Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 37. szám - A büntető novella életbeléptetése. Miniszteri rendeletek

144 Jogesetek Tára. 37 szám. A polgári törvénykezési rendtartás köréből. Azokban a vagyonjogi perekben, a melyekben ja per tárgyának értéke járníékok nélkül 1000 kor.-nát meg nem halad, a másodbiróság határozata ellen felebbvitelnek helye nincs. [, 9721/1908. polg. Cz. Bodor István felperesnek Sz. Hiú né Mária és t. alperesek elleni tulajdonjog elismerése és járulékai iránti rendes perében alperesek felebbezése. Végzés: A kir. törvényszék alperesek jelen felébbezését visszautasítja, mert: Az 1907. évi XVII. t.-cz. 4. §-a értelmében azokban a vagyonjogi perekben, a melyekben a per tárgyának értéke járulékok nélkül 1000 kor.-át meg nem halad, a másodbiróság határozata ellen felebbvitelnek helye nincs, minthogy pedig jelen esetben a per tárgyának értéke 446 K, ennélfogva jelen felebbezést a hivatkozott tör vény felhívott §-a alapján visszautasítani kellett. i9P8. évi június hó 20-én. (Kolozsvári kir. törvényszék.) II. A kir. tábla. 2565/908. I. A kolozsvári kir. ítélőtábla az 1908. június hó 29-ér» 9721/908. szám alatt hozott végzéssel befejezett rendes perét a íelebbezés visszautasítás kérdésében alpereseknek 1908. július hó 10-én 106^4/908. sz. alatt közbetett felfolyamodása folytán 1908. július 2^-án tartott zárt ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az elsöbiróság végzése indokainál fojrva utalással az 1907. XVII. t.-cz. életbeléptetését tárgyazó 15500/907. szám alatti I. M. R. 6. §-ának rendelkezéseire helybenhagvatik. 1908. évi július hó 28-án. NB. Eszerint a törvény által korlátozott felebbezés esetén az első bíróság a felebbezést hivatalból visszautasíthatja a rendes perekben. Az 1901*. évi XYI5I. t.-cz. 5. §. értelmében a feíebbezési birósárr ítélete ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a perköltség viselésének kérdésében, mert ily kérdésben felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a ffelebfovitel a határozatnak egyéb része ellen is irányul. 1908. G. 133/2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság M. Fülöp s társai felpereseknek B. Zsigmond alperes ellen 414 K töke s jár. iránt sommás perében felpereseknek felülvizsgálati kérelme folytán végzést hozott : A felülvizsgálati kérelem hivatalból visszautasittatik s azért dij és költség az azt ellenjegyző ügyvéd részére saját felével szemben sem állapittatik meg. Egyszersmind felperesek a kir. kincstár részére fizetendő 20 K birsággal büntettetnek, mely összegért a felelősség első sorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet terheli, ki ennél fogva köteleztetik, hogy a kiszabott birság összeget a hátszegi m. kir. adóhivatalhoz 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizesse be és megtörténtét az eljáró első fokú bíróság előtt igazolja. Az első bíróság a birságra nézve a nyilvántartási jegyzékbe iktatás tekintetébe a megfelelő szabályok betartására figyelmeztetik. Nevezett ügyvédnek saját fele ellen visszkereseti joga csak azon esetben van, ha feleinek külön írásbeli utasítására élt a felülvizsgálati kérelemmel. Indokol:. Az 1907. évi XVIII. t.-cz. 5. §. értelmében a feíebbezési bíróság ítélete ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, a perköltség viselésének kérdésében, mert ily kérdésben felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a felebbvitel a határozatnak egyéb része ellen is irányul. A beadott felülvizsgálati kérés kifejezetten csakis a feíebbezési bíróság ítéletének a perköltségekre vonatkozó része ellen van intézve, miért is a törvény által kizárt felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasítani s felpereseket a S. E. 205. §. értelmében a rendelkező részben irt birsággal büntetni kellett. A felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvéd részére munkadíj és költség a törvény világos rendelkezése ellenére beadott jogorvoslati beadványért saját felével szemben sem volt megállapítható. 1908. évi június hó 23. napján. Hem sértett anyagi jogszabályt a feíebbezési bíróság, mikor alperes tartási kötelezettségét a felperes vagyoni viszonyaira tekintet nélkül megállapította, mert az optkv. 91. S-a ily irányban mekülönböztetést nem tesz. 1908. G. 128/3. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság Ti Mihályné T. Mihály földmives alperes ellen ideiglenes nőtartás jár. iránt sommás perében itélt : A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek nem ad helyet. Indokok: A kir. Ítélőtábla alperesnek a feibbezési bíróság Ítélete ellen beadott s az 1893. évi XVIII. t. cz. 185. §. a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérését alaptalannak találta. Alaki jogszabálysértés czimén alperes lényegileg a bevett bizonyítékokat, jelesül a tanuk vallomását támadja meg, de mert e kérdésben, vagy a bizonyítékok mérlegelése tekintetében nem hoz fel oly lényeges eljárási jogszabályt, mely helytelenül alkalmaztatott, vagy mellőztetett volna, panaszának e része figyelembe nem vehető. A feíebbezési bíróság ezek szerint lényeges eljárási szabály megsértése nélkül állapította meg azt a tényállást, hogy alperes a felperest házassági együttlétük alatt többször megverte, felpofozta, miből helyesen foglalta el azt a jogi álláspontot, hogy az együttélés megszakításának oka az alperes magatartása volt. Ezért, az ált. ptk. 91. §-ra tekintettel, mely a házasság felbontására irányuló perenkivüli nőtartás tekintetében az alkalmazandó jogszabályt tartalmazza, nem sértett anyagi jogszabályt a feíebbezési bíróság, mikor alperes tartási kötelezettségét a felperes vagyoni viszonyaira tekintet nélkül megállapította, mert az id. §. ily irányban megkülönböztetést nem tesz. A tartásdíj mennyisége tekintetében érvényesített panasz szintén nem volt figyelembevehetö, mert e kérdés ténykérdést képez, tehát a megállapítás a feíebbezési bíróság jogkörébe tartozik s alperes ez irányban eljárási jogszabálysérsést nem is panaszol. 1908. július hó 27-ik napján. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich János, kir. tvszéki biró, táblai tanársjcyij'-ő A polgári törvényszék pertárában kezelt iratok közlése esetén vádlott nem védekezhet a S. T. 11. §-ával. (1848: XVIII. t.-c. 14. §. A marosvásárhelyi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság: J. Gábor vádlottat bűnösnek mondja ki a B. T. K. 261. §-ában irt, annak második bekezdése szerint minősülő nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében s ezért... . (1907. deczember 9-én, 10,093. sz.) A kir. Curia: A semmiségi panasz eluttasittatik. Indokok : Vádlott a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bűncselekmény hiánya miatt használ semmiségi panaszt. Az indokolás szerint büntetendő tényálladék azért nem forog fenn, mert a fömagánvádlóval polgári pert folytató B. József és W. Samu czég ellen, perben] tett' nyilatkozatok miatt a B. T. K. 266. §-a szerint rágalmazás vagy becsületsértés címén bűnvádi eljárásnak nem lévén helye, e mentesség kitejed a vádlottra is, ki csak a polgári kereset tartalmát tette közzé. A panasz alaptalan, mert ama perben vádlott nem volt ügyfél s abban egyéb minőségben nem szerepelt, a B. T. K. 266. §-ának intézkedése tehát reá ki nem terjed. De nem fogadható el vádlott védekezése az esetben sem, ha értelme az volna, hogy a polgári per iratainak közlése a S. T. 14. §-a értelmében büntetlen. A polgári rendes perben ugyanis csak az ügy előadása nyilvános (Prt. 102. §.), a pertári kezelés alatt álló iratok tehát, melyeknek tartalmát vádlott közöltey nem tartoznak azok közé, melyek az S. T. 14. §-a értelmében büntetlenül közzétehetők 1908. évi június hó 24- én, 4860. sz.