Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 5. szám - A szinlegesség kérdése a felülvizsgálati eljárásban

5. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 37 állást, melyből aztán a megfelelő anyagi jogszabály alkalmazásával rendezi a peres jogviszonyt: eldönti a jogkérdést. Az előadottakból megállapítható, hogy a szinlegesség kérdése ténykérdés. Jogviszony keletkezésének azt az első előfeltételét érinti, vájjon a felek között a perbe vitt jogviszonyt megalapitó jogügylet valóban létrejött-e? E felfogás helyességét bizonyítja a kérdés birói megállapításának módja is. A biró előtt áll egyfelől a/- — alakilag megfelelő — okirat s ezen felül még egyéb bizonyíték is arra nézve, hogy a felek az okirat szerinti akaratkijelentéseket valóban megtették. Ezzel szemben viszont állanak fent bizonyítékok, esetleg még súllyal bíró körülmények a mellett, hogy a felek akarata nem irányult jogügylet létesítésére, tehát, hogy a valóban megtett akaratkijelentés nem valódi, színleges ; jogügyiéi alkotására nem alkalmas. Tehát mérlegelés utján s a mérlegelés által előidézett meggyőződése alapján állapítja meg a bíró, hogy a felek valódi akarata mi volt. hogy az ügylet valóban létrejött-e, vagyis hogy az szinleges-e; vagy nem. Anyagi jogszabályt csak akkor alkalmaz, mikor az előfeltétel megállapítása után abban a tekintetben foglal el álláspontot, vájjon létesült-e a felek között jogviszony s a kérdés csak itt válik jogkérdéssé, következhetőleg csak ebben a részében tehető felülvizsgálat tárgyává. A kir. Curiának is ez az állandó gyakorlata (L. Fabiny II. 236. 308. 422., III. 566. 502.. IV. 716., V. 939., VII. 1564. stb. sz. a. közölt eseteket.) Némileg kétséges lehet e megoldás helyessége akkor, ha valamely ügylet nem egész terjedelmében, hanem csak egyes részében (valamely szerződési feltétel) van szinlegesség czimén megtámadva, mert ily esetben a. megállapított szinlegesség a valóban létesült jogviszony minőségének megváltoztatására is alkalmas lehet. De a kétség önként eloszlik, ha figyelembe vesszük, hogy bár szűkebb körben, azonban itt is a körül forog a kérdés, hogy mi volt a felek valódi akarata a vitatott tekintetben, tehát a szerződési rész — feltétel — létrejöttónok ténybeli előfeltételét érinti. Az már további, az anyagi jogszabály alkalmazásába vágó kérdés, hogy a szinlegesség a tényleg létrejött ügyletből keletkezett jogviszony minőségére mily befolyást gyakorol. A kolozsvári ügyvédi kamarától. Szám: 79/908. ük. Meghívó. A kolozsvári ügyvédi kamara 1908 évi rnárczius hó 7-én délelőtt 9 órakor Kolozsvárt, Kolozsvár sz. kir. város közgyűlési termében rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyat 1. A kamara 1907 évi működéséről választmányi jelentés. 2. A választmány megválasztása. 3. A tisztviselők és kezelő személyzet 1908 évi fizetésének megállapítása. 4. Az 190S évi költségelőirányzat megállapítása s miként fedezésének meghatározása. 5. Az 1907 évi számadások felülvizsgálata. 6. Határozathozatal a néh. Mohay-féle perből kifolyólag a m. kir. kincstár ellen a kártérítési per meg- vagy meg nem indítása fölött. 7. Indítványok. Az ügyvédi kamara Kolozsvárt, 1908 január hó 16-án Dr. Czikmántori Ottó s. k. Dr. Pa})}) József s. k. elnök. titkár. Bűnvádi perrendtartás. Figyelemmel azonban arra, hogy terhelt a bíróság előtt önként jelentkezett, figyelemmel továbbá, hogy szüleinél állandó tartózkodási hellyel és rendes foglalkozással bír és figyelemmel fiatal korára és arra is. hogv ámbár a bűncselekmény minősítése az itélöbiróság feladatát képezi, de a kir. Ítélőtábla a vizsgálat eddigi adatai alapján terheli ellenében oly sídyos bűncselekmény nyomatékos gyanúját, amiért a kiszabható büntetés nagyságára való tekintettel szökésétül lehetne tartani, föntforogni nem lát: miért is a kir. ítélőtábla az elrendelt vizsgálati fogság további föntartásának szükségét fönforogni nem látja s ezért a kir. törvényszék vádtanácsa sérelmezett végzésének a bprt. 379. §-a értelmébeni megváltoztatásával terhelt vizsgálati fogságát megszüntette és nevezett azonnali szabadlábra tételét rendelte el. Miután pedig terhelt a szászvárosi kir. járásbíróság fogházában van letartóztatva, a szabadlábratétel eszközlésére a nevezett járásbíróságot kereste meg. Kolozsvár, 1906. augusztus 13. 2360—1906. II. sz. Végzés : 2. A felfolyamodás a Bp. 379. §-a érlelmében elutasittatik. Indokok: Vádlottat az elsöbiróság lopás büntette miatt 2 évi fegyházra Ítélte, minthogy vádlott jelenben keresetforrás nélkül van és állandó tartózkodási helye nincs s ügy tartani lehet attól, hogy a kiszabott szigorú büntetés kikerülése céljából megszökik, azért az elsöbiróság a B. P. 141. §. 2. p. és 330. §. 4-ik bekezdése értelmében helyesen tartolta fent vádlott ellen elrendelve volt előzetes letartóztatást s ez okból az elsőbiróság eme rendelkezése elleti beadott felfolyamodást el kellelr niasihmi. Kolozsvár, 1906. szeptember 25. (1896 : XXXIII. t.-cz.) Jogesetek a kolozsvári kir. it. tábla gyakorlatából. Közli: »r. Tóth György. Bp. 39. §. 1 p. és 64. §. A sértett kir. Ítélőtábla az ügy felülvizsgálatában nem járhat el s más bíróság kiddendö ki. T. Gyula kolozsvári betűszedő ellen a Kolozsvárt székelő kir. bíróságok sérelmére elkövetett a Btkv. 258. és 262. §-ai alá eső nyilvános rágalmazás vétsége miatt a bűnvádi eljárás az ig. Miniszter felhatalmazása alapján megindittatván, a kir. Cúria az eljárásra különben illetékes kolozsvári kir. törvényszék helyett ennek sértett minőségére tekintettel, adeési kir. törvényszékei deleyálta s a deési kir. törvényszék ítéletének a felülvizsgálása czéljából a íelebbviteli főtárgyalás a kolozsvári kir. it. tábla elé ki is tüzetett. Közvédő a felebbviteli főtárgyaláson ama kérelmet terjesztette elő, hogy az iratok hasonló hatáskörű más bíróság kiküldése végett a m. kir. Curiához terjesztessenek fel, mert vádlott akkor, a midőn a kolozsvári kir. it. tábla elhelyezésére is szolgáló igazságügyi palotára mutatva azt a kijelentését tette, hogy „a kolozsvári kii', bíróságok igazságtalan ítéletet hoznak" nemcsak a kolozsvári kir. törvényszéket, hanem az ottani kii-. ítélőtáblát is sértette. A kir. Curia a kérelemnek helyet adott, minthogv a sértő nyilatkozat, a közvédő előterjesztése szerint, a kolozsvári ítélő táblára is vonatkozott s minthogy ez a másodfokú bizottság ennélfogva, mint sértett az ügyben való eljárásból a Bp. 64. §-ának 1 pontja értelmében ki van zárva: a jelen bűnvádi ügyben az eljárásra