Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 34. szám - A "politika" a sajtójogban

34. szám. Erd^lyrészi Jogi Közlöny 377. Az otthon e minőségéről való lemondásnak valamint a törlési engedély megadásának joga a családfőt illeti meg. Egyébként a 35., 55. és 56. §-ok szabályai érintetlenül maradnak. 61. §. A telekkönyvi hatóság az otthonokról községenkint oly nyilvántartást vezet, mely az alapitónak személyét és lakását, az egyes otthonhoz tartozó földrészleteket, részlethányadokat és ezek állásának változását, az alapitás napját, az otthon e minőségének az alapító halálával való fenmaradását s ennek okát valamint az otthon e minőségének megszűnését s ennek okát kimutatja. Hasonló kimutatást vezet a községelőljáróság a maga községére nézve a telekkönyvi hatóságtól nyert értesítések alapján. E nyilvántartások a hivatalos órák alatt mindenki által megtekinthetők és azokról kívánatra megfelelő másolatok adandók. 62. §. Az otthon létrejöttéhez szükséges jogügyletek és hatósági cselekmények bélyeg- s illetékmentesek. A mentesség kiterjed az alapitás keresztülviteléhez szükséges jegyzökönyvekre, beadványokra, mellékleteikre, bizonyítványokra és kiadványokra. Az állami anyakönyvvezetők a jelen §. szerint bélyegmentes anyakönyvi kivonatokat, családi értesítőket és bizonyítványokat díjtalanul állítják ki. 63. §. Az igazságügyminister felhatalmztatik, hogy a jelen törvényen alapuló peres, végrehajtási, telekkönyvi és örökösödési eljárásnak további szabályait rendeletben megállapítsa és hogy az ekként kiadott rendeletet a szükséghez képest módosítsa és kiegészítse. 64. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbeléptetésének időpontját rendeletileg megállapítsa. 65. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi, pénzügyi és belügyministerek bízatnak meg. y( 9 „politika" a sajtojogbon. Ujabban nap-nap után állást kell foglalniok törvényszékeinknek abban a kérdésben, hogy vájjon a sajtójog szempont jából mely közlemények azok, melyek „politikai tárgyak körül forognak", a melyek tehát esetleg (cautio nélküli hírlapoknál) mint jogosulatlan politizálás sajtórendőri kihágásként büntetendőNem tartjuk tehát érdektelennek az e részben kifejlődötf joggyakorlatot az alábbi, elvi jelentőségűnek ismert bírósági határozatokkal feltárni : 1. A bevádolt czikkek az országos képviselői választások eredményével és a kormányzat körébe tartozó intézkedések ismertetésével foglalkoznak, tehát a törvény értelmében „politikai tárgyak körül forognak." 1116—908. II. Az alsó bíróságok azért állapítottak meg a vádlott terhére 3 rendbeli, a St. 31. §-ba ütköző vétséget, mert vádlott a tulajdonát képező lap három számában közölt politikai tárgyú czikkeket. Ez a minősítés a St. idézett §-nak téves alkalmazása; mert ez a kifejezés „időszaki lapot kiad" nem csupán az egyszeri kiadást jelenti, hanem magában foglalja ugyanazon időszaki lapnak egy huzamban többszöri megjelentetését is, amennyiben tehát több ilyen cselekvőség egyszerre kerül elbírálás alá, azok bíróilag egységbe foglalandók össze. 2. Országgyűlési képviselőválasztásokkal és azok következményeivel foglalkozó czikk politikai tárgyú közlemény. Nszebeni tszék (2248—905. bfsz.) a közleményt, melyben a kormányelnök ténykedései és a szabadelvű párt, mint politikai párt eljárása, szereplése és vesztesége tárgyaltatik, politikai tárgy körül forgónak találta. Tábla (1433—905. II. sz.) indokainál fogva helybenhagyja. Curia (1816—906.) a tábla „A választások" czimü czikkben, mely az 1905. évi képviselőválasztásokkal és azok következményeivel foglalkozik, helyesen ismert fel politikai tárgyú közleményt és a cselekményt helyesen minősítette az 1848. XVIII. 31. §. szerint. 3. A sajtótörvény 30. §-ába ütköző sajtórendőri vétség lényegileg nem politikai kérdésnek politikai irányú tárgyalásával is elkövethető. 1804—905. II. A sajtótörvény fent idézett §-a szerint, sajtórendőri vétséget képez az, ha a tv. 30. § 2. pontjában irt biztosítékkal nem bíró időszaki lap tulajdonosa politikai tárgyak körül forgó tartalmi közleményt ad ki. A jelen esetben a vádlott biztosítékkal nem bíró lapjában a népoktatási törvénytervezetet tárgyazó közleményt adott ki. Kétségtelen, hogy a közlemény tárgya lényegében nem politikai kérdés, a közlemény azonban azt politikai vonatkozásban tárgyalta, abból a szempontból, hogy a törvénytervezet nem közoktatásügyi, hanem politikai szempontokat követ s első sorban a tervezet által szándékolt magyar nemzeti alapeszmére vonatkozással tárgyalta a tervezetet s annak paedagogiai részével csak másodsorban foglalkozott. Mivel pedig alapjában nem politikai kérdésnek ily politikai vonatkozásban tárgyalása a közleményt politikai tárgy körül forgó tartalmúvá teszi — a sajtórendőri vétség tényálladéka megállapítható. 4. Ha valamely hir tartalma politikai, az a sajtórendöri vétséget megállapítja, akár tétetik a hirhez megjegyzés vagy kommentár, akár nem. Kolozsvári tszék az 1848. XVIII. t.-cz. 31. §-ában irt sajtóvétségben vádlottat azon védekezése dacára, hogy az inkriminált czikkeket egyszerűen leközölte, bűnösnek kellett kimondani, mert kétségtelen egyrészt, hogy azok politikai tárgy körül forognak, másrészt pedig nem fosztja meg ezeket politikai minőségüktől az, hogy az előadott tényekhez az iró nem füz megjegyzéseket vagy bírálatot. Tábla: 2353—905. sz. alatt Az „Uj Kolozsvári Hírlap"-nak az ítélet rendelkező részében felsorolt czikkeiben politikai tartalom foglaltatik. Curia: 6376—906. sz. alatt. Vádlott a Bp. 385. §. 1. a) pontjára hivatkozással semmiségi panaszt adott be, arra támaszkodván, hogy a bevádolt közlemények csak híradást tartalmaznak, politikai megjegyzés és kommentár nélkül. A semmiségi panasz alaptalan. A St. 30. §-a, melynek megszegését a 31. §. büntetendőnek nyilvánítja mindennemű politikai tartalom közlést a biztosíték letételétől tesz függővé, ha tehát valamely hir tartalma politikai, ez a sajtórendöri vétséget megállapítja, akár tétetik a hirhez megjegyzés vagy kommentár, akár nem. Nem kétséges, hogy a bevádolt czikkek tartalma politikai, mert azok politikai tüntetésekről, kormányváltozásról, országos politikai pártok üléseiről adnak hirt, a tábla nem tévedett tehát, midőn azoknak letétele nélküli kiadását a St. 31. §-a alá esőnek találta. ő. Az 1848. XVIII. t.-cz. 31. §-ában meghatározott sajtórendöri vétség tényálladéka meg van állapitva, mihelyt az előirt biztosítékkal nem biró időszaki lap tartalma egészben vagy részben politikai tárgy körül forog, közömbös az, vájjon csak megtörtént politikai események konstatáltatnak, vagy egyéni politikai nézet, vagy vélemény is nyilvánittatik. A St. 31. §-ában foglalt e kitétel „időszaki lapot kiad", magában foglalja ugyanazon lapnak egy huzamban történő többszöri megjelenését is, minélfogva az ugyanazon újság több számában megjelent közlemények, amennyiben, mint a jelen esetben és helyesen a St. 31. §-ába ütköző sajtórendőri vétségről van szó s együttesen vétetnek elsőfokú elbírálás alá, egységes cselekménynek tekintetnek. Nagyszebeni tszék 2252—905. Vádlott bűnösnek mondatik ki az 1848. XVIII. t.-cz. 31. §-ában meghatározott kétrendbeli sajtórendőri vétségben. A sajtórendőri vétség tényálladéka meg van állapitva, mihelyt az előirt biztosítékkal nem biró időszaki lap tartalma egészben, vagy részben politikai tárgy körül forog, tehát közömbös az, vájjon csak megtörtént politikai események konstatáltatnak, avagy egyéni politikai nézet, vagy vélemény is nyilvánitatik. Tábla 1434—1905. II. sz. alatt indokainál fogva helybenhagyja a tszék ítéletét. Curia 1817—906. B. sz. alatt. Mindkét alsóbiróság Ítélete a Bp. 385. § 1. b) pontjának semmiségi okából megsemmisíttetik, vádlott cselekménye egy rendbeli, a St. 31. §-ába ütköző sajtórendőri vétségnek minősíttetik, vádlott büntetése állapittatik meg. Indokok: a St. 31. §-ában foglalt e kitétel „időszaki