Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 5. szám - A jó telekkönyvek biztosítékai

I. évfolyam. 5. szám. Kolozsvár. 1ÍIOS. január 1». LYRESZI1061K0ZL0NV A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRAVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK; Bír. Tóth György, Kusztrich Jánss, ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : IIr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 43. sz. Megjclen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI »IJ : Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendók. TARTALOMJEGYZÉK: A jó telekkönyv]^ Biztosítékai. VI. Irta: Fekete Gábor táblai elnök. — Az esküre való jelentkezés határidejének számítása. Irta: dr. Túlit, Gájfirqy, — A szinlegesség kérdése a felülvizsgálati eljárásban. Dr Grandpierrc Emil. — A kolozsvári ügyvédi kamara közgy. meghívója. TARGZA. A bűnvádi eljárásról. Jogesetek: Közti: Dr. Tóth &ySrgy. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. A jó telekkönyvek biztosítékai. Irta: Fekete Gábor kir. táblai elnök. VI. (Folyt, és vége.; Ujabb időben az Igazságügyminiszterium a telekkönyvi intézmény sürgős és gyökeres reformját a legsürgősebb feladatok közé vette fel. Ez kitűnik a in. kir. kormánynak az 1906^ évi működéséről és az ország közállapotairól szóló, legközelebbről közzétetett jelentéséből is. Elhatározta, hogy az általános polgári törvénykönyv tervezetének az anyagi telekkönyvi szabályokra vonatkozó részét átdolgozza oly alakban, hogy annak idején az általános polgári törvénykönyvbe beilleszthető legyen, továbbá, hogy a telekkönyvi alaki szabályokat is azzal összekapcsolja és egységes javaslatb foglalja. Ennek folytán az általános polgári törvénykönyv tervezetékek az anyagi telekkönyvi jogra vonatkozó és azzal kapcsolatos részeit 1006. november havában, pénzintézeti és gazdasági szakértőkkel kiegészített bizottság megvitatása alá bocsátotta s a megállapított elvek alapján a telekkönyvi anyagi és alaki jogra vonatkozó tervezet elkészítése már annyira előhaladt, hogy az Igazságügyminiszter a mnlt év végén a képviselőház igazságügyi bizottságában kijelenthette, hogy közelebbről a képviselőház elé lesz terjeszthető. Az igazságügyi kormány tehát a telekkönyvi intézmény reformját nemcsak a legsürgősebb feladatok közé sorozta, hanem az átalakítást gyökeresen szándokozik megvalósítani. Olyan egységes és teljes telekkönyvi törvényt tervez, a melylyel a tkvi anyagi és alaki jog a maga egészében újra szabáiyoztassék s életbe léptetésével ugy az o. polg. tkönyvben foglalt érvényben levő telekkönyvi anyagi jogszabályok, mint a ma érvényes telekkönyvi rendeletek hatályukat veszítsék. Gyökeres teljes reform alátt azt is kell értenünk, hogy a telekkönyvön kívüli további birtok változások lehetőségét meg fogja szüntetni. Ez az ingatlanok tekintetében jogbiztonság érdekében sürgősen szükséges. Remélhetően a törvényjavaslat erre vonatkozóan megfelelő rendelkezéseket fog magában foglalni. E nélkül a reform nem lenne teljes és nem lenne gyökeres. E nélkül telekkönyveink rendezetlensége nem lenne megszüntethető, állandó rendje nem lenne fenntartható, a jogbiztonság nem lenne elérhető. Az eddig elmondottakból ugyanis megállapítható, hogy a (elekkönyvek csak ugy tarthatók rendben, a telekkönyvi és tényleges birtokállapot közötti öszhang s a hol már a betétek is életbe vannak léptetve, az adókataszterrel való öszhang is csak ugy tartható fenn, a sok költséget felemésztett eddigi intézkedések sikere csak ugy biztositható, ha gyökeresen orvosoltatnak azok a bajok, a melyeket ama körülmény idézett elő. hogy az ingatlanokra vonatkozó birtokváltozások tetemes része a telekkönyvekbe nem jegyeztetett be. Az eddig elmondottakból ugyanis megállapítható, hogy ezen mulasztás hátrányos következményei mélyrehatók. Fontos érdekek követelik tehát a telekkönyvek állandó rendiének a biztosítását, miután az eddig tett intézkedések erre nem elegendők, mivel lényegben fenntartották az eddigi állapotot, mely szerint ingatlanok iránti szerződések bármely alakiján köthetők, írásbeli teljes hitelű szerződés csak a telekkönyvi bejegyzéshez szükséges, a bejegyzés azonban a felek tetszésére van bízva s így ha helyesbittetnek is a telekkönyvek, ha uj betétek szerkesztetnek is, a megengedett telekkönyvön kívüli birtokváltozások mellett, a telekkönyv és tényleges birtoklás közötti öszhang csakhamar újból meg fog zavartatni. Az állandó rendet csak megfelelő kényszerítő eszközökkel lehet elérni. Ezt évtizedek szomorú tapasztalatai igazolják. Bármily sokan szenvedtek is mulasztásuk miatt érzékeny károkat, bármennyire is igyekezett a törvényhozás és az Igazságügyi kormány, kényszerítő eszközök nélkül, ugy a közönség érdekében, mint a kincstár érdekei szempontjából is, az eddig tett intézkedések útján a népre felvilágositólag és buzditólag hatni, az elmulasztott tkvi bejegyzéseket helyesbítés utján, bélyeg és illeték s részben költség elengedés által megkönnyíteni, — a telekkönyvi bejegyzések rendezése iránti hajlam a nép nagy rétegének nem ment át az érzületébe, nem vált kötelességérzetévé az, hogy a telekkönyvi bejegyzést keresztülvinni ugy saját jól felfogott érdekében, mint a közérdek szempontjából olyan feladata, a melyet elmulasztania nem szabad. A királyi kincstár alkalmaz is kényszereszközöket az ingatlan átruházása esetén, egyfelől az illetékezés, másfelől az adókataszteri nyilvántartás czéljából való bejelentés biztosítása érdekében. Az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 4—10 §§-ai, az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 19. §-a s a Jog- és illetékszabályok II. Rész 123—129. §§-i szerint ugyanis az előirt határidő alatt, a jogügylet illetékezés végett, az illető m. kir. adóhivatalnál birság terhe alatt bejelentendő, vagy ezen idő alatt a telekkönyvi hatósághoz a bekebelezési kérvény beadandó s ahhoz a szerződésnek egyszerű másolata az adóhivatal számára csatolandó, mely aztán a telekkönyvi végzéssel oda áttétetik. A földadó kataszterhez a felek a bejelentést az 1885. évi XXII. t.-cz. 7. §-a alapján az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. és 101. §§-iban birság terhe alatt, az előirt határidőben, szintén kötelesek az 1885. július 18-án 45055. szám alatti pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott helyen és módon megtenni. A kataszteri nyilvántartás vezetésére hivatott közeg köteles a birtokváltozás bejelentésére megjelent birtokost figyelmeztetni azon terhes következményekre, melyek az esetben érhetik, ha az illeték kiszabás végetti bejelentést, vagy a telekkönyvi bekebelezés kieszközlését elmulasztja. A Pénzügyi kormány is előmozdítani igyekszik tehát a birtokváltozások telekkönyvi bejegyzését, de ha pontosan meg-