Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 36. szám - A homestead. Folytatás és vége

3 )£I. évfolyam. 36. szám. Kolozsvár, IÍK>&. augusztus 23. ER9ELYRESZIÜOBI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVASÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTARAVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich János, ki-, törv.-széki bíró. Ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Fereitcz-utcza 42. sz. Heg-jelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI »IJ: Egész évre 1G Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK : A homestead. — A nemzetközi jogi egyesület jubiláris kongresszusa. — A végrehajtási bejegyzések kitörléséről. Irta: Z. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X 9 iiomesteatf. (Folytatás es vege.) A családi otthonról szóló magyar törvényjavaslat (indokolása szerint) „a mennyire keresztül vihető, elkülöníti az anyagi és alaki jelentőségű szabályokat; az előbbieket kimerítően állapítja meg, ellenben az utóbbiaknak csak iényegesebbjeit veszi fel, melyek mintegy az illető eljárásnak kereteit jelölik meg, a részletes kivitelt a rendeleti útnak tartván fenn." Az.anyagi rendszabályokból kiemeljük az otthon jogi' természetére vonatkozó rendelkezéseket,. melyekkel a családi otthont illetőleg örökösödési jogunkat változtatja meg. . Az otthon létesitésének anyagi előfeltételei a tervezetben nagyobbára az amerikai ismertetett intézmény után állapíttattak •meg: A családfői minőséget s a honpolgárságot a magyar törvényjavaslat is megköveteli. Szükséges az oithon is, mely azonban csak fekvőségbol állhat s rajta lakóháznak kell lenni. Az otthon minősége tekintetében azonban a törvényjavaslat még további korlátokat is állit fel, midőn megkívánja, hogy az otthonhoz tartozó összes fekvőségek egy község határában feküdjenek s hogy azokon csak egy lakóház lehet. A családfő a jogi viszonyt illetően tulajdonosa kell legyen az otthonnak, tehát ^ a mi javaslatunk e tekintetekben sokkal'szűkkeblűbb az amerikai törvénynél. Megkívánja a javaslat á családnak az otthonban való tényleges lakását s meghatározza az otthon maximális értékét is, az eltérő viszonyok figyelembe vétele nélkül az egész országban egyformán 8000 K értékben. ~~Végül szükséges az otthon minőségének telekkönyvi feljegy.zése s az alapitásnak közzététele.. ; Az otthon alapításának a javaslat szerint egy a mi viszonyaink között erős megszorítását képezi a javaslat 8. §-ának •azon intézkedése, hogy jelzálogilag terhelt fekvőségbol — elvileg — otthont alapitani nem lehet. Kivételkép megengedi a javaslat az otthon alapítását oly jelzálogilag terhelt ingatlanból, a melynél a jelzálog az ingatlan értékenek 75%-át meg nem haladó törlesztéses kölcsönből áll, vagy a melynél bekebelezett teher pénzjáradék s ennek évi összege a fekvöség értékének 4%-ánál nem nagyobb. A családi otthont a Tervezet a végrehajtás alól fokozott mértékben mentesiti, midőn 19. §-ában az alapító ellen fennálló személyi követelések miatt az otthon végrehajtás alá vonását csak az alapítást megelőző időben keletkezett vagy bizonyos kiváltságolt követelésekért engedi meg (p. o. tartási, élelmi, •tüzelő, vüágitó stb.' szerekért járó és az otthon építésével és javításával stb. felmerült költségeiért, avagy tiltott cselekményből származó követelésekért.) Azonban még ezen tartozásokért vezetett végrehajtásokat is korlátozza a tervezet 20. és 21. §-a, mert ily követelésekért is csak az esetben vezethető a végrehajtás az otthon ellen, ha j a családfőnek más fedezete nincs, s ez esetben is rendszerint csak az otthon haszonélvezetére foganatosított végrehajtási zárlat utján hajtandó fel a követelés; az otthon állagára csak nagyon kivételes esetekben vezethető a végrehajtás (T. 20. §.) p. o. ha a követelés a haszonélvezetre vezetett zárlat utján elért jövedelemből 3 éven belül ki nem kerül. Nem részletezzük tovább az otthonnak végrehajtását, illetőleg a tervezetben felállított egyéb korlátolásokat. Ezeket egy kis tanulmányozással a tervezet — különben elég komplikált fogalmazásu — szövegéből bárki is elolvashatja. Áttérünk inkább röviden a tervezetnek az örökösödést illető rendelkezéseinek ismertetésére. ,.J£ tekintetben a javaslat fontos intézkedéseket tartalmaz. A túlélő házastárs — ugyanis — özvegyi haszonélvezetéül az otthon haszonélvezését követelheti, még az esetben is, hogy ha ennek értéke meghaladná a törvény értelmében'őt megillető haszonélvezet mértékét. Ez esetben azonban kártalanítani tartozik a haszonélvezettől eleső örököst. A kártalanítás a javaslat szerint.az otthon értékének évi 4°/o-a, mint az örökösnek fizetendő 'évjáradék. Egy további fontos rendelkezése a javaslatnak az örökösödést illetően az, hogy ha kiskorú kedvezményezett családtag maradt, az otthonban a családi osztály a leszármazók nagykoruságáig kizárható. Az otthon e minőségének megszűnésére nézve a javaslat szintén többrendbeli érdekes intézkedéseket tartalmaz. Ezek közül a következőket emiitjük meg: Az otthon minőségét az alapitó megszüntetheti, ha árról hatályosan lemond s a tkvi hatóság a vonatkozó féljegyzést törli,- de lemondásához házastársa beleegyezése, illetőleg gyermekek létében a gyámhatóság hozzájárulása szükséges. Ugyanezen előfeltételek szükségesek az otthon elidegenítéséhez és meg1teremtéséhez is. .[ -• ,Söt a? otthon e minőségét még az alapitó halála után is fenntartja a túlélő házastárs javára, vagy''ha csak' egyetlen kiskorú1 maradt is és a gyámhatóság ennek javára az otthont továbbra is • fenntartani óhajtja. Ezekben tartottuk szükségesnek a javaslat elvi irányelveit röviden tájékozásul ismertetni, hogy ezek alapján levonhassuk következtetéseinket az iránt, vájjon alkalmas lesz-e ez a javaslat a mi viszonyaink közepette megvalósítani a kitűzött czélt: Megerősíteni, sőt megvédeni a kisbirtokos osztályt? A feltett kérdésre — sajnos — röviden válaszolhatunk. Nézetünk az, hogy az a törvényjavaslat, mely előttünk fekszik, a mi viszonyaink között a homestead intézményét számbavehető eredménynyel meg nem valósithatja. • Nem valósithatja meg először azért, mert az egész tervezet a mj .viszonyaink teljes negligálásával egy idegen (amerikai) talajban kifejlődött intézményt akar jóformán változtatás nélkül átültetni mihozzánk. Amerikában, főleg Texasban a homestead a gyarmatosítás politikáját szolgálta igen előnyösen, s ott szükség is volt arra,