Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 37. szám - A büntető novella életbeléptetése. Miniszteri rendeletek

142. Jogesetek Tára 37. szán.. A letét adása eredményezte a szoros zár alkalmazásának mellőzését, minélfogva, tekintet nélkül arra, hogy a letett összeg kinek a tulajoonát képezte, az ingók meg nem létében a letét fordítandó a végrehajtató kielégítésére, nem tevén semmi különbséget az sem, hogy a letét a szoros zár mellőzésén felül még valamely más feltételhez kötötten lett-e letétbe helyezve s alperes a bűnügyi útra utasítással megnyílt jogától el nem zárható. A költségekre és ügyvédi munkadijakra tett intézkedés a 8. E. T. 108., 109., 168., 204. és a prts. 254. §-ain alapszik. 1908. augusztus hó 10-én. Az ujabb osztályt mayában foglaló hagyaték-tárgyalási Jegyzőkönyv kir. közjegyző által szabályszerűen vétetién fel, oly közokiratot képez, mely az általa tanúsított tényeket az ellenkező bebizonyításáig feltétlenül bizonyítja. 1908. G. 126—3. sz. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság P. György és t. felpereseknek K. Alexándru és t. alperesek ellen tulajdonjog elismerése és jár. iránt a kolozsvárvidéki kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében itélt. A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket Sz. Julcsa alperes kivételével az összes többi alperesekkel szemben keresetükkel elutasítja s felpereseket egyetemlegesen kötelezi arra, hogy az alpereseknek 78 korona perbeli, 86 korona 80 fillér felebbezési s 65 korona 30 fillér a felülvizsgálati eljárással okozott költséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessenek meg. Indokok : A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás nincs megtámadva abban a tekintetben s így e részben az 1893. évi XVIII. t. cz. 197. § értelmében a felülvizsgálati eljárás rendén is irányadó, hogy a pertárgya 286 hrsz. ingatlan a kolozsvárvidéki kir. járásbíróság által 844—887. szám alatt hozott birtokba adási okmány alapját képező osztályos egyezséggel felperesi jogelőd néhai P. Györgyné tulajdonába jutott s nevére telekkönyvileg is bckebcleztetett, továbbá, hogv a tagosítás és telekkönyvi átalakítás alkalmával az újra közös tulajdonul jegyeztetett vissza, ki nem deríthető okból, végül, hogy az 1899. Ö. 671. sz. ügyiratoknál fekvő hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyv tanúsítása szerint a néhai R. Demeter hagyatéka tárgyalásával kapcsolatosan az özv. P. Györgyné nevében ez ingatlan is osztály alá bocsáttatott, arra vonatkozóan is osztályos egyezség jött létre, mely telekkönyvileg is foganatosíttatott. Nem foglaltatik a felebbezési biróság ténymegállapításában, de a hivatkozott hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnik, s igy tényként megállapítható, hogy az osztály alá bocsátás az uj osztályos egyezség felvétele alkalmával felperesi jogelőd özv. P. Györgyné is jelen volt s a felvett jegyzőkönyvet aláirta, illetőleg kézjegyével ellátta. Már az itt előre bocsátott tényállásból nyilvánvaló, hogy az előző osztály s az azzal kapcsolatos alperesi beismerések a felperesi jogelőd tulajdonjoga tekintetében, az utóbbi oszlály alkalmával, mely ujitást foglal magában, hatályukat vesztették, következőleg felpereseknek arra alapított kereseti előadása figyelembe csak akkor jöhet, ha az ujabb osztály érvénytelenségét, akár tévedés czimen, akár egyéb czimen ki tudnák mutatni. Felperesek azonban ily irányú előterjesztést a per rendén nem tettek s a felebbezési biróság Ítéletében nincs e tekintetben ténymegállapítás. Mivel pedig az ujabb osztályt magában foglaló hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv kir. közjegyző által szabályszerűen vétetvén fel, oly közokiratot képez, mely az általa tanúsított tényeket az ellenkező bebizonyításáig feltéllenül bizonyítja. Ebből folyóan az alperesek tulajdonjoga, kiskorú Sz. Julcsa kivételével, ki a felperesek tulajdonjogát gyámja utján elismerte, kétségtelen. Anyagi jogszabályt sértett tehát a felebbezési biróság, mikor ennek daczára azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a pertárgya ingatlanból alperesek nevén álló jutalékok tulajdonjoga a felpereseket illeti, az előző osztály és elbirtoklás alapján, mert az előzó osztály a kifejtettek szerint, hatályát vesztette, az elbirtoklás pedig az uj osztályhoz való hozzájárulásban foglalt elismerés folytán félbeszakadt. Téves a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az uj osztáty a felperesi jogelődre nézve azért nem joghatályos, mert ez a pertárgya ingatlan osztály alá bocsátására fiát, P. Juont fel nem hatalmazta. A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak szerint a nevezett általános meghatalmazást kapott, még pedig a megbízó rossz szemei miatt, az osztály alá bocsátásra s az egész eljárásra s a meghatalmazás semmiben korlátolva nem volt. De különben is maga a megbízó felperesi jogelőd az eljárás egész folyamán mindvégig jelen volt. a felvett okiratokat megmagyarázás után helybenhagyva, kézjegyével ellátta s igy az azokban foglaltakhoz személyesen hozzájárult. Ezekből az okokból a felülvizsgálati kérelemmel élt alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni. 190S. július hó 27-én. A perjog köréből. A S. T. 197. g-ában foglalt azon rendelkezésből, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás irányadó, önként folyik, hogy a felebbezési bíróságnak jogi következkeztetései alapjául tényeket kell megállapítani. 1907. G. 123/2. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati biróság P. István lupényi lakós felperesnek, Urikány -zsilvölgyi kőszénbánya részvénytársaság cég alperes ellen 440 • K. tőke s jár. iránt sommás perében vécjzett: A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad ; a felebbezési biróság Ítéletét a S. T. 204. §. alapján feloldja s a kir. törvényszéket arra utasítja,, hogy a felek meghallgatása és a netán szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárás foganatosítása után állapítson meg tényállást arra nézve, hogy : 1. az alperesi bányarészvénytársaság adott-e megbízást felperesnek arra nézve, hojíy a részvénytársasághoz munkába állott külföldi honosságú munkások részére a lakhatási engedély megadása céljából szükséges jegyzökönyveket vegye fel; illetve ezekre az erkölcs vagyoni bizonyítványt vezesse rá, esetleg utólag vállalt-e alperes kötelezettséget arra nézve, hogy felperesnek az ezen munkájáért törvényszerűen járó dijait megfizeti; továbbá állapitsön meg tényállást arra nézve, hogy: 2. felperes az előző pontban jelzett megbízás folytán tényleg J teljesített-e munkát? és ha igen, mennyit? illetve hány darab jegyzőkönyvre vezette rá az erkölcs vagyoni bizonyítványt, végül állapítson meg tényállást arra nézve, hogy: 3. felperest mint községi jegyzőt a fent emiitett bizonyítványok kiállításáért, a Hunyadvármegye által kibocsátott 9309/904. számú rendelet értelmében külön díjazás megilleti-e és ha igen, mennyi? Egyidejűleg Hunyadvármegye idézett számú rendeletét szerezze be s mindezek megtörténte után hozzon az alább megállapított felülvizsgálati eljárási költségek viseléséről is rendelkező ujabbi ítéletet. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletét felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, melyben a S. T. 185. §. a) pontjára alapítottan azt az anyagi jogszabálysértést panaszolta fel, hogy a felebbezési biróság ítéletének azon rendelkezésével, hogy az alperes bányatársaság részére teljesített magánmunkálatokért járó dijait a Hunyadvármegye által 9309—904. szám alatt kibocsátott rendelet ellenére nem állapította meg, anyagi jogszabálysértést követett el. A kir. Ítélőtábla, tekintetűéi az alább eladandókra ezt a panaszt ez idő szerint érdemben felülbirálhatónak nem találta. Ugyanis a S. T. 197. §-ában foglalt azon rendelkezésből, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás irányadó, önként folyik, hogy a felebbezési bíróságnak jogi következtetései alapjául tényeket kell megállapítani. Jelen esetben felperes keresetének jogalapját az képezi, hogy alperes részére, ennek megbízása folytán mennyiségileg meghatározott oly hivatalos munkálatokat végzett, melyekért a hunyadvármegyei 9309—904. számú rendelet szerint külön díjazás illette meg s alperes ki e dijak kifizetését magára is vállalta, fizetési kötelezettségének nem tett eleget. E per elbírálásánál a felebbezési bíróságnak a megbízási viszony fenforgása, esetleg a fizetési kötelezettség elvállalása továbbá a teljesített munka minemüsége és mennyisége, végül a felperesi követelés jogcíme tekintetében tényeket kellett volna I megállapítani, minthogy pedig a felebbezési biróság e tények megállapítását mellőzte, már pedig e tények megállapítása nélkül az ügy alaposan el nem bírálható sem * felülvizsgálat alá nem vehető, a felebbezési biróság Ítéletét a S. T. 204. §. értelmében feloldani s a rendelkező rész szerint intézkedni kellett. 1908. évi július hó 20-án.