Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 34. szám - Törvényjavaslat a családi otthonról (az otthonról)

376. Erdélyrészi Jogi Közlöny 34. szára. jog követelményei szempontjából sok kívánnivalót hagynak hátra Indokolásukra pedig az, hogy az erkölcsi rendnek a hásasságon kívüli nemzessél történt megsértését legalizálni nem lehet, semmiképp sem elfogadható. Mert az erkölcsi rend megsértéseért bűnhődjék az, aki a bünt elkövette, de nem az, aki legkevésbbé volt az oka az erkölcsi rend megsértésének, sőt inkább áldozata lett annak: a törvénytelen gyermeknek. A mondottak egybevetéséből arra a következtetésre jutunk, hogy a törvénytelen gyermekeknek nemcsak mai joguk szerinti, hanem a Tervezet elveiben lefektetett jogi helyzetére nézve is még mindig jellemző lesz az, amit Frank mondott: „A vérség javaiban, diszeiben nem részesülnek: nevet, nemességet, cimet, örökséget nemzőik után nem nyernek De nem igazságos, hogy az ártatlan gyermek más vétke miatt szenvedjen." (Közigazság törv. I. k. 90. §. 159. 1.) X Tűrvényjouaslot a családi otthonról (az otthonról). Előadói tervezet. — NEGYEDIK FEJEZET. Az otthon e minőségének megszűnése. 46. §. Az otthon e minősége megszűnik, ha arról az alapító hatályosan lemond és a telekkönyvi hatóság az otthon telekkönyvi feljegyzését törli. 47. §. Az otthon e minősége megszüm'k, ha alapításának az 1—6. §-okban meghatározott előfeltételei már fenn nem forognak. A kivételeket a 48—54. §-ok határozzák meg. 48. §. Az alapitó halála után is meglartja az otthon e minőségét ha az a hagyaték rendezése (a hagyaték átadása, illetőleg örökösödési vagy hagyományi bizonyítvány kiadása) útján az alapitó rendelkezésénél fogva vagy a 36. §. értelmében avagy szülői jogon a túlélő kedvezményezett házastárs haszonélvezetébe kerül vagy még kerülhet. Ez esetekben az otthon e minősége csak a házastársra szállt haszonélvezettel vagy annak újabb házasságával, illetőleg azzal az időponttal szűnik meg, melyben bizonyossá válik, hogy az otthon kérdéses haszonélvezete be nem következik. Ez akkor is áll, ha az otthon az alapitó halálával többeknek közös tulajdona lesz. 49. §. Az alapitó halála után is megtartja az otthon e minőségét, ha arra nézve az osztály a hagyaték rendezése útján még kizár ható vagy már ki lett zárva (37. §.). Ez esetekben az otthon e minősége csak az osztály kizárásának megszűntével illetőleg azzal az időponttal szűnik meg, melyben bizonyossá válik, hogy az osztály kizárása be nem következik. 50. §. Az alapitó halála után is megtartja az otthon e minőségét, ha akár csak egyetlen oly kiskorú kedvezményezett családtag is van, a kinek nevelése és tartása czéljából a gyámhatóság az otthon fentartását reá nézve előnyösnek tekinti és ez iránt az örökösödési eljárás befejezése előtt a hagyatéki bíróságnak előterjesztést tesz vagy még tehet. Ez esetekben az otthon e minősége csak amaz időponttal szűnik meg, midőn a kedvezményezett kiskorú családtagnak nevelése és tartása vagy a gyámhatóság által e czélra megszabott határidő avagy az illető családtag kiskorúsága véget ért, illetőleg midőn bizonyossá válik, hogy a gyámhatóság az otthon fentartása iránt az örökösödési eljárás befejezése előtt a hagyatéki bíróságnak előterjesztést nem tesz. Az otthon e minőségének fentartása iránt a gyámhatóság előterjesztése alapján a hagyatéki bíróság határoz. 51. §. Az otthon megtartja e minőségét, ha értéke (6. §.) az alapítás után 8000 koronán felül emekedik is. Ha azonban az érték a 12.000 korona fölé emelkedett, az eme többértéknek megfelelő és a lakóházon kívül eső otthonrészre nézve az otthon minősége megszűnik. Ez otthon-rész kijelölésének joga első sorban az alapitót, azután kedvezményezel házastársát s ennek nemlétében a többi kedvezményezett családtagot illeti; ha mindezek a kijelölés jogával nem élnek, az az érdekelt ellenfelet illeti. Ha az otthon értéke a második bekezdés értelmében 12.000 koronára vagy ezen alul le nem szállítható, otthon-minősége egészben megszűnik. 52. §. Az otthon megtartja e minőségét, ha az alapitónak családja az otthonban való lakását csak ideiglenesen szakítja meg. A megszakítás, mely végrehajtási zárlat (21. §. első bekezdése) következtében történt, ideiglenesnek tekintendő. 53. §. Ha az otthon területe különböző községek határába esik, az otthon minősége amaz otthon-részére nézve szűnik meg, mely a lakóház községének határán kívül fekszik. 54. §. Az otthon e minősége nem szűnik meg, ha területén az alapítás után egy további külön lakóház épült. 55. §. A telekkönyvi hatóság az otthon telekkönyvi feljegyzését az otthonalapitás hatálytalansága vagy az otthon minőségének megszűnése esetében is rendszerint csak az alapitónak szabályszerű engedélye alapján törülje. A törlési engedélyre a 30—32. §-oknak szabályai azzal a módosítással nyernek megfelelő alkalmazást, hogy a gyámhatóság jóváhagyását megadja, a mennyiben az otthonul szereplő fekvőségnek otthonminősége nincsen. 56. §. Ha az alapitó a törlési engedélyt illetőleg a kedvezményezett házastárs a hozzájárulást vagy a más kedvezményezett családtag érdekében a gyámhatóság a jóváhagyását kellően meg nem adja, e nyilatkozatok az alapitó illetőleg a kedvezményezett családtag elleni perben kelt megfelelő tartalmú Ítélettel pótolhatók. A pert megindíthatja bárki, a kinek jogi érdekét a hatálytalan telekkönyvi feljegyzés fennmaradása csorbítja. A per annak a bíróságnak illetékességéhez tartozik, melynek területén az otthon fekszik. 57. §. Az 55. §-tól eltérően a telekkönyvi hatóság az alapitó engedélye nélkül is és pedig hivatalból törli az otthon telekkönyvi feljegyzést, a menyiben annak tulajdonát a telekkönyvben az alapitó nevéről már nevére ipja át és kizártnak kell tekintenie, hogy az otthon e minőségét a 48—50 §-ok alapján a tulajdonváltozás dacára fentartja. 58. §. Valahányszor a telekkönyvi hatóság az otthon feljegyzését a telekkönyvben törli, vagy ily törlés nélkül az otthon tulajdonát már nevére átirja (48—50. §§. illetőleg 57. §.), erről s ennek okáról az illető községelőljáróságot, mely az alapítás közzététele végett meg volt keresve, értesiti. ÖTÖDIK FEJEZET. Vegyes és záré határozatok. 59. §. A jelen törvény szabályainak alkalmazásánál az alapitó holtnak nyilvánítása az ő halálával egyazon tekintet alá esik. 60. §. Mig az otthon e minőségét az alapitó halála után megtartja, az otthonra az alapitó helyébe lépő tulajdonosnak saját személyi tartozásai miatt végrehajtás rendszerint nem vezethető. A 19. §. 2. d. és e. betűje alatt felsorolt tartozások miatt azonban az otthon ez esetben is végrehajtás alá vonható, a mennyiben a munka, szolgálat vagy szállítás a családfő és háznépe részére lett teljesítve és a tulajdonos ez alapon vált adóssá. Az alapitó jogügyleti rendelkezésének korlátolása a helyébe lépő tulajdonosra nézve megfelelően áll.