Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 37. szám - A büntető novella életbeléptetése. Miniszteri rendeletek

142. Jogesetek Tára 37. szán.. A letét adása eredményezte a szoros zár alkalmazásának mellőzését, minélfogva, tekintet nélkül arra, hogy a letett összeg kinek a tulajoonát képezte, az ingók meg nem létében a letét fordítandó a végrehajtató kielégítésére, nem tevén semmi különb­séget az sem, hogy a letét a szoros zár mellőzésén felül még valamely más feltételhez kötötten lett-e letétbe helyezve s al­peres a bűnügyi útra utasítással megnyílt jogától el nem zárható. A költségekre és ügyvédi munkadijakra tett intézkedés a 8. E. T. 108., 109., 168., 204. és a prts. 254. §-ain alapszik. 1908. augusztus hó 10-én. Az ujabb osztályt mayában foglaló hagyaték-tárgyalási Jegy­zőkönyv kir. közjegyző által szabályszerűen vétetién fel, oly közokiratot képez, mely az általa tanúsított tényeket az ellenkező bebizonyításáig feltétlenül bizonyítja. 1908. G. 126—3. sz. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság P. György és t. felpereseknek K. Alexándru és t. alperesek ellen tulajdonjog elismerése és jár. iránt a kolozsvárvidéki kir. járás­bíróság előtt folyamatba tett sommás perében itélt. A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket Sz. Julcsa alperes kivételével az összes többi alperesekkel szemben kere­setükkel elutasítja s felpereseket egyetemlegesen kötelezi arra, hogy az alpereseknek 78 korona perbeli, 86 korona 80 fillér felebbezési s 65 korona 30 fillér a felülvizsgálati eljárással oko­zott költséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizesse­nek meg. Indokok : A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás nincs megtámadva abban a tekintetben s így e részben az 1893. évi XVIII. t. cz. 197. § értelmében a felülvizsgálati eljárás ren­dén is irányadó, hogy a pertárgya 286 hrsz. ingatlan a kolozs­várvidéki kir. járásbíróság által 844—887. szám alatt hozott birtokba adási okmány alapját képező osztályos egyezséggel fel­peresi jogelőd néhai P. Györgyné tulajdonába jutott s nevére telekkönyvileg is bckebcleztetett, továbbá, hogv a tagosítás és telekkönyvi átalakítás alkalmával az újra közös tulajdonul jegyez­tetett vissza, ki nem deríthető okból, végül, hogy az 1899. Ö. 671. sz. ügyiratoknál fekvő hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyv tanú­sítása szerint a néhai R. Demeter hagyatéka tárgyalásával kap­csolatosan az özv. P. Györgyné nevében ez ingatlan is osztály alá bocsáttatott, arra vonatkozóan is osztályos egyezség jött létre, mely telekkönyvileg is foganatosíttatott. Nem foglaltatik a felebbezési biróság ténymegállapításában, de a hivatkozott hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnik, s igy tényként megállapítható, hogy az osztály alá bocsátás az uj osztályos egyezség felvétele alkalmával felperesi jogelőd özv. P. Györgyné is jelen volt s a felvett jegyzőkönyvet aláirta, illetőleg kézjegyével ellátta. Már az itt előre bocsátott tényállásból nyilvánvaló, hogy az előző osztály s az azzal kapcsolatos alperesi beismerések a fel­peresi jogelőd tulajdonjoga tekintetében, az utóbbi oszlály alkal­mával, mely ujitást foglal magában, hatályukat vesztették, követ­kezőleg felpereseknek arra alapított kereseti előadása figyelembe csak akkor jöhet, ha az ujabb osztály érvénytelenségét, akár tévedés czimen, akár egyéb czimen ki tudnák mutatni. Felperesek azonban ily irányú előterjesztést a per rendén nem tettek s a felebbezési biróság Ítéletében nincs e tekintet­ben ténymegállapítás. Mivel pedig az ujabb osztályt magában foglaló hagyaték­tárgyalási jegyzőkönyv kir. közjegyző által szabályszerűen vétet­vén fel, oly közokiratot képez, mely az általa tanúsított ténye­ket az ellenkező bebizonyításáig feltéllenül bizonyítja. Ebből folyóan az alperesek tulajdonjoga, kiskorú Sz. Julcsa kivételével, ki a felperesek tulajdonjogát gyámja utján elismerte, kétségtelen. Anyagi jogszabályt sértett tehát a felebbezési biróság, mikor ennek daczára azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a pertárgya ingatlanból alperesek nevén álló jutalékok tulajdonjoga a fel­pereseket illeti, az előző osztály és elbirtoklás alapján, mert az előzó osztály a kifejtettek szerint, hatályát vesztette, az elbirtoklás pedig az uj osztályhoz való hozzájárulásban foglalt elismerés folytán félbeszakadt. Téves a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az uj osztáty a felperesi jogelődre nézve azért nem joghatályos, mert ez a pertárgya ingatlan osztály alá bocsátására fiát, P. Juont fel nem hatalmazta. A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv­ben foglaltak szerint a nevezett általános meghatalmazást kapott, még pedig a megbízó rossz szemei miatt, az osztály alá bocsá­tásra s az egész eljárásra s a meghatalmazás semmiben korlá­tolva nem volt. De különben is maga a megbízó felperesi jog­előd az eljárás egész folyamán mindvégig jelen volt. a felvett okiratokat megmagyarázás után helybenhagyva, kézjegyével el­látta s igy az azokban foglaltakhoz személyesen hozzájárult. Ezekből az okokból a felülvizsgálati kérelemmel élt alpere­sek felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni. 190S. július hó 27-én. A perjog köréből. A S. T. 197. g-ában foglalt azon rendelkezésből, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás irányadó, önként folyik, hogy a felebbezési bíróságnak jogi következkeztetései alapjául tényeket kell megállapítani. 1907. G. 123/2. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati biróság P. István lupényi lakós felperesnek, Urikány -zsilvölgyi kőszén­bánya részvénytársaság cég alperes ellen 440 • K. tőke s jár. iránt sommás perében vécjzett: A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad ; a felebbezési biróság Ítéletét a S. T. 204. §. alapján feloldja s a kir. törvényszéket arra utasítja,, hogy a felek meghallgatása és a netán szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárás foganatosítása után állapítson meg tényállást arra nézve, hogy : 1. az alperesi bányarészvénytársaság adott-e megbízást fel­peresnek arra nézve, hojíy a részvénytársasághoz munkába állott külföldi honosságú munkások részére a lakhatási engedély meg­adása céljából szükséges jegyzökönyveket vegye fel; illetve ezekre az erkölcs vagyoni bizonyítványt vezesse rá, esetleg utólag vállalt-e alperes kötelezettséget arra nézve, hogy felperesnek az ezen munkájáért törvényszerűen járó dijait megfizeti; továbbá állapitsön meg tényállást arra nézve, hogy: 2. felperes az előző pontban jelzett megbízás folytán tényleg J teljesített-e munkát? és ha igen, mennyit? illetve hány darab jegyzőkönyvre vezette rá az erkölcs vagyoni bizonyítványt, végül állapítson meg tényállást arra nézve, hogy: 3. felperest mint községi jegyzőt a fent emiitett bizonyít­ványok kiállításáért, a Hunyadvármegye által kibocsátott 9309/904. számú rendelet értelmében külön díjazás megilleti-e és ha igen, mennyi? Egyidejűleg Hunyadvármegye idézett számú rendeletét szerezze be s mindezek megtörténte után hozzon az alább meg­állapított felülvizsgálati eljárási költségek viseléséről is rendel­kező ujabbi ítéletet. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletét felperes támadta meg felül­vizsgálati kérelemmel, melyben a S. T. 185. §. a) pontjára alapí­tottan azt az anyagi jogszabálysértést panaszolta fel, hogy a felebbezési biróság ítéletének azon rendelkezésével, hogy az alperes bányatársaság részére teljesített magánmunkálatokért járó dijait a Hunyadvármegye által 9309—904. szám alatt kibocsátott ren­delet ellenére nem állapította meg, anyagi jogszabálysértést követett el. A kir. Ítélőtábla, tekintetűéi az alább eladandókra ezt a panaszt ez idő szerint érdemben felülbirálhatónak nem találta. Ugyanis a S. T. 197. §-ában foglalt azon rendelkezésből, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás irányadó, önként folyik, hogy a felebbe­zési bíróságnak jogi következtetései alapjául tényeket kell meg­állapítani. Jelen esetben felperes keresetének jogalapját az képezi, hogy alperes részére, ennek megbízása folytán mennyiségileg meghatározott oly hivatalos munkálatokat végzett, melyekért a hunyadvármegyei 9309—904. számú rendelet szerint külön díjazás illette meg s alperes ki e dijak kifizetését magára is vállalta, fizetési kötelezettségének nem tett eleget. E per elbírálásánál a felebbezési bíróságnak a megbízási viszony fenforgása, esetleg a fizetési kötelezettség elvállalása továbbá a teljesített munka minemüsége és mennyisége, végül a felperesi követelés jogcíme tekintetében tényeket kellett volna I megállapítani, minthogy pedig a felebbezési biróság e tények megállapítását mellőzte, már pedig e tények megállapítása nélkül az ügy alaposan el nem bírálható sem * felülvizsgálat alá nem vehető, a felebbezési biróság Ítéletét a S. T. 204. §. értelmében feloldani s a rendelkező rész szerint intézkedni kellett. 1908. évi július hó 20-án.

Next

/
Thumbnails
Contents