Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 45. szám - Minő polgári jogi jogorvoslat használandó

17-2, A polg. törvénykezési eljárásból. 1 tábla tanuk kihallgatása mellőzésének egyedüli indokául a felhozott érdekeltségi viszonyt elfogadhatónak nem találja, mert e körülmény esetleg az esküre bocsátás mellőzésének lehet indoka, vagy figyelembe vétethetik a tett vallomásoknak a S. E. 64. §-a szerinti mérlegelésénél, de már a kihallgatás elrendelése ez okon nem tagadható meg. 1908. G. 162/3. szám. A kolozsvári királyi Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság K. Géza felperesnek M. József alperes ellen 324 K. s jár. iránti sommás perében itélt : A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad. Indokok: Az 1893. XVIII. t.-c. 185. §. c) pontjára alapított felülvizsgálati kérelem azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, a mikor annak a körülménynek az igazolására feladott tanúit a felperesnek, hogy alperes öt a szolgálatból minden jogos ok nélkül elküldötte, nem hallgathatta ki azért, mert ez a tanuk — felperesnek felesége és leánya — érdekeltségi viszonyuknál fogva elfogadható bizonyítékot vallomásukban amúgy sem szolgáltathattak volna. Panasz, tárgya továbbá, hogy a kihallgatott tanuk vallomásával a felebbezési bíróság nem vette azt a felperesi döntő tényállítást, hogy az alperes öt az állásához nem illő, lealacsonyító foglalkozásra kényszeritette, csak azért, hogy állását oda kellett hagynia. E panaszoknak nincs megállapítható alapja. A felebbezési biróság ugyanis a 8. E. 64. §-ában előirt indokolási kötelességének eleget tett a tekintetben, hogy Ítéletében tüzetesen előadta azokat az okokat, amelyek alapján K. Gézáné és K. Zulejka utóbb feladott felperesi tanuk kihallgatását mellőzendőnek találta. A bevett többi bizonyítékok teljes méltatásával pedig jogszabálysértés nélkül állapította meg az j ítélete alapjául elfogadott tényállást. Habár a kir. ítélőtábla a felperes által utóbb hivatkozott K. Gézáné és K. Zulejka tanuk kihallgatása mellőzésének egyedüli indokául a felhozott érdekeltségi viszonyt elfogadhatónak nem találja, mert e körülmény esetleg az esküre bocsátás mellőzésének lehet indoka, vagy figyelembe vétethetik a tett vallóin soknak a S. E. 64. § a szerinti mérlegelésénél, de már a kihallgatás elrendelése ez okon nem tagadható meg: mégis a feriforgó esetben ugy találja a kir. ítélőtábla, hogy a fenhivatkozott tanuk kihallgatásának el nem rendelésével a felebbezési biróság lényeges eljárási szábályt nem sértett meg, mert e tanukkal bizonyítani kívánt az az egyedüli körülmény, hogy alperes állítólag azt mondta volna előttük, mikép felperesnek jövőre csak havi 30 K, fizetést ad és addig szekírozza, mig a szolgálatból kénytelen lesz eltávozni, a szolgálat szabályszerű felmondásának tekinthető nem lévén, a jogszabálysértés nélkül megállapított s a 8. E. 197. §-a szerint e helyen is irányadó egyéb tényállásra tekintettel, ez a körülmény bebizonyithatása esetén sem képez lényeges, az ügy eldöntését befolyással bíró körülményt. A felülvizsgálati kérelemnek a kihallgatott tanuk vallomásai mérlegelését sérelmező része pedig azért nem alapos, mert a bevett bizonyítékok mérlegelése, vagyis annak eldöntése, hogy a felebbezési biróság a kivett tanúvallomásoknak az ügy lényeges körülményei tekintetében minő bizonyító erőt tulajdonit, mit vesz azokkal beigazoltnak : kizárólag a felebbezési biróság jogkörébe tartozik; csupán arra lévén köteles, hogy a S. E. 64. §-a szerinti indokolási kötelességének megnyugtatóan eleget tegyen. Az előrebocsátottak szerint pedig a felebbezési biróság ezt a kötelességét teljesítette s igy az alappal nem biró felülvizsgálati kérelemnek helyet adni nem lehetett A felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére történt kötelezés a S. E. 168. illetve a 204. §-ain alapszik. Az ügyvédi dijak megállapítása pedig az 1868. LIV. t.-c. 252. §. indokolja. 1908. évi szeptember hó 28. napján. Az ügyvédi dijak kérdéséhez. Az ügyvédnek csak a felmondásig tényleg tett kiadás és idővesztés mc, térítés cimén van arányos dijhoz s illetve jntalomdijhoz igénye. 1908. G. 148/3. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati biróság itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad. Indokok : A keresetet elutasító felebbezési bírósági ítéletet felperes, támadta meg a S. E. 185. §. a) és k) pontjaira alapított felülvizsgálati kéréssel, anyagi és alaki jogszabálysértések okából. Anyagi jogszabályt sért — a panasz szerint — a felebbezési biróság ítélete, midőn a keresetet azon okból, hogy felperes ügyvédi munkákat nem teljesített, elutasította, mert őt alperes akadályozván meg a teljesítésben, az akadályozás miatt nem teljesíthetett munkáért kikötött jutalomdijra igénye van és pedig mivel az 1874. XXXIV. t, c. 55. §-ának egyik esete sem forog fenn. a jutalomdíj leszállítása nélkül, a kikötött egész össszegreSérti az Ítélet az Optkv. 1155. §-ának rendelkezését is, mert ,:. megrendelő vétke miatt nem létesült munkáért, ha ezt kész volt teljesíteni, a rendelményezettet kármentés illeti. A tényállást is támadja a panasz, mert erre vonatkozó bizonyíték hiányában állapította meg a felebbezési biróság. hogy a váló kereset a megbízás visszavonása után adatott postára. A panaszok alaptalanok. A felebbezési biróság részérői eljárási jogszabálysértés nélkül a betekintett 1071/i';0S. p. sz. iratok' levélboritékja alapján megállapított s igy a S. E. 197. §. szerint itt is irányadó tényállás szerint felperes alperes nevében a keresetet az alperes által adott megbízás visszavonása után adta be s nem nyújtott bizonyítékot arra, hogy a kereset beadása, illetve a megbízás visszavonása előtt már a megbízás alapján, valamint alperes érdekében teljesített volna. E tényállásból helyesen vont jogi következtetést a felebbezési biróság a kereset elutasítására, mert az 1874. XXXIV. t.-c. 54. §. szerint az ügyvédnek csak a felmondásig tényleg tett kiadás és idővesztés megtérítés cimén van arányos dijhoz s illetve jntalomdijhoz igénye. Az Optkv. 1155. §. rendelkezését sem sérti az ítélet, mert a §. csak az idöves :tés által való károsodás esetére állapit meg a rendelményezett javára kártalanítást, idővesztésről pedig a fenti tényállás szerint szó nem lehet. A felülvizsgálati kérésben a válóperbeli kereset beadása időpontjának bizonyítására ajánlott tanuk, mint uj bizonyítékok a S. E. 197. §. utolsó bekezdése értelmében nem voltak figyelembe vehetők. A köl'ségekre és ügyvédi dijakra tett intézkedés a S. E. 108., 109., 204. és a prts. 252. §-ain alapszik. 1908. évi szeptember hó 7. napján. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető; Kusztrich János, kir. tvszé/ci biró, táblai tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásiból. A gazdasági igazgatás és ellenőrzés a felebbezési biróság ítélete szerint szerződésileg felperesre bízott körében nem veszté el, az alperes álláspontjához képest, - az 1900. XXYII. t.-c. 1. §. szerint a gazdatiszti álláshoz megkövetelt önállósági jelleget, az által, hogy ahoz a felek az időnkénti jelentéstétel kötelezettségét hozzá fűzték. Jlert a gazdatiszti önállóságnak olyan mérvű korlátozását minden rendszeres gazdaságban a központi egységes igazgatás és ellenőrzés lehetővé tétele szükségessé teszi. 1908. G. 97. szám. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati biróság A. Sámuel felperesnek, B. István alperes ellen, 992 korona s járulékai iránt a marosvásárhelyi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében, — alperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt . A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad, s alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek, a felülvizgálati eljárással telmerült költséget <s nap alatt fizesse meg. Indokok : Alperes felülvizsgálati kérelmében, az 1893. XVÍII. t.-c. 185. §. a. pontjának felhívásával csakis azt panaszolja, hogy a felebbezési^ biróság a kir. ítélőtábla 1938. évi február 11. napján 1908. G. 7/2 sz. a. hozott feloldó végzése értelmében megál-