Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 39. szám - A Homestead törvénytervezetről

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVl JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 39. számához. Kolozsvár, 1908. szeptember 13. Jogesetek a kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. biró. A polgári perjog köréből. A kir. ítélőtábla, tekintettel arra, hogy felperes a főügy érdemi része ellen felülvizsgálati kérelemmel élt s az érdemi tárgyalásra utasíttatott, az 1907. XVII. t.-cz. 5. g-a alapján alperes által csak a költségekre vonatkozóan érvényesített csatlakozási kérelmet elfogadta. 1908. G: 151—3. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt. Felperes felülvizsgálati kérésének s alperes részéről a válasziratban előterjesztett csatlakozási kérelemnek helyet nem ad. A felülvizsgálati eljárási költségeket kölcsönösen megszünteti. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét felperes támadta meg a S. E. T. 165. § a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelemmel. Alperes csatlakozási kérelmet terjesztett elő válasziratában, a perköltségek kölcsönös megszüntetését sérelmezvén s e kérését a S. E. T. 185. § c) pontjára alapítja, előadván, hogy a felebbezési bíróság ítélete a költségekre vonatkozóan a 110. § 1. mondatát sérti. A kir. ítélőtábla, tekintettal arra, hogy felperes a főügy érdemi része ellen felülvizsgálati kérelemmel élt s az érdemi tárgyalásra utasíttatott, az 1907. XVII. t.-cz. 5. §-a alapján alperes által csak a költségekre vonatkozóan érvényesített csatlakozási kérelmet elfogadta. Egyebekben ugy a felülvizsgálati, mint a csatlakozási kérelemben felhozott panaszok alaptalanok. A jogszabálysértés nélkül megállapított s így a S. E. T. 197. §-a szerint itt is irányadó tényállás szerint: a felperes által a M. Kis Mihály, Márton és Jánostól megvett ingatlan, mint ez a beszerzett telekkönyvi kivonatból is kitűnik, akkor, amikor felperes alperest szerződés készítésével megbízta, már terhelve volt az elárverezés alapjául szolgált teherrel. Xem alapos tehát az a felperesi panasz, hogy az ingatlan elárverezésével szenvedett kára, alperesnek késedelmével oki összefüggésben állana s így az e tekintetben panaszolt anyagi jogszabálysértés fenn nem forog. Az alperesi mulasztás, mint a károsodás oka s így kereseti alap elesvén, tárgytalanná vált a felperesi tanuknak az alperes részéről kártérítés igérése tárgyában való kihallgatása, annyival inkább, mert sem lélektani, sem anyagi indok nincs amellett, hogy alperes, ha tehermentesítést ígért is, azt a sajátjából eszközlendőleg ígérte, a perben pedig nem merült fel adat arra, de maga felperes sem állítja, hogy a tehermentesítés eszközlésére alperesnek fedezetet adott. E szerint az eljárási szabálysértés miatt emelt panasznak sincs megállható alapja. Eltekintve attól, hogy az alperes részéről kártérítés iránt netán tett ígéretre fektetése a kereseti követelésnek, mint keresetváltoztatás, e perben helyet nem foghat, ennek a kereseti igény támogatására alapul, el nem fogadása által sem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság, mert a megállapított tényállás szerint ezen ígéret tételénél elfogadható alapon nyugvására felperes semmi tényt fel nem hozott. Ami pedig az alperes részéről a költségek 'megszüntetése miatt emelt panaszt illeti, ki kellett mondani, hogy megállható alapja ennek sincs, mert bármily csekély részben is, felperes nyertes lévén, a S. E. T. 110. § 1. mondata értelmében, a költségeket a felebbezési bíróság eljárási szabálysértés nélkül szüntette meg, de ettől eltekintve is tény, hogy alperes részén — bár nem a keresetet megalapító — késedelem forog fenn s így a kereset indítás alperes mulasztásával is összefügg. 1908. augusztus hó 24. A kitűzött szóbeli tárgyalás és bizonyítás felvételi határnapra a feleket a törvényes jogkövetkezmények (som. elj. 18. §) terhe alatt nem idézte meg, hanem csak értesítette a tárgyalásról, következőleg alperes a szóbeli tárgyalásra szabályszerűen megidézettnek nem tekinthető. 1908. H. 15—2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság végzett. A felebbezési bíróság végzése megváltoztatik, alperes felebbezése visszautasithatónak nem találtatik és ennek következtében utasittatik a kir. törvényszék, hogy az alperes felebbezése következtében elrendelt szóbeli tárgyalás és bizonyitás felvételére tűzzön ki ujabbi határnapot, arra a feleket és tanukat szabályszerűen idézze meg és a továbbiakra nézve járjon el szabályszerűen. Indokok: Ezen sommás perben, a kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság, az 1907. D. 204—3. szám alatti végzésével a S. T. 177. §. értelmében a szóbeli tárgyalás tartását és a bizonyitás felvételt rendelte el, azonban az idézett törvényszakasz rendelkezéséhez képest, a kitűzött szóbeli tárgyalás és bizonyitás felvételi határnapra a feleket a törvényes jogkövetkezmények (som. eljt 18. §) terhe alatt nem idézte meg, hanem csak értesítette a tárgyalásról, következőleg alperes a szóbeli tárgyalásra szabályszerűen megidézettnek nem tekinthető és így a tárgyalásra meg nem jelenése a felebbezésnek visszautasítását a törvény szerint nem vonhatja maga u'.án, miért is a felebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, amidőn a szóbeli tárgyalásra szabályszerűen meg nem idézett alperes felebbezését a tárgyalásra való meg nem jelenés okából visszautasította. Ezen okokból a felebbezési bíróság végzése megváltoztatandó és az alperesi felebbezés szóbeli tárgyalása elrendelendő volt. 1908. augusztus 24. A kötelmi jog köréből. Alperesek a kölcsönvisszafizetési kötelezettségüknek eleget nem tettek s e tényük, helyesen mulasztásuk folytán volt kénytelen felperes jogát végrehajtás utján érvényesíteni, melynek eredméuyeként a kikötött lejárati idő előtt kielégítést nyert. A végrehajtás tűrés s az alperesek mulasztása, mely az idő előtti visszafizetést eredményezte tényleges hatásában és jogilag a felmondással egyenértékű s ebből folyólag a térítési díj (storno) követelhető. 1908. G. 144/2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság a nagyszebeni földhitelintézet felperesnek R. János és neje pécsi lakós alperesek ellen 535 K. 92 fill. iránt a nagyszebeni kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében alpereseknek az 1908. évi június hó 4 napján D 118/4. szám alatt beadott felülvizsgálati kérelme folytán az ügynek az 1908. évi augusztus hó 24. napján befejezett előadása és tárgyalása után ítélet : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad s kötelezi alpereseket, hogy 15 nap s végrehajtás terhe alatt 30 K. felülvizsgálati eljárási költséget fizessenek meg felperesnek.