhoz intózendők. TARTALOMJEGYZÉK : A bíróságok tehermentesítése. Irta : dr. Stern Manó ügyvéd. — Egyetmás a kikötésekről. Irta : Rojcseh Sándor tlkvi betétszerkes^tö kir. tszéki biró. TÁRCZA: Jogesetek a kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlatából. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügye. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X 9 biróségoh tehermentesítése. lila: dr. $tern Manó, ügyvéd. Az államélet egyik alapfeltétele, hogy a jogrend épségben és sértetlenül fennálljon, a bárhonnan jövő támadások ellen megfelelő intézmények, eszközök által megvédessék s vitás jogok iránt támadt kételyek illetékes fórum által intéztessenek el. Ezen feladat teljesítése nemcsak az állampolgárok egymásközti viszonyainak elintézésénél mérvadó, hanem általános közgazdasági szempontokból is. Ugyanis a világkereskedelmi forgalomban az összeköttetés lehetőségének egyik alapfeltétele az, hogy a jogszolgáltatás helyes mederben folyik-e s oly fokon áll-e, hogy az üzleti összeköttetésbe lépő fél ügyleteiből kifolyó jogait, igényeit akadálytalanul érvényesítheti. Általános szokás az üzleti világban, midőn külfölddel öszszeköttetésbe óhajtanak lépni a gazdasági viszonyokon felül, első sorban az igazságszolgáltatási állapotok iránt érdeklődni, csakis ezek kielégítő volta esetén létesül az üzleti összeköttetés. Ez nagyon természetes, miután minden gazdasági működés, tevékenység csak akkor értékes, ha az ebből származó igény érvényesíthető, az érvényesítés lehetőségét pedig a jó igazságszolgáltatás adja meg. Ott, a hol ez nincs meg, azon állam a világforgalomban részt nem vehet, vagy pedig kénytelen eltűrni oly intézményt, mint p. o. a török birodalomban, a konzuli bíráskodást. A helyes igazságszolgáltatásnak alapfeltétele az alaposság és gyorsaság. Vagyis az igazságszolgáltatás tárgyát képező ügy minden ténykörülményei, minden részletei a legnagyobb gondossággal és pontossággal állapitandók meg és mérlegelendök s e mellett az eljárás gyors legyen, vagyis az igény érvényesítése mielőbb váljék lehetővé. Az alaposság megkívánja azt, hogy azon egyén, avagy testület, a ki, illetve a mely az egyes ügyben dönt, azt jól ismerje, annak tanulmányozására kellő időt fordíthasson, az abban előforduló kérdésekkel teljesen tisztában legyen. Ezen követelménynek csak ugy felelhet meg, ha az illető szakban megfelelő gyakorlatra tett szert s állandóan hasonló ügyekkel foglalkozik s nem kénytelen más szempontokból elbírálandó különböző ügyekkel foglalkozni. A gyorsaság pedig azt kivánja meg, hogy az eljáró testület ne legyen tul halmozva, ugy, hogy az egyes ügyek elintézése akadálytalanul minél rövidebb idő alatt történhessék. A mi igazságszolgáltatásunk ez idő szerint ugy az alaposság, mint gyorsaság tekintetében még oly fokon áll, hogy az ellen lényeges kifogás eddig nem emeltetett, azonban a viszonvok változásával s a forgalom növekedésével ezen állapot nagyon könnyen rosszabbodhatik. Ugyanis a polgári perrendtartás javaslata a szóbeliséget és közvetlenséget hozza be a törvényszékeknél s a járásbíróságok hatáskörét nagy mérvben kiterjeszti. A törvényszékeknél az ügyek kevesbedése valószínűleg ellensúlyozni fogja a szóbeli tárgyalás által előidézett munkaszaporulatot, azonban igy is a törvényszéki eljárásban sem az alaposság, sem a gyorsaság tekintetében, a javaslat életbelépése esetén, haladás alig lesz konstatálható. A járásbíróságoknál azonban az óriási munkaszaporodás következtében bizonyára visszaesés fog mutatkozni, a mennyiben valószínűleg a perek tartama hosszabbra fog nyúlni. Az alaposság és gyorsaság kívánalmainak kielégítése czéljából a bíróságok, illetve bírák létszámának szaporítása lenne a legegyszerűbb és legbiztosabb eszköz. Azonban ezen eszköz pénzügyi szempontokból alkalmazásba nem vehető, mert a megfelelő mennyiségben való szaporítás oly anyagi áldozatokba kerülne, melyeket az államháztartás egyensúlyának megzavarása nélkül meghozni aligha lehet. A bíróságok tulhalmozottságán anyagi áldozatok kikerülésével kell és lehet segíteni. Kell és lehet segíteni oly módon, hogy a bíróságokat megmentjük a hozzájuk nem tartozó munkák elvégzésétől. Annak megállapítása czéljából, hogy mely munka nem tartozik a bíróság hatáskörébe, első sorban tisztába kell hozni azt, mi a biróság feladata és hivatása. A megállapított vitán felül álló elméleti felfogás szerint, az állam birói hatalma jogsértésekre, vitás jogesetekre irányul s fennálló jogi rendet oltalmazza. A múltban történtekre, cselekvésekkel, mulasztásokkal foglalkozik tehát, midőn fölöttük Ítélve, conkrét esetre kijelenti a kötelező jogot. Az állam a birói hatalmat a bíróságok utján gyakorolván, a bíróságok feladata és hivatása csakis jogsértések megtorlása s vitás jogkérdések eldöntése lehet. A gyakorlati életben ezen hivatás a bűnügyekben s a polgári perekben való Ítélet hozatalával merül ki. A jogrend megsértése akkor áll be, midőn valamely egyén törvényes rendelkezést be nem tart, vagy törvényes tilalmat megszeg, ez esetben a biróság a büntető eljárás után ezt megtorolja. Vitás jogkérdések akkor merülnek fel, a midőn az egyesek vagy társulatok között felmerülő ügyletekből, viszonyokból kifolyólag egyik a másiknak igényét, követelését kétségbe vonja, kötelezettséget teljesíteni vonakodik, esetleg alaptalan igénnyel lép föl. Ily esetekben a biróság a polgári prdts szerinti eljárás után a vitás kérdést ítélettel dönti el. Mindkét esetben a biróság a concrét esetre kimondja a kötelező jogot, vagyis megállapítja az adott esetre azt, hogy mi a jog. Vagyis a concrét esetre nézve a biróság Ítélete jogforrás mert mindig, midőn birói ítélet alapján valaki jogot érvényesít' minden más alap mellőzésével, egyszerűen az ítéletre hivatkozik' Gyakorlati példával illusztrálva a dolgot, ez következően áll • Ha A.-nak követelése B. ellen, akkor A., mielőtt az ügy birosag elé kerül, kénytelen követelésének jogczimét adni vagyis kijelenteni azt, hogy miért adósa neki B. ur, ezzel szemben* ha B. a követelés jogosságát kétségbe vonja, akkor ö kénytelen ennek indokolását adni. A bírósági eljárás befejezése, vagyis az