Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 42. szám - A bérleti viszony megallapitása iránti per hatáskör kérdése

42. szám. .fogesetek Tára Váltó jogból. V. E. 37. §. Abban az esetben, a midőn az eredeti váltó az elsőbiróság által hozott Ítélet Idejében megvolt s az figyelembe is vétetett; lia későbben a váltó el is veszett: törvényes ok fenn nem forog arra, hogry az első bíróság szabályszerűen hozott ítélete az azt megrelőző eljárással együtt a másodbiróságáltal hivatalból megrsemmisittessék. A kir. törvényszék a keresethez csatolt eredeti váltó figyelembe vételével az ügyet érdemileg felülbírálva itélt. A kir. Ítélőtábla az clsöbiróság ítéletét, az azt megelőző eljárással együtt, a V. E. ól. § alapján hivatalból megsemmisítette s a további eljárást megszüntette, mert a kir. törvényszék jelentése szerint a sommás váltókereset első példánya az ahoz csatolva volt eredeti váltó és óvással együtt elveszett s az azok feltalálása iránt bevezetett nyomozat — a vonatkozó vizsgálati ügyiratok szerint elveszett. Ennélfogva a kereset alapját képező eredeti váltó hiányzik, elveszett s az megsemmisítve sincs; miután pedig a váltó eljárás o. § 1 pont és a 4. § értelmében váltóeljárásnak csak eredeti és minden lényeges kellékkel ellátott váltó alapján van helye, anélkül a váltóbiróság hatásköre nem állapitható meg: az elsőbiróság Ítélete az azt megelőző eljárással együtt, a határozat rendelkező részében irt törvényszakasz alapján megsemmisítendő és a további eljárás megszüntetendő volt. M. kir. Curia: A másodbiróság végzését megváltoztatta, az elsőbiróság Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisítendőnek s a további eljárást megszüntetendőnek nem találta és a másodbirósagut szabályszerű eljárásra utasította, mert a felterjesztett iratok szerint a keresethez csatolva volt eredeti váltó az elsőbiróság Ítéletének meghozatalakor megvolt és ugyanakkor a bíróság részéről figyelembe is vétetett, az a körülmény pedig, hogy az eredeti váltó utóbb elveszett és az megsemmisítve nincs, törvényes okot nem képezhet arra, hogy az elsöbiróságnak különben s/abályszerüen meghozott ítélete az azt megelőző eljárassál együtt hivatalból megsemmisíttessék. A felhozott okokból a másodbiróság végzésének megváltoztatásával további szabályszerű eljárás volt elrendelendő. (Kolozsvári kir. törvszék 7147—906. sz. ítélete. Kolozsvári kir. it. tábla 2716—907. sz. végzése. M. kir. Curia 1295—908. sz. végzése.) Büntetőjogból. A követelés a kötelezvényben lévén megtestesítve, az értékkel biró ingrónak tekintendő s a bűncselekmény elbírálásánál közömbös, hogry az tényleg^szándékolt vagy színlelt jogügyletről vétetett-e fel, annak jogtalan eltulajdonítása tehát helyesen minősíttetett lopásnak. A láda csak nagyobb biztonság: okából helyeztetett el vádlott szobájában, sértett azonban ennek knlcsát magánál tartotta, amely ténye által a láda tartalmát birtokából ki nem bocsátotta és vádlott birtokába, vagy birlalatába át nem adta, minélfogva a védelemnek az az érvelése, hogry sikkasztás esete forog: fenn, elfogadható nem volt. Tábla 2915—907. II. sz. a. Curia. 1840—906. b. sz. alatt: A táblának Ítélete ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be a Bp. 385 §. 1. a) pontja alapján, mert az okirat az ügylet színlelt voltára tekintettel értékkel nem bír, minélfogva annak eltulajdonítása lopásnak nem minősíthető a Bp. 385. §. b) pontja alapján, mert a bűncselekmények sikkasztást képeznek. Minthogy a tábla azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy a vádlott Kivárt ápril 20—30-a közti időben a vele közös háztartásban élő, szolgálatában álló cselédjének" P. Bózának ládáját feltörve, abból egy 400 K takarékpénztári könyvet kivett és a könyvvel a Klvári Korona bankból a sértett beleegyezése nélkül 220 K-t felvett s ezen összeget jogtalanul eltulajdonította, továbbá május havában a sértett ládáját hamis kulcscsal felnyitva, abból egy 400 K-ról szóló kötelezvényt és 100 K-n alóli értékű ruhanemüeket sértett beleegyezése nélkül azon czélból vett el, hogy azokat jogtalanul eltulajdonítsa s minthogy ezek a tények — kapcsolatban a tábla ítéletének indokolásában e vonatkozásban felhozott helyes jogi fejtegetéssel — a lopás bűncselekmények tényálladékát megállapítása sem azoknak minősítése kérdésében a büntető törvények megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen. f\ < ; 161 l { \ • Jogesetek a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich Jr'niós, kir. tvszékí biró, táblai tanácsjegi/-ö. Oazdagrodási keresetnek csak akkor van helye, ha a váltójogi igény már valamennyi váltókötelezett ellen elévült. Ha az elévülés egyik váltókötelezett ellen már beállott ugyan, de van még- váltókötelezett, ki ellen a váltóbirtokos váltói jog utján még- felléphet, grazdagrodási keresetnek helye nincs. (Curia 1908. márczius 17. 1752/1907. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. törvényszék: Egyetemlegesen végrehajtás terhével kötelezi Sz. A.-t és neje P. L. II. és III. r. alpereseket, hogy hogy 1741 K 49 fillér tőkét stb. 15 napv alatt fizessenek meg. Ez alperesek irányában több kamatra és több perköltségre irányuló kereseti követelésével, Cs. A. I. r. alperes irányában pedig egész keresetével felperest elutasítja. Indokok : II. és III. r. alperesek irányában, mivel törvényszerű idézés daczára védekezést nem terjesztettek elő; mivel a velük közölt keresetben foglalt és reájuk vonatkozóan állított tényeket a kereset egyéb tartalma, vagy ennek mellékletei meg nem czáfolják, a kereseti tényállítások az 1868. LIV. t.-cz. 111. §-a értelmében valóknak voltak elfogadandók. Minthogy pedig az igy valónak élfogadott perbeli tényállás felperes keresetét II. és III. r. alperes-ek irányában a kereseti töke, ennek törvényes késedelmi kamata és a perbevonáj sukkal felmerült perköltség erejéig a V. T. 90. és az 1868. \ LIV. t.-cz. 251. §-a értelmében jogszerűen megalapítja: ezért az alpereseket a részletezett arányban s egyébként a kereset értelmében elmarasztalni kellett. Több kamatra és több perköltségre irányuló követelésével azonban ez alperesek irányában felperes azért volt elutasítandó, mert a köztörvényi uton érvényesített követelés után, erre irányuló szerződési kikötés hiányában, csupán 5%-os kamat követelhető ; mert nem védekező alperesek a védekező alperes ténykedései folytán felmerült költségtöbblet felmerülésére okot nem szolgáltattak, ez az ő ténykedésükre vagy vétkes mulasztásukra vissza nem vezethető, igy ennek a viselésére jogszerűen nem kötelezhetők. Az I. r. alperes védekezését, illetőleg ennek az elévülés, vitató jogi nézetét a kir. törvényszék megállhatónak nem találta, mert a váltóbirtokos és a forgató visszkereseti igényeinek elévülését a törvény külön szabályozza (V. 83.. 86. §-ok); mert a forgató visszkereseti igényének elévülés folytán beállott megszűnte nem vonja maga után azt a következményt, hogy ennek kellékei fenforgása esetén a kibocsátó ellen csupán azért, mert | ez az elévülést megelőzően a váltó birtokában nem volt, gazda' godási keresettel ne élhessen. Magáévá teszi azonban a kir. törvényszék I. r. alperesnek | azt a jogi álláspontját, hogy vele szemben felperes most a visszkereseti igény elévülés okozta megszűnése után csupán gazdagodási keresettel élhet, amennyiben ennek törvényszabla kellékei fenforognak. Igaz ugyan, hogy az általános szokásnak megfelelően a váltóforgatói nyilatkozat általános magánjogi szempontból kezesi nyilatkozatként jelentkezik. A váltóforgatói minőségben vállalt kötelem a pusztán magánjogi kezesség vállalásától lényegesen különbözik, mert a váltóforgató kötelme mindig csak a váltójog elvei alapjá, a magánjogi kezes kötelme mindig csak az általános magánjog elvei alapján bírálandó el; mert mig a váltóforgatói kötelem önmagában is megálló jogot és kötelezettséget tartalmaz, tehát a magánjog szempontjából főadósként jelentkező váltókötelezett kötelmének érvénytelensége, vagy megszűnte után is fennáll, illetve fennállhat, addig a magánjogi kezes kötelme mindig járulékos természetű és a főadós kötelmével együtt áll fenn, vagy enyészik el. E jogi álláspontból kifolyólag nincs tehát elfogadható alapja felperes ama jogi fejtegetésének, hogy a váltókövetelés ennek jogerős birói megállapítása után elveszti váltójogi természetét és az igy megállapított követelést megfizető váltóforgató a volt