Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 38. szám - Automobilkárok. Folytatás és vége

j-z*' I. óvfiolvam. 3$. szám. Kolozsvár, 1908. szeptember C. 13061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: lir. Tóth György, Kusztrich János, kir. törv.-széki bird. ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, l>eáü Ferencz-uteza 42. sz. Meg-jelen minden vasárnapon. EJLŐFIZETÉSI DSJ : Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: Automobilkárok. Irta: dr. Kolosvári) Bálint, egy. tanár. — A per szünetelése a felebbezési bíróság előtt. — A m. kir. közig, bíróság elvi határozata. Irta: Dr. —nt. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügyei MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X flutomobilhároh. írta: Dr. Kolosváry Bálint egy. tanár. 3^ (Folytatás és vége.) A magyar magánjog területén, habár a kártérítési jog itt s vol takép az Optk. jogi tőkéjéből szívja s szivta életerejét, az automobilokozta karokért való felelősség kérdése távolról sem okoz nagy nehézségeke'. A concret eseteket jogilag analysaló és fejtegető ügyvédi tudás, azokat a fölmerült szükséglet gondos mérlegelésével biráló birói döntés, mint a minden jog igazi kutforrását képező „ált. jogi meggyőződésnek" hivatott két orgánuma : már is megvetette alapját azoknak az automobilokat illető jogi szokásoknak, melyekből mihamarabb ki fog kristályosodni a magyar automobil-szokásjog.1 Sőt ez az eset egyebütt is, hol a kártérítés ált. alapelve az Optk.-hoz hasonlóan szintén a vétkesség, de a jogrend a szokásjog keletkezését oly mereven, mint az Optk. 10. §-a nem zárja ki. S itt az érdekes példák egész sorára hivatkozhatunk. Az Lngol-amerikai judicaturának állásfoglalása az objectiv károkozás elve mellett, tekintve, hogy e jogterületeken az automobil-károk rendezését maga a speciális törvény utalja a gyakorlathoz, e helyütt ép ez okon érdektelen. A német gyakorlat a vétkességet kártérítési alapként statuális B. G. B. 823. §-sal szemben; illetőleg a mellett, azzal segít magán, hogy a törvénykönyv által megkívánt „Fahlássigkeit"-ot a culpa levissimánál is enyhébb esetekben már megállapítja. A francia jogszolgáltatásban pedig a Code civil 1382 Art.nak az Optk. 1295. §-ánál is határozottabb kijelentésével az élet igényeit oly módon egyeztette ki a judicatura valósággal jogalkotó tevékenysége, hogy felállította a vétkességnek egy és specialiter csak az automobil-károknál alkalmazásba vett fogalmát.2 Követheti-e ezeket a példákat az Optk. alapján ítélkező biró ? Nézetünk szerint nem, mert a törvénykönyv 10. §-ának 1 Két esetet ismerünk a magyarjogi praxisból. Mindkettő abból indulva ki, hogy az automobiltartás és automobilozás „veszélyes üzem" lévén, a tulajdonost tekintet nélkül arra, hogy a gépkocsit ki kormányozza; a történt balesetekért és károkért felelőssé teszi. A vétkesség tehát vélelem tárgya. Exculpatiora csak az ad okot, ha magának a kártszenvedettnek gondatlansága, illetőleg vétkessége bizonyittatik. Lsd Curia 1907. márc. 21-én 9340. sz. (Judicatura 1907. évf. 1976. sz.); Bpesti Tábla 1908. ápr. 10-én 12. sz. (Egvet. Döntvénytár 1908. évf. 199. sz.). 2 Lsd. erre nézve Meili id. cz. müvét, 72. és köv. 1. merev tilalma ennél a kérdésnél áthághatatlan akadály. S a mig ez a 10. §. hatályon kivül helyezve nincsen: addig ez az akadály is fenn fog állani s az Optk. hatályterületén önálló, eredeti szokásjog, itt specialiter automobil szokásjog nem keletkezhetik. Ám köztudomású, hogy az Optk. és a tényleg élő jog a törvénykönyv területén is egyben-másban eltérnek egymástól, még pedig mind oly kérdésekben, melyeket maga az Optk. is szabályoz, melyek tehát nem tartoznak a magyar magánjog hézagpótló s igy tényleg és jogilag az ország egész területén egyaránt érvényesülő intézkedéseihez. (Jus commune á jus particulare hézagait kitölti). Az ismertebb eltéréseket, mint a 10. §. ellenére is már keletkezett jogi szokásokat, ép e lapok hasábjain pertractálta egy jogszokásról szóló értekezés1; rámutatva egyúttal arra is, hogy a Curia, illetőleg a táblák döntvény-jogáról szóló 1881. LIX. t.-cz. illetőleg az 1890. XXV. t.-cz. 13. §-a az Optk. 10. §-ának voltakép derogált volna. A föltevés felesleges, mert sem a Curia, sem a táblák döntvényalkotási joga és a döntvények tényleges alkotása az Optk. 10. §-ával nem ellentétesek. Nem még akkor sem, ha kötelező erővel volnának felruházva, a mivel pedig felruházva nincsenek. Czéljuk, lén egük az igazságszolgáltatás egyöntetűsége megóvásának (mint különben is inkább csak az alaki jog szempontjából fontos körülménynek) szükségén kivül. vagy ettől eltekintve: a jogmagyarázatban a kétessé vált jogszabály értelmének helyes megállapításában merül ki. A jogmagyarázatot pedig az Optkv. is teljes mértékében elismeri, sőt a hozzá rokonczélokat szolgáló analógiánál még a természetjog elveihez is elmegy (7. §.) s ekként tényleg és valóságban jogi szokások a magyarázat révén, egyes törvényes rendelkezésekre, mint a magyarázat kiindulási pontjaira támaszkodva az Optk. területén is, a 10. §. tilalmának áthágása nélkül igenis keletkezhetnek. Abban, hogy a bíróság egyes törvényes rendelkezéseket milyen értelemben szokott alkalmazni: tagadhatatlanul föllelhető már a jogi szokások érvényesülése. Az id. értekezés valamennyi példája, melyben a 10. §. ellenére keletkezett jogi szokásról volna szó, voltakép ilyen és a törvénykönyv által is elismert s jogmagyarázat utján keletkezett jogi szokás. Erre a kitérésre pedig szükségünk volt annak megállapítása végett, hogy az automobilok okozta károkért való felelősség kérdésénél, oly jogi szokások képzéséről lévén szó, melyeknek kiindulási pontja a törvénykönyvben hiányzik, tehát magyarázati uton abból le sem fejthető: előrebocsátott tételünk szerint a 10. §. tilalma folytán automobil-szokásjog keletkezébe az Optk. területén bármely vonatkozásban is kizárt dolog. Egyetlen kisegítő eszközül ekként az analógia legis-hez kell folyamodnunk. A tetszetősebbnek látszó analógia jurisnak mindenesetre figyelmen kivül kell maradnia, mert az Optk. rendszerében a véletlen baleset vélelme s a vétkesség okvetlen bizonyítási szüksége dominál. A „jogrendszer szelleme" tehát az automobil károknál éppen nem ajánlatos iránymutató. Ha az Optk. az állat-kárt modern alapon rendezné, úgy, a mint azt a német ptkv. 833. §-a, sőt már a Code civil 1385. Art. is tette: az analógia magából a codexből volna vehető. 1 Dr. Menyhárth Gáspár, „A jogszokásról az osztr. polg. törvénykönyv területén". Erdélyrészi Jogi Közlöny 20., 30., 35. sz.