Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 45. szám - Minő polgári jogi jogorvoslat használandó

45. szám. •Jogesetek Tára 173 lapitott tényállásból helytelenül vonta le azt a döntést, hogy felperes alperesnek gazdatisztje volt. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési bíróság vonatkozó indokolása eszmemenetében is a levont anyagjogi következtetésben teljesen megfelel a kir. Ítélőtábla által, feloldó végzésében elfoglalt jogi álláspontnak és irányitásnak, s azt hogy felperes alperesnél tényleg gazdatiszti állást töltött be, megerősíti a felebbezési bíróság ítéletében felhozottakon kívül még az is, hogy a kir. ítélőtábla feloldó végzésében felhozottak szerint felperes javadalmazása pénzben és egyéb járandóságokban együttvéve legalább évi 2300 koronára rúgott magasabb évi illetményt képviselt, tehát mint a milyent a helyi viszonyok szerint a gazdatiszti álláson alól álló valamely más gazdasági alkalmazottnak juttatni szoktak. A felülvizsgálati kérelem különben indokolásában is téves nyomon halad. A gazdasági igazgatás és ellenőrzés a felebbezési bíróság ítélete szerint szerződésileg felperesre bízott körében nem veszté el, az alperes álláspontjához képest, — az 1900. XXVIÍ. t.-c. 1. §. szerint a gazdatiszti álláshoz megkövetelt önállósági jelleget, az által, hogy ahoz a felek az időnkénti jelenléstétel kötelezettségét hozzá fűzték. Mert a gazdatiszti önállóságnak olyan mérvű korlátozását minden rendszeres gazdaságban a központi egységes igazgatás és ellenőrzés lehetővé tétele szükségessé teszi, s ezt a szükségességet a bíróság a törvény alkalmazása közben, szem -elöl nem tévesztheti. Minthogy eként alperes panasza sikerre nem vezethet; s minthogy alperesnek felülvizsgálati kérésében az 1000: XXVII. t.-c. 18. §-hoz fűzött megjegyzései, csakis a panasz alapossága esetén kerülhetnének érdemleges elbírálás alá: a felülvizsgálati kérelemnek hotyet adni nem lehet. A költségre vonatkozó intézkedés az 1893: XVIII. t.-c. 204 és 168. §§-ain alapszik. 1008. évi szeptember hó 7-ik napján. Alperesnek kiskorúsága idején (190#-ben) gyámhatósági jóváhagyás nélkül tett, felperes által elfogadott Ígérete, a mely szerint a kiskorú ingatlanát felperes javára szolgalmi joggal terhelni célozta. — az 1877. évi XX. t.-c. 113. §. értelmében nem föltétlenül érvénytelen, mert alperes nagykorúságának elérte után, alperesnek akár kifeiezett akaratnyilvánítása, akár a fennforgó akarat elhatározására valló, kétségtelen cselekménye (concludcns té«?yek) által az eredetileg érvényteleu^jtgyletet jogérvényességre emel, Jtfétte volna. 1908. G. 105. szám. polg. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla F. Izsák felperesnek J. Gyula és N. János alperes ellen, szolgalmi jog megállapítása és járulékai iránt folyamatba tett sommás perében, felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán, ítélt : ístvo- ^ /'J-^ £^ A felülvizsgálati kérelemnek nem ad helyet, s végrehajtás terhével kötelezi felperest, hogy alperesnek, 8 nap alatt felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok : A felülvizsgálati kérelem tartalmából kitetszően, habár burkoltan, — felperes a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás ellen is támadást intéz. A tényállás helyességét vitatja, s eljárási szabály megsértését panaszolja, a nélkül azonban, hogy az 1803. XVIII. t.-c. 185, 197 190. §-ai rendelkezéseinek megfelelően kimutatta volna, hogy a felebbezési bíróság, a tényállás megállapításánál, mely jogszabályt sértett meg. A kir. tábla nem észlelt e ponton jogszabálysértést. A felebbezési bíróság ugyanis a tanúvallomásokat a 1893. XVIII. t.-c. 64. §-ában biztosított jogánál fogva szabadon mérlegelhette, mérlegelésének erdménye, minthogy a bizonyítékokkal kellően elszámolt, s minthogy a bíróság csak az idézett jogszabályt alkalmazta, jogszabály megsértéséről tehát szó sem lehet, — felülvizsgálat körébe nem vonható. A jogszabályok helyes alkalmazásával megállapított s a felülvizsgálati eljárásban az 1893. évi XVIII. t.-c 197. §-a értelmében irányadó tényállás ellen, eljárási szabálysértés (180;!. XVIII. t.-c. 185. §. c. pont.) — erre fektetett panasz tehát nem alapos. De a felebbezési bíróság döntése az anyagjog szempotjából is megáll. Helyes a felebbezési biróságnak az a jogi álláspontja is. hogy alperesnek kiskorúsága idején (1904-ben) gyámhatósági jjóváhagyá; nélkül tett, felperes által elfogadott ígérete, a mely üszerint a kiskorú ingatlanát felperes javára szolgalmi joggal terhelni céloztak, — az 1877. évi XX. t.-c. 113. §. értelmében nem föltétlenül érvénytelen, mert alperes nagykorúságának elérte után, alperesnek akár kifejezett akaratnyilvánítása, akár a fenforgó akarat elhatározásra valló kétségtelen cselekménye (concludens tények) által az eredetileg érvénytelen ügyletet jogérvényességre emelhette volna. Ennek megtörténtére, azonban az irányadó tényállásában nincs alap. Mert a megállapított tényállás szerint a felek között, alj peres nagykorúságának elérte után, alkudozás folyt ugyan az életfogytiglan való lakás-jognak felperes javára biztosítása iránt. I de világos és határozott jogelismerés állásába az ügy nem jutott. Anyagjogi szabálysértés tehát e ponton nincs (1893. XVIII. t.-c. 185. §-a) sőt a felebbezési bíróság a kifejtettek szerint az irányadó jogszabályt, — az 1877. évi XX. t.-c. 113. §-át helyesen alkalmazta. A felülvizsgálati költség viselésére vonatkozó határozat alapját az 1893. évi XVIII t. c. 204. és 168. §-aiban &i ügyvédi illetmények megállapítására vonatkozó határozat pedig az 1868. évi LIV. t.-c. 252. § ában találja. 1908. évi szeptember hó 22-ik napján. Polgári törvénykezési eljárásbél. A polgári bíróságok a közadók fennállása vagy fenn nem állása tekintetében bíráskodni nem illetékesek s igy hatáskörrel annak elbírálására sem bírnak, a miről a kereset szerint ebben az esetben lehet szó: hogy az alperes javára közadótartozás biztosítására kieszközölt zálogjog anyagjogi tekintetben érvényesen vagy érvénytelenül lett-e bejegyezve, vagy a közadótartozás megszünt-e? I A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla: Az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, az alperes hatásköri kifogásának helyt adva, az eljárást megszünteti. Indokok : Az 1883. évi XLIV. törvényezikk értelmében a közadót követelések fennállásának elbírálása fokozatos felcbbvitel melle't közigazgatási útra tartozik. Az 18S9: XXVIII. t.-c. 8. §. 1. b) pontja szerint, a közadó biztosítására bekebelezett zálogjognak törlését, akár a téves bekebelezés, akár a követelés i megszűnése, tehát bármely okból fenn nem állása következtében | is, az illetékes kir. pénzügyigazgatóság rendeli el, a mely hatóság határozatát, az idézett törvény 12. §-a szerint, a törvényhatósági közigazgatási bizottság és az 1896: XXVI. t.-c. 1. §. szerint, a jogvitát végérvényesen eldöntve, a közigazgatási bíróság jogosult felülbírálni; az utóbb idézett törvény 18. §-a szerint pedig a közigazgatási eljárás befejezése után sem lehet a törvény rendes utján orvoslást keresni. Ezekből folyólag azt kell jogszerű felfogásnak tartani, hogy a polgári bíróságok a közadók fennállása vagy fenn nem állása tekintetében birásreodni nem illetékesek s igy hatáskörrel annak elbírálására sem birnak, a miről a kereset szerint ebben az esetben lehet szó: hogy az alperes közadótartozás biztosítására kieszközölt zálogjog anyagjogi tekintetben érvényesen vagy érvénytelenül lett-e bejegyezve, vagy a közaüótartozás megszünt-eV Ezekhez képest az elsőfokú bíróság végzését fentartani nem lehetvén: az eljárást az 1868. évi LIV. t.-c. 8. §-a a) pontja értelmében meg kellett szüntetni. A m. kir. Curia: A kir. Curia a másodbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. (1908. szeptember ll-én 918. sz.) Anyagi büntető jogbél. 212. A községi esküdt által a községnek éjjeli őrséget teljesítő lakosai közül kijelölt egyén, mint polgári őr, a Btk. 1«6. §-ának 1. pontja szerint hatósági közegnek tekintendő, arra való tekintet nélkül, hogy esküt tett-e s hogy alkalmazása időhöz kötött és esetleges.* Curia 1908. május 14-én, 3724. sz. A marosvásárhelyi kir. tábla: Az elsöbiróság Ítéletének a hatóság elleni erőszak vétségére vonatkozó rendelkezéséi a BP. * Ez ügyben a táblának ezzel ellenkező határozatát lapunkban annak idején közöltük, most szükségesnek tartjuk tehát a kir. Curiának me°semmisitő határozatát is közre adni.