Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 5. szám - A szinlegesség kérdése a felülvizsgálati eljárásban

38 Erdélyrészi Jogi Közlöny 5. szám. KÜLÖNFÉLÉK. Olvasóinkhoz: Felkérjük olvasóinkat, az elő­fizetési dijak mielőbbi beküldésére, mert a mutatvány­számok további küldését beszüntetjük s az egyes hiányzó számokat később nem pótolhatjuk. A kolozsvári ügyvédi kamara tagjait kérjük, hogy árverési hirdetéseiket lapunkban tegyék közzé, hogy ez által lapunk anyagi fenntartása lehető legyen. Az árve­rési hirdetéseket lehetőleg legkésőbb minden hét péntek napjának délutáni 3 órájáig kérjük kiadóhivatalunkhoz (Deák Ferencz-u. 42. sz.) juttatni. = Vitás elTi kérdés. A kir. Curia polgári szakosztálya Oberschall Adolf elnök vezetésével teljes ülést tartott, amelyen eldöntésre került a következő, egy kolozsvári peres ügyből ki­folyólag felmerült vitás kérdés: A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-cnek a végrendelkezések felvételéről rendelkező 82. §. b) pontjában megjelölt ügymenethez tartozik-e s ennélfogva a végrendelet érvényességi kelléke-e az is, hogy a tanuk, illetőleg a másik közjegyző, akkor is jelen legyenek, amidőn a végren­delkező a kir. közjegyző előtt végakaratát kijelenti s a közjegyző azt irásba foglalja, avagy csak akkor kell jelen lenniök, amikor a közjegyző a végrendeletet fölolvassa, a végrendelkező azt aka­ratával megegyezőnek jelenti ki és aláírja? A teljes ülés elő­adója dr. Pap István curiai biró volt. Hosszas vita után kimon­dotta a teljes ülés, hogy a két közjegyzőnek, vagy a tanuknak csak a végrendelet fölolvasásánál és aláírásánál kell jelen len­niök; kimondotta továbbá, hogy elég, ha a végrendelkező a fölmutatott irást az ő végakaratának jelenti ki s a tanuk előtt aláírja. = A biztosító fizetési kötelessége, ha az ese­ményt, melyre a biztosítás köttetett, maga a bizto­sított idézte elő, de erkölcsi kötelesség gyakorlatá­ban. Egy gyári főmérnök 1905 július 13-án az által lelte halálát, hogy több, gázkiömlés folytán szerencsétlenül járt mun­kásnak segítségére akart sietni és amint e czölból a szerencsét­lenség helyére — gázíüvó gép alatti gödörbe — lépett, maga is elkábult és tehetetlenül fekve maradt. Özvegye keresete ellen a biztosító társaság azzal védekezett, hogy az elhunyt maga okozta halálát. Az alsófoku bíróságok azzal az indokolással adtak helyt a t'elperesnő keresetének, hogy a szerencsétlenséget és igy a főmérnök halálát is a gépszerelő gondatlansága okozta és az okozati összefüggést nem szüntette meg az, hogy a főmérnök erkölcsi kötelességnek engedve, a munkások megmentésére kísér­letet tett. Az adott helyzetben az őt fenyegető életveszély gon­dolatának teljesen vissza kellett lépnie és nem terheli gondat­lanság, még lia a mentési munkálat érdekében saját biztonságától teljesen el is tekintett. A Reichsgericht helyt adott ugyan a keresetnek, de aggályosnak mondotta igy általánosságban ezt az elvet, mert mások életének megmentése okából nem szabad a kárpótlásért felelős üzem tulajdonos veszélyére, minden óvatosság és meggondolás s a siker minden kilátása nélkül cselekedni. Aki mások megmentése végett életét veszélyezteti, csak akkor jár el vétlenül, ha jogosan remélhette a sikert és csak ily eset­ben lehet szó erkölcsi kötelességről. = Uj curiai biró. A király Kozma Gyula marosvásárhelyi fő­ügyészt a kir. Curiához rendes birúvá kinevezte. = A hunvádi eljárás joggyakorlatát szakaszonként összegyűjtve s rendszerbe foglalva a mai számtól kezdve lapunk­ban közöljük, ínég pedig oly alakban, hogy azt kivágva könyvbe beköttetni s kézi segéd könyvként használni lehessen. == Az iskolai fogság tekinthető-e a Btk. értelmében vett szabadságvesztésbüntetésnek? Ez a kérdés merült fel leg­utóbb Németországban. A Reichsgericht felmentette a fogoly­szöktetés vádja alól a szülőt, aki gyermekét az iskolai fogság­ból kiszabadította. = Ügyvédi kamarák köréből. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy: a) Ifj. Jóvidn Jenő ügyvédjelöltet dr. Szász Pál nagyenyedi ügyvéd joggyakornokaképen, — Nadányi Emil ügyvédjelöltet dr. Deák Albert kolozsvári ügyvéd joggya­kornokákepén, — Váradi Elek ügyvédjelöltet dr. Kenéz Sándor kolozsvári ügyvéd joggyakornokaképen a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette, b) Gael Victor bethleni, Dani Pál kolozsvári, Papp László Vazul dési, Felszeghy Sándor kolozsvári ügyvédjelölteket a kamara területéről történt eltávo­8 különben illetékes kolozsvári kir. Ítélőtábla helyett a Bp. 29. §-ának 1-ső pontja alapján hasonló hatáskörű más bíróságot — a jelen esetben a nagyváradi kii-, ítélőtáblát — kellett kiküldeni. (Curia 6506—804.) 105. §. 1656—1906. 11. sz. Végzés : A vádtanács határozatának megváltoztatásával: 1. Miku János és társai ellen a vizsgálat a Bp. 105. §. alapján elrendeltetik. Egyidejűen az eljárás úgy a fennebb megnevezet­tek, valamint Bogdán János és társai pojánai lakosok ellen az 1888: VII. t.-c. 6. §-ba ütköző kihágás miatt kiterjesztendő lesz. Indokok : A Miku János és társai ellen sertéseknek Romá­niából való becsempészése, hamis járlat-levelek kiállí­tása és használata miatt folyamatba tett ügyben bzeben­meqye alispánja .? a nagyszebeni kir. törvényszék között felmerült hatásköri összeütközés tárgyában a kir. minisz­térium által 1006. április 30-án hozott, a kir. iqazságügg­miniszter 15415/111.—1906. számú rendeletével a nagy­szebeni kir. ügyészhez áttett és az eljárást a kir. bíróság hatáskörébe utaló határozat az 1869: IV. t.-c. 25. §. és az 1896: XXVI. t,-c. 131. és 159. $t-ai értelmében a bíróságokra nézve kötelező. Ennélfogva annak mellőzésére nem lévén felhoz­ható az a körülmény, hogy M'ku János és társai ellen a kérdéses állat becsempészésből folyóan kapcsolatos közokiraihamisitás büntette miatt a vizsgálat elrendelése czéljából 3764/904, kir. ügy. szám alatt beadott ügyészi mdüvhny a vádtanácsnak jogerőre emelkedett 89/905. bf. szánvi véfsésétid dutasittatott: — minthogy a vizsgálat elrendelését a kir. ügyészség, tehát jogosított vádló, in­dítványozta, a vád tárgyává tett cselekmény miatt pedig bűnvádi eljárásnak helye van, az indítványban a Bp. 104. §. 2. pontjában meghatározott kellékeknek is elég tétetett, végül az eddig rendelkezésre álló adatok alap­ján Miku János és társait az indítványban megjelölt büntetendő cselekmények miatt nyomatékos gyanú ter­heli : a vádtanács határozatának megváltoztatásával a kir. ügyészség részéről 2063/906. k. ü. szám alatt be­adott indítvány értelmében a vizsgálat elrendelendő volt. Kolozsvár, 1906. november 3. 111. §. 3. p. 209o—1906. fí. sz. Végzés. A kir. Ítélőtábla a felfolyamodásoknak helyet ad, a kir. törvényszék vádtanácsának a vizsgálati fogság tárgyában hozott végzését megváltoztatja, Grek Pál a Sofróné terhelt ellen elrendelt vizsgálati fogságot meg­szünteti és nevezett terhelt azonnali szabadlábra tételét rendeli el. A szabadlábra tétel foganatosítása végett sürgöny­levél utján a szászvárosi kir. járásbíróságot egyidejűleg utasítja. Indokolás. Terhelt ellenében a vizsgálati fogság a bprt. 141. §-ának 2. pontja és a 148. §. alapján azon indokból rendeltetett el. mert vele szemben a btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés büntette elkövetésének nyomatékos gyanúja fönforog s igy a kiszabható bün­tetés előre látható nagyságára való tekintettel szökésé­től alaposan lehet tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents