Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 42. szám - A bérleti viszony megallapitása iránti per hatáskör kérdése

160 Jogesetek Tára. 42 szám. a keresetet — az illető telekkönyvi hiteles kivonatával együtt — az illetékes birtokbirósághoz áttegye. Ebből és a tkvi rdts. 148. §-ának azon rendelkezéséből, hogy a perfeljegyzés a keresettel egyidejűleg is kérhető, következik, hogy a tkv. rds. 148. §-ának a gyakorlati szükség által is indokolt helyes értelmezése szerint oly esetben, midőn felperes kei esetét közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál adja be a perfeljegyzésre vonatkozó külön kérés magában a keresetben is előterjeszthető és a perfeljegyzést a telekkönyvi hatóságnál külön kérvényben (beadványban) csak akkor kell kérni, ha a kereset nem a telekkönyvi hatóságnál, hanem közvetlenül az illetékes birtokbiróságnál adatott be. Ezért az elsőbiróság végzését meg kellett változtatni és miután a perfeljegyzés kérdésében érdemlegesen még nem határozott, érdemleges határodat hozatalára utasítani kellett. 1908. június hó 17-én. Tvi rts. US. §. 1' A tkvi hatóság részéről a végrehajtási eljárásban elkövetett szabálytalanság- és mulasztása miatt az árverési vevő tulajdonjoga törlése iránt, eredeti érvénytelenség okából keresettel fellépni nem lehet. Ha a vevő az árverési vételár csökkentése végett rosszhiszemüleg közreműködött, amenynyiben az előbbeni állapot visszaállítható, törlési keresetnek van helye. 3212—907. I. Kelperes jelzálogos hitelező alperes árverési vevőt az alapon támadja meg, hogy ennek tulajdonszerzése nem jogszerű, egyfelől a tkvi hatóságnak az árverés körüli szabálytalan eljárása, másfelől alperes rosszhiszeműsége miatt. I A klvári tszék felperest keresetével elutasította, mert a bíróságok által elkövetett szabálytalanságok törlési keresetnek jogalapjául nem szolgálhatnak s mert az, hogy alperest az árverés megtartása körül rosszhiszeműség terhelné, bizonyítva sincs. 12755—905. II. A tábla az I. bíróság Ítéletét megváltoztatva a keresetnek helyet adott, mert felperes a tkvi halóság mulasztása folytán az árverés megtartása iránt tévedésbe ejtetvén, a Vgrht.-ben irt jogorvoslati határidőből kiesett. Ily esetben az árverési vevő rosszhiszeműsége kimutatása az alakilag jogerős árverés rendes peruton megtámadható s a bekebelezés eredeti érvénytelenség alapján törülhető. Mivel pedig a tábla alperes rosszhiszeműségét bizonyítottnak találta, a keresetnek helyet adott. 5081—905. III. Curia. A tábla Ítéletét megváltoztatva a tszék Ítéletét hagyta helyben, mert helyes a tszék azon indoka, hogy a tkvi hatóság részéről a végrehajtási eljárásban állítólag elkövetett szabálytalanságok és mulasztások miatt, az árverési vevő tulajdonjoga törlése iránt, eredeti érvénytelenség okából keresettel fellépni ncín lehet. Igaz ugyan, hogy ha az árverési vevő^az árverés keresztülvitelénél az árverési vételár csökkentése végett rosszhiszemüleg közreműködött, törlési keresetnek volna helye, amennyiben az előbbeni állapot visszaállítható, minthogy azonban alperes árverezési vevő a Kih. B. T. K. 128 §-ba ütköző kihágás vádja alól a büntető bíróság által jogerős Ítélettel felmentetett azon tényállás pedig, amely a büntető bíróság Ítéletének alapjául szolgált, lényegében nem változott, mert e tekintetben felperes részéről újabb adatok és bizonyítékok itt fel nem hozattak, ennélfogva rosszhiszeműsége nem bizonyittatott s igy a keresetnek hely adható nem volt. Azonos régebbi határozat. 3. Ha a végrehajtási zálogjoggal terhelt ingatlan birói árverésen eladatott — a vh. zálogjognak eredeti érvénytelenség okából leendő kitörlése nem kérhető. 1250—907. Valamely nyilvánkönyvben bejegyzett jognak eredeti érvénytelenség czimén leendő kitörlése iránti kérés lényegileg az eredeti állapot helyreállítását czélozza, tehát eredményesen csak akkor kérhető, ha e czélt el is lehet érni. Ha azonban a törölni kért zálogjoggal terhelt ingatlan jogerős birói árverésen eladatott — az árverési vevő szerzett feltétlen tulajdonjoga mellett az eredeti állapot helyre nem állitható, tehát a törlési pernek sincs megállható alapja. Ez esetben az ingatlan volt tulajdonosa igényeit csak kártérítés czimén s csak az esetben érvényesítheti, ba a végrehajtató rosszhiszeműségét bizonvitani tudja. Curia 907. II. 21. 10165—905. P. Szolgalmi jog köréből. A tlkv. csak a harmadik jóhiszemű jogszerzőt védi, ilyen harmadik jóhiszemű szerzőnek pedig felperes nem tekinthető, miután megállapított tény, hogy e szolgalmi jog meglétéről s terjedelméről felperes az árverési vételkor tudott. 1908. G. 152/3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság St. Dumitru lui D. Laska földmives, felperesnek Cs. Salamon és neie Sz. Zsuzsánna alperesek ellen tulajdonjog korlátlanságának elismerése s jár. iránti perében felperesnek a felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad. Indokok: Az 1893: XVIII. t.-c. 185. §. a. és c. pontjaira alapított felülvizsgálati kérelmében felperes alaki jogszabálysértést abban lát, hogy az alsó bíróságok az általa arra ajánlott birói helyszíni szemlét, hogy alperesek a kérdéses kutat saját ingatlanukon is kényelmesen megközelíthetik s igy az ingatlana indok nélkül terheltetik a szóban forgó mezei szolgalommal — nem rendelték el. Ennek a panasznak azonban megállható alapja nincs. A felebbezési biróság -ugyanis Ítéletében részletesen indokolta, hogy felperesnek vonatkozó védekezését alappaL bírónak miért nem találta s igy a panaszolt bizonyítást miért mellőzte. E tekintetben tehát a S. E. 64. §-án alapuló kötelezettségének eleget tett. A felebbezési biróság ítéletében jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás a S. E. 197. §. szerint e helyen irányadó. E szerint megállapítottnak tekintendő, hogy alperesek a felperesi árverési vételkor a szóban forgó szolgalmi jogot elbirtoklás utján már megszerezték volt, vagyis hogy a felperes által árverésen megvásárolt szolgáló telket a most kifogásolt, tkvileg ki nem tüntetett szolgalmijog már az árveréskor terhelte, továbbá, hogy ÍQlperesnek eme szolgalmi jog fennállásáról s terjedelméről az árveiési vételkor tudomása volt. Ilyen tényállás mellett pedig nem tekinthető alaposnak az anyagi jogszabálysértés címén emelt az a panasz sem, hogy a felebbezési biróság figyelmen kivül hagyta azt a jogszabályt, mely szerint az árverés az elbirtoklást félbeszakítja, mert az árverési vételkor alperesek a szolgalmi jogot már megszerezték volt s az árveréskor és után csupán tovább gyakorolták a már I megszerzett jogot. Hogy ez a szolgalmi jog tkvileg kitüntetve nem volt s igy a tlkvben biztában e szolgalomtól mentesen szerezte volna meg felperes a szolgáló telket: szintén nem alapos védekezés, mert a felebbezési biróság az Optkv. 1500. §-ára utalással helyesen mondotta ki, hogy a tlkv. csak a harmadik jóhiszemű jogszerző. Vetít; ilyen harmadik jóhiszemű szerzőnek pedig felperes n^Trr tekinthető, miután megállapított tény, hogy e szolgalmi jog meglétéről s terjedelméről felperes az árverési vételkor tudott. Ezek szerint a felebbezési biróság alaki és anyagi jogszabály sértés nélkül hozta meg Ítéletét s igy a felülvizsgálati kérés alaptalan és elutasítandó s felperes a S. E. 204, illetve 168. §§. értelmében az azzal okozott költségek megfizetésére kötelezendő volt. 1908. évi szeptember hó 14. napján. v Ellentétes határozatok a perfeljegyzés alapja tekintetében. Csak kereseti felzet alapján perfeljegyzésnek helye nincs. 4214-903. A tkvi rts. 148. § a perfeljegyzés előfeltételéül azt szabja meg, hogy az előbbi nyilván-könyvi állapot helyreállítása a bejegyzés érvénytelensége miatt kéressék. Mivel a perfeljegyzés kérdésében a tkvi hatóság saját hatáskörében intézkedik, az ő hatáskörébe tartozik annak megállapítása is, vájjon a keresetlevélben előadott tényállás alapján helye lehet-e perfeljegyzésnek. Ezért, ha a perfeljegyzési kéréshez maga a keresetlevél nem, hanem csak annak felzete csatoltatik, annak alapján a Keresetileg érvényesített követelés jogi természete nem bírálható meg s igy a perfeljegyzés iránti kérelem sem teljesíthető Curia 907. okt. 11. 5664—906 P