Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 42. szám - A bérleti viszony megallapitása iránti per hatáskör kérdése

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI K'R- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVl JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 42. számához. Kolozsvár, 1908. október 4. Jogesetek a kolozsvári kár. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. bíró. A jövedéki büntető jogbél. A közadók kezeléséről szóló 1883. Xl.IV. t.-cz. ÍOO. és 106. §§-aiban is kifejezésre jutó, az adótörvények és szabályok elleni jövedéki kihágások elbírálásánál szem előtt tartandó szabály szerint a fogyasztási adó fizettségének kötelezettségét és annak mennyiségét a közigazgatási hatóságok határozzák meg és az ez iránt felmerülő kérdések elintézése nem tartozik a bíróságok hatásköréhez. 1505/1908. II. száu. A kolozsvári kir. Ítélőtábla dohányjövedék ellen elkövetett kihágás miatt panaszolt L. Miklós és társai elleni ügyet, melyben a nagyszebeni kir. törvényszék 1908. évi április hó 7-ik napján 975/1908. bftö szám alatt Ítéletet hozott a dévai m. kir. pénzügyigazgatóság felebbezése folytán az 1908. évi június hó 20-ik napján tartott zárt ülésében vizsgálat alá vevc'n, következően « itélt : A kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Azzal a ténymegállapítással szemben, hogy panaszlottak birtokában 18 kgr. 59 gr. nem a kincstár gyáraiból származó dohány találti tott, kétségtelen, hogy a kir. törvényszék Ítéletének az a rendelkezése, ho»y panaszlottak fejenként 9 korona 60 fill. fogyasztási illeték megfizetésére köteleztettek, eltekintve attól, hogy tettestársaság esetében is az egyszeres illetékének fizetésének egyetemleges kötelezettsége áll fenn, ellentétben van az 1876. IV. t.-c. 11. §. b) pontjának azzal a rendelkezésével, hogy az ott meghatározott esetben a fogyasztási illeték minden 500 gr. után 80 kr., azaz 1 kor. 60 fillérben állapítandó meg. Minthogy azonban másrészt a kir. törvényszék ítélete hozatalánál kötve van a vádkeresethez, az ez ügyben a dévai kir. pénzügyigazgatóság részéről 29052/907. szám alatt beadott vádkeresetben pedig a megrövidítésnek kitett fogyasztási illeték összege 9 kor. 60 fillérben lett feltűntetve, minthogy továbbá a közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t.-c. 100. és 106. §§-aiban is kifejezésre jufó, az adótörvények és szabályok elleni jövedéki kihágások elbírálásánál szem előtt tartandó szabály szerint a fogyasztási adó fizetésének kötelezettségét és annak mennyiségét a közigazgatási hatóságok határozzák meg és az ez iránt felmerülő kérdések elintézése nem tartozik a bíróságok hatásköréhez, amelynek feladatát csak az államkincstár megrövidítését célzó szándék fenn vagy fenn nem forgásának megállapítása és ehhez képest a bűnösség megállapítása vagy az alóli felmentés képezi, minthogy végre a panaszlottakra egyénen-'" ként megállapított 19 kor. 20 fillér pénzbüntetés a vádkeresetben 9 kor. 60 fillérben feltüntetett fogyasztási illetékhez viszonyítva annak kétszeresében az 1876. IV. t.-c. 18. §. értelmében helyesen lett kiszabva: a kir. ítélőtábla az első bírósági ítéletet felebbezéssel megtámadott és a pénzbüntetés megállapítására vonatkozó részének megváltoztatására törvényes alapot nem talál. 1908. évi június hó 20-án. 1971. szám. 1908. I. A kolozsvári kir. Ítélőtábla W. és társa budapesti czégnek H. Károly és neje tulajdonát képező dési 901. sz. tjkvben foglalt ingatlanaira előjegyzett zálogjog igazolását a megindított per jogerejü befejezéséig leendő meghosszabbítása iránt, a dési kir. törvényszék, mint tkvi hatóság által 1908. április 9-én 2510|908. sz. a. kelt végzéssel elintézett tkvi ügyét, felfolyamodó czégnek az 1908. május 11-én 3263. sz. a. beadott felfolyamo dása foly tán vizsgálat alá vévén, következően végzett: A kir. ítélőtábla az elsöbiróság fennidézett számú és keletű végzését megváltoztatja s a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez 46343/908. szám alá beadott rendes kereset megindítását tanúsító fterfelzet alapján az 133-1/908. számú elsőbirósági végzéssel a dési 901. sz, tjkvbe H. Károly és neje B. Antónia ellen W. és társa budapesti czég javára 20637 K 11 fill. lejárt követelés erejéig C. 13. alatt előjegyzett zálogjog igazolása, illetőleg a követelés behajtása iránt megindított pert feljegyeztetni rendeli s annak foganatosítására a klrT'fkvi hatóságot utasítja ; mert ha az előjegyzett jog érvényesítése iránt az illetékes bíróság előtt külön per van folyamatban, igazolási kereset beadására nincs szükség. Minthogy pedig felfolyamodó a 2510/908. sz. a. beadott kéréshez csatolt his-atalos felzettel H. Károly és neje B. Antónia dési lakosok ellen 2063/ K 11 fill. s járulékai iránti keresetét a budapesti kir, kereskedelmi és váltótörvényszékhez való megindítását igazolta: ezért az elsöbiróság neheztelt végzésének megváltoztatásával a megindított per feljegyzését elrendelni s annak foganatosítására a kir. tkvi hatóságot utasítani kellett. 1908. június 16. A telekkönyvi eljárásbél. A tkvi rdts. 118. g-ának azon rendelkezéséből, hogy a perfeljegyzés a keresettel egyidejűleg is kérhető — következik, hogy a tkv. rds. 148. §-ának a gyakorlati szükség által is indokolt helyes értelmezése szerint oly esetben, midőn felperes keresetét közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál adja be, a perfeljegyzésre vonatkozó külön kérés magában a keresetben is előterjeszthető. Tkvi rt. 148. §. Szám : 2132/908. polg. A kolozsvári kir. Ítélőtábla H. Erzsébetnek B. János és társa elleni perfeljegyzés iránti telekkönyvi ügyében H. Erzsébetnek felfolyamodása folytán végzést hozott : Az elsőbiróságnak 7349/908. tkv. számú végzését megváltoztatja, kimondja, hogy a kérés teljesítése azon alaki okból, hogy a perfeljegyzés csak külön kérvénnyel kérhető, meg nem tagadható. Ennek folytán utasítja az elsöbirósagot, hogy a 7340/998. tkv. számú beadványban előterjesztett perfeljegyzési kérés felett érdemlegesen határozzon, mert a telekkönyvi kitörlési perek az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 2. pontja szerint a kir. törvényszékek, illetve a kir. járásbíróságok mint birtokbiróságok hatáskörébe tartoznak. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §. és az 1893. évi XVIII. t.-cz. 6. §-a azonban megengedi, hogy a telekkönyvi kitörlési keresetet a felperes a telekkönyvi hatóságnál is beadhassa éspedig abból a célból, hogy a telekkönvi hatóság a pert feljegyezze és ezután