Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 4. szám - A kolozsvári kir. ítélőtábla újévi első teljes ülése

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 4. számához. Kolozsvár, 1908. január 12. Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. Rejtett hiány miatt a szerződés fölbontható, ha a vevőiéi a szavatosság: alól eladót kifejezetten fel nem mentette. (Öptk.v. 9Í5S. §.) 1907. G. 162/2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság ítélt. A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek nem ad beivel. hidalok : A felebbezési bíróság ítéletét alperesek közül S. Jakab alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel. A felebbezési bíróság által eljárási jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás az 1893. XVIII. t.-cz. 107. '§. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. E tényállás szerint peresfélék közt oly megállapodás jött létre, melynél fogva felperes az alperestől egy lovat vett cserébe s annak ellenértékéül fizetett 20 K készpénzt, adott egy 140 K összegről kibocsátott váltó' s cserébe adott 280 K megállapított értékben egy lovat. S. Jakab alperes az ügylet létrejöttekor a kolika és kehesseg tekintetében felelősséget vállalt, az általa eladott ló azonban egyéb, külsőleg észre nem vehető bajban : havi vakságban szenvedett, amiről felperesnek akkor tudomása nem volt s mely tckinlclbcn a szavatosságról kifejezetten le nem mondott. E lényállás mellet' nem sértett anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, mikor azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy felperes az utólag felfedezett rejtett hiány miatt S. Jakab alperes szavatossága alapján a szerződés megszüntetését követelni jogosult s ennek folyományaként alperest az eredeti állapot helyreállításául az általa adott ló visszavételére és arra kötelezte, hogy a készpénzben kapott összeg s a cserébe kapott, de általa tovább adott ló értéke fejében összesen 300 K összeget felperesnek fizessen meg s adja vissza a kapott váltót, esetleg fizesse meg annak értékét is. Alperesnek ugyanis csak abban az esetben volna joga a szerződés fenntartását követelni, ha felperes a vitatott hiány tekintetében a szavatosságról kifejezetten lemondott volna, ez az eset azonban \z előre bocsátott tényállás szerint itt fenn nem áll. Mindezekre tekintettel az alaptalan felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. Kolozsvár, 2007. évi november hó 25. napján. Polgári perrendtartásból. A keresethen ninesen ugyan megjelölve, hogy a meghizás hol adatott a felperesnek, de a Kifogásolt tárgyalása alkalmával hemntatta felperes a meghizást tárgyazó közjegyzői okiratot és eként a kereset a meghizás helyét illetően pótoltnak tekintendő. A 35. §-han nem kivételes, hanem a szerződés létrejöttének vagy teljesítésének helyéhez képest a különös hirói illetékesség szahályoztatik. 2313. szám. 1907. I. A kolozsvári kir. Ítélőtábla Sz. Sándor felperesnek K. Ignáczné s az ő gyámsága alatti kiskorú W. Mariska és társai alpe- I rések ellen 14487 kor. 34 fill. iránt a kolozsvári kir. törvényszék előtt folyamatba tett rendes perében alpereseknek 1907. évi májas hó 8. napján 5654. sz. a. közbevetett folfolyamodása folytán végzett: A kir. ítélőtábla az első biróság végzését helybenhagyja. Indokok: Az illetékességi kifogás elbírálásánál irányadó kereseti tartalom szerint felperes mint a keresetben megjelölt vagyon kezelésével megbízott az általa végzett munkák ellenértéke fejében követeli a kereseti összeget. Ebből a megbízásból eredő kötelmi viszonyból foiyóan az elsöbiróság helyesen mondotta ki, hogy a kereset szerződés teljesítésre irányul. A keresetben nincsen ugyan megjelölve, hogy a megbízás hol adatott a felperesnek, de a kifogások tárgyalása alkalmával bemutatta felperes a megbízást tárgyazó közjegyzői okiratot és eként a kereset a megbízás helyét illetően pótoltnak tekintendőA keresetben érintett hagyatéki vagyon kezelésére adott megbízás tehát Kolozsvárt adatott, másfelől azok a munkák, melyeknek ellenértéke fejében a felperes a kereseti összeget követeli, a dolog természeténél fogra Kolozsváron és más helyen is, de a kolozsvári kir. törvényszék területén voltak teljesitendők. A munkadíj is tehát ellenkező kikötés hiányában ott fizetendő, a hol a munkák teljesíttettek. A fizetés pedig a szerződésnek egyik részről való teljesítéseként jelentkezik ; következően az 1868: LIV. t.-cz. 35. §-a nyer alkalmazást, inert az a további kifogás, hogy az alperesek egynek kivételével kiskorúak és eként a már idézett t.-cz. 53. §. d) pontjának esete forogna fenn, mogállható alappal nem bír, mert a 35. §-ban nem kivételes, hanem a szerződés létrejöttének vagy teljesítésének helyéhez képest a különös bírói illetékesség szabályoztatik és igy felperes akkor, a mikor az alpereseket az idézett törvényszakasz értelmében illetékes biróság előtt vonta perbe : a rendes bírói illetőségtől el nem tért. Kolozsvár, 1907. június hó 19-én. A perhiróság hatásköréhe tartozik a fölött határozni, hogy köteles-é a fél és melyik fél köteles a szakértők és tanuk járandóságait végrehajtás terhe alatt előlegezni, illetve kiűzetni. Szám 87/1906. I. A kolozsvári kir, Ítélőtábla D. János felperesnek P. Ilié alperes ellen 2410 K 69 fill. töke és jár. iránt, a selistyei kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1804. évi deczember hó 7-ik napján 1005. ni. 16/10. szám alatt kelt végzéssel elintézett rendes perében a szakértő és tanú dijaknak ki általi fizetése kérdésében felperesnek és képviselőjének felebbezéso folytán végzett: Az első biróság végzése felfolyamodással megtámadott azon részében, hogy felperest, illetve képviselőjét a szakértők és tanuk részére megállapított dijak fizetésére kötelezte, megsemmisíttetik az első biróság végzése egyéb részeiben — felfolyamodás hiányában — nem érintetik. mert: A perbíróság hatáskörébe tartozik a fölött határozni, hogy köteles-é a fél és melyik fél köteles a szakértők és tanuk járandóságait végrehajtás terhe alatt előlegezni, illetve kifizetni. A tanúkihallgatás végett megkeresett szeiistyci királyi járásbíróság mégis maga határozott e kérdésben és kötelezte felperesi képviselőt a szakértők és tanuk részére megállapított dijak megfizetésére: ennélfogva végzése ebben a részében az 1881. évi L1X. t.-cz. 58. §-a és 39. §. c) pontja alapján megsemmisítendő volt. 1906. évi januárius hó 17-én.