Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 32. szám - Jegyzetek a polgári perrendtartási javaslatokhoz. Vége - Törvényjavaslat a családi otthonról (az otthonról). Előadói tervezet

32. szám. Erdllyrészi Jogi^Közlöiiy 359, 6. §• A 2. §. szempontjából szőlők és házosztályadó alatt álló f ^részletek értéke a legközelebb nmlt évi állami adó kétszázS'Á jros, házbéradó és Földadó aláeső földrészleteké pedig annak Sz ázszoros összegében állapítandó meg. A földrészlet ntán járó általános jövedelmi és országos betegápolási pótadó, útadó, a törvényhatósági és a községi adók számitáson kivül maradnak. A mennyiben a földrészlet értéke az előző bekezdés értelmében meg nem állapitható vagy az alapitó az értéknek adóalapon való megállapítását különben mellőztetni kívánja; az az érték szolgál irányadóul, melyet az illető községelőljáróság két tagja vagy az illetékes telekkönyvi hatóságtól állandóan alkalmazott szakértő által kiállított becslevél igazol. 7. §• A kinek egy otthona már van, az egy másik otthont nem alapithat. Ha azonban a meglevő otthon értéke nem éri el a 2. §-ban meghatározott legmagasabb összeget, az otthon ez összegig gyarapítható. 8. §. Jelzálogjoggal terhelt fekvőségböl otthon nem alapitható. Az otthonalapítást nem akadályozza a jelzálogjog, ha ez oly követelés javára áll fenn; 1. mely a kamatot, tőketörlesztést és esetleg egyéb járulékokat is egybefoglaló egyenlő fizetési részletek által előre meghatározott, de harmincznál semmi esetre sem csekélyebb számú évek során törlesztendő és a mely törlesztéses követelésnek még kifizetetlen tökeösszege a íékvöség megállapított értékének (6. §,) 75%-át meg nem haladja. 2. mely nem tökére, hanem pénzjáradékra irányul és melynél a pénzjáradék évi összege a fekvöség értékének 4°/o-ánál nem nagyobb. Ha a törlesztéses és pénzjáradéki jelzálogjog áll fenn, az utóbbinak itt 4°/o-ban meghatározott legmagasabb évi összege a fekvöség értékének csupán ama részlete után számitható, a mely a törlesztéses jelzálogjog kifizetetlen tőkeösszegének a má^ sodik bekezdés szerint megkívánt fedezése után fennmarad. 9. §. A 8. §. szabályai, a menyiben a pénzjáradéki jelzálogjogra vonatkoznak, a pénzjáradéki dologi teherre is állanak. Az otthon létrejöttéhez szükséges, hogy az alapitó az illetékes telekkönyvi hatóság előtt alapitó jognyilatkozatát élőszóval kijelentse és hogy a telekkönyvi hatóság a telekkönyvben az illető fekvöségre nézve az „otthon" minőségét feljegyezze. MÁSODIK FKJEZET. Az alapító eljárás. 11. §• A jognyilatkozat (10. §.) sorolja fel a nyilatkozó elő- s utónevét állását (foglalkozását) és lakását, s az alapitó jelentse' ki a nyilatkozatban, hogy van-e már otthona, és jelölje meg azt a családi viszonyát, mely öt az alapításra feljogosítja, — továbbá azokat a földrészleteket illetőleg részlethányadokat, melyekből az otthont alapítja, e részleteknek s részlethányadoknak értékét s az értékmegállapitásnak alapját, valamint a netáni jelzálogteher vagy pénzjáradéki dologi teher létében az okof, a miért a teher az alapítást nem akadályozza. A telekkönyvi hatóság a jognyilatkozatról jegyzőkönyvet vegyen fel. 12. §. Az „otthon" telekkönyvi feljegyzését szorgalmazó kérelem az alapitó jognyilatkozattal együtt vagy külön is előterjeszthető. Utóbbi esetben a szóbeli előterjesztést a telekkönyvi hatóság külön veszi jegyzőkönyvbe. A feljegyzést kérheti az alapitónak házastársa is, a kire nézve az 1. §. első bekezdésének 1. száma alatt meghatározott előfeltétel fenforog (kedvezményezett háztartás). 13. §. Ellenkező adat felmerüléséig nem szorul külön kimutatásra, hogy a házasfelek ágytól és asztaltól elválasztva nincsenek és hogy a szülő kiskorú' törvényes gyermekének, az örökbefogadó kiskorú örökbefogadott gyermekének, az anya kiskorú természetes gyermekének gondját viseli. Egyébként az 1—9. §-okban meghatározott alapítási előfeltételeket, amennyiben fenforgásukról a telekkönyvi hatóságii;.k hivatalos tudomása nincs, az alapitó mutassa ki. A telekkönyvi hatóság azonban az alapítási előfeltételek fenforgásának tisztázása körül az alapitónak segítségére legyen. E hatáskörében a telekkönyv; halóság avagy valamely anyakönyvvezető hivatalos tudomással bír illetőleg a szükséges közokiratokat örizetében tartja, a megkívánt értesítésnek illetőleg a közokiratoknak beszerzése iránt az illető hatóság vagy anyakönyvvezető megkeresése utján intézkedhetik. 14. §. Az otthonalapitás előfeltételei kimutatásának czéljára csak közokirat szolgáljon. Annak kimutatására, hogy a földrészleten lakóház van vagv nincs, hogy a család az ily házat lakja és hogy az alapitó mióta lakik a községben, az illető községelőljáróság bizonyítványa is elég. Ellenkező adat felmerüléséig ugyanily bizonyitványnyal kimutatható, hogy az alapitó valamely családtagjának gondját viseli. Annak kimutatása végett pedig, hogy az alapitónak más otthona nincs, az ö megfelelő kijelentése mellett elég, ha ama községeknek a telekkönyvi hatóság által vezetett nyilvántartásban (61. §.), melyekben az utolsó évben lakott, ily otthon fennállásának bejegyzése elő nem fordul. Az értékmeghatározás alapjának kimutatására nézve a (>. §. érintetlenül marad. 15. §. A telekkönyvi hatóság az otthon e minőségét a telekkönyvben csak akkor jegyezze fel, ha kellően megállapította, hogy az alapitásnak a telekkönyvi feljegyzésen kivül megkívánt minden előfeltétele fenforog. A megállapítás módját a telekkönyvi hatóság, a mennyiben eljárásának' megállapításához szükséges, az iratoknál jegyezze meg. A telekkönyvi hatóság a feljegyzést a telekkönyv illető birtokállási lapján teljesítse. Ki. §• Ha a telekkönyvi hatóság meggyőződött arról, hogy az alapitásnak oly akadályai vannak, melyek könnyen el nem háríthatók, és ha a fél az otthon e minőségének telekkönyvi feljegyzéséhez a kapott felvilágosítás után is ragaszkodik, akkor a telekkönyvi hatóság a netán előterjesztett alapítási jognyilatkozatnak, feljegyzési kérelemnek és beterjesztett bizonyítékoknak fel- illetve átvétele után a kérelmet indokolt Írásbeli végzéssel utasítsa el. 17. §. Ha a telekkönyvi hatóság az otthon e minőségét a telekkönyvben feljegyzi, akkor alapításról az alapitó személyének és lakásának, az otthonhoz tartozó földrészleteknek és részlethányadoknak valamint az alapítás napjának megjelölésével hirdetményt bocsásson ki. A telekkönyvi hatóság a hirdetményt hirdetményi lapjában, saját hirdetményi tábláján s a szokott módon az illető s a szomszédos községekben tétesse közzé. HARMADIK FEJEZET. Az otthonalapitás jogi hatása. 1. A készpénzbeli követelés behajtására irányuló végrehajtás tekintetében. 18. §. Ha a törlesztéses jelzálogjog illetőleg a pénzjáradéki jelzálogjog vagy dologi teher az alapítás után jött létre, az otthon csak a törlesztési terv értelmében hátralékos törlesztési részletek illetőleg a hátralékos járadékok miatt vonható végrehajtás alá, de e végrehajtás ki nem terjeszthető az egyébként fizetetlen töke illetőleg a netaláni járadékmegváltási töke tekintetében. 19. §. Az alapitó ellen fennálló személyi követelés miatt az otthon csak úgy vonható végrehajtás alá, 1. ha a követelés az alapítást megelőző időből származik; 2. ha a követelésnek jogalapja: a) közadó vagy más nyilvános teher viselésének törvénvi kötelessége;