Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 32. szám - Jegyzetek a polgári perrendtartási javaslatokhoz. Vége - Törvényjavaslat a családi otthonról (az otthonról). Előadói tervezet

360. Erdélyrészi Jojií Közlöny 32 szám. b) a tartásnak törvényi kötelessége; c) tiltott cselekmény; d) élelmi-, tüzelő- vagy világitó-szereknek az alapító és háznépe részére a keresetindítást megelőző egy éven belül olyanoktól történt szállítása, akik ily tárgyakat kicsinyben árusítanak, — úgyszintén az alapító vagy háznépe gyógyításának vagy eltemetésének czéljára, ugyanily időn belül teljesített munka, szolgálat vagy szállítás; a) az otthon épületének emelése vagy javítása, az otthon földrészleteinek megművelése vagy javítása, — a megműveléshez, illetőleg az alapító vagy családja által az otthonban űzött ipar folytatásához szükséges gépek, szerszámok vagy más eszközök szállítása* a mennyiben mindez esetekben a munka, szolgálat vagy szállítás a keresetindítást megelőző egy éven belül történt. 20. §. Az otthon a 19. §-ban meghatározott előfeltételek esetén is csak annyiban vonható végrehajtás alá, a mennyiben a végrehajtást szenvedőnek végrehajtás alá eső más vagyona a követelésre nézve teljes fedezetet nem nyújt. 21. §. A mennyiben az otthon végrehajtás alá is vonható, a végrehajtás rendszerűit nem vezethető az állagra, hanem csupán a haszonélvezetre (végrehajtási zárlat). Az állag azonban végrehajtás alá vonható: 1. ha a követelésnek alapja az otthon terhelő oly dologi jog, melynek létrejöttéhez telekkönyvi bejegyzés szükséges és melynek telekkönyvi bejegyzése az alapítás előtt történt; 2. ha a végrehajtás az alapítást megelőző időből származó személyi követelés miatt az alapítástól szármitott öt év eltelte előtt nyer foganatosítást; 3. ha a személyi követelés végrehajtási zárlat utján előreláthatóan 3 éven belül kielégítést nem nyer; 4. ha a végrehajtásnak tiltott cselekményen alapuló követelés miatt van helye. 22. §. A mennyiben a követelést tárgyazó per során megállapítást nyert, hogy az otthon végrehajtás alá vonásának a 19. §. szerint megkívánt előfeltételei fenforognak, a perbíróság a felperes kérelmére a marasztaló ítélet rendelkező részében jelentse ki, hogy a követelés miatt a kellően megjelölendő otthon mint ilyen végrehajtás alá vonható. Ily kérelem a rendes eljárásban a pernek Ítélet alá terjesztéséig a perfelvételi jegyzőkönyvben illetőleg jegyzőkönyvi tárgyalásnak berekesztéséig bármikor előterjesztheti. 23. §. Az illetékes bíróság a végrehajtást kifejezetten az otthonra mint ilyenre csak akkor rendelje el, ha ezt a végrehajtató kéri és egyszersmind a 19. §. szerint megkívánt előfeltételek fenforognak. A végrehajtást rendelő végzésben úgy az alapul szolgáló előfeltétel, mint megállapításának eszköze előadandó. Ha az előfeltétel fenforgása közokirattal nem igazoltatik, a biróság a végrehajtási kérelem érdemleges elintézése előtt tárgyalást tart (1881: LX. t.-czikk 10. §-a). 24. §. Az illetékes biróság a végrehajtást kifejezetten az otthon állagára rendelje el, ha ezt a végrehajtató kéri s egyszersmind a 11. §. második bekezdése szerint megkívánt előfeltételek fenforognak, illetőleg a most idézett bekezdés 2. száma alatt emiitett követelés esetén az alapítástól számított öt év a végrehajtás elrendelésekor még el nem telt. Egyébiránt a 23. §. szabályai alkalmazást nyernek. 25. §. A biróság annak megállapításánál, hogy a végrehajtásnak a 19. §. vagy a 21. §. második bekezdése szerint megkívánt előfeltételei fenforognak, az alperes illetőleg a végrehajtást szenvedő beismerésének hatását a körülmények szorgos méltatása alapján itéli meg. 26. §. A telekkönyvi hatóság a végrehajtást az otthonra csak ugy foganatosítsa, ha a végrehajtás kifejezetten az otthonra mint ilyenre van elrendelve vagy ha a követelés a végrehajtást elrendelő bíróságtól áttett iratok szerint az otthont terhelő dologi jogon alapul. 27. §. A telekkönyvi hatóság a végrehajtást az otthon állagára csak ugy foganatosítsa, ha a végrehajtás kifejezetten az állagra van elrendelve. Ha azonban a 21. §. második bekezdésének 2-ik száma alapján az állagra elrendelt végrehajtás esetén az alapítástól számított 5 év már elmúlt, a végrehajtás nem foganatosítható az állagra, hanem csupán a haszonélvezetre. 28. §. Ha a végrehajtás a 18. vagy 20. §. megsértésével lett az otthonra elrendelve, a sérelem a végrehajtás megszüntetése illetőleg korlátozása iránt indított keresettel orvosolható. E keresetre nézve egyébiránt az 1881: LX. t.-cz. 30. és 31. §-ai nyernek alkalmazást, mindazonáltal oly eltéréssel, hogy a keresetnek a végrehajtás folytatására való halasztó hatályához elég, ha az a végrehajtási jog telekkönyvi bejegyzését tudató végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt adatik be. 29. §. Ha az otthonnak végrehajtás alá vonása, a mennyiben sem a 22. §. első bekezdésének megfelelő ítélet, sem a 23. § második bekezdésének illetőleg a 24. §-nak megfelelő tárgyalás alapján elrendelve nincs, a 18—21. §§-okba vagy egyébként valamely anyagi jogszabályba ütközik, végrehajtást szenvedőnek kedvezményezett házastársa a végrehajtásnak megszüntetése, illetőleg korlátozása iránt indíthat keresetet. Kedvezményezett házastárs nemlétében a kereseti jog a végrehajtást szenvedőnek egyéb kedvezményezett családtagjait illeti meg, kiknek e peres eltárásban való képviselete iránt a gyámhatóság intézkedik. A keresetre nézve egyéb iránt az 18S1: LX. t.-czikk 30. és 31. §-ai azzal a módosítással nyernek alkalmazást, hogy a halasztó hatályú kereset beadásának határideje 30 nap, mely a végrehajtási jog telekkönyvi bejegyzését tudató végzésnek a végrehajtást szenvedő részére való kézbesítésétől számit. (Vége küv.) KÜLÖNFÉLÉK. = Törvényjavaslat a családi otthonról. Az igazságűgyminiszter a napokban az ügyvédi kamarához egy érdekes törvényjavaslatot küldött le a családi otthon tárgyában; kikérvén arra a kamarák véleményes jelentését. Fontos socialis jelentőségű törvényjavaslatot, melyet az igazságügyminiszteriumba beosztott Dévai Ignácz kir. ítélő táblai biró szerkesztett, — ezúttal minden commentár nélkül közöljük, hogy alkalmat nyújtunk olvasóinknak annak kritikai méltatatására. A kolozsvári ügyvédi kamara véleményét annak idején szintén ismertetni fogjuk. = Az V-ik országos ügyvédgyülés naplója. A Budapesten mult őszszel Szivák Imre elnöklete alatt megtartott V-ik orsz. ügyvédgyülés naplója most jelent meg dr. Pap József, a budapesti ügyvédi kamara titkára, szerkesztésében. A 279 lapra terjedő vaskos kötet, részletes tartalommutatóval, magában foglalja a kongresszuson elhangzott összes beszédeket, s az összes hozott határozatokat. Az ügyvédi nyugdíjintézet ügyét e kongresszus óta Günther Antal igazságügyminiszter is magáévá tette. Az országgyűlés mind két háza elfogadta a törvényt, az most már szentesítés alatt van, 1909. január 1-én életbe is fog lépni. Az ügyvédség most arra koncentrálja erejét, hogy a mai kor színvonalán álló ügyvédi rendtartást kodifikálja az 1874-iki elavult jogalkotás helyett. A szőnyegen lévő polgári perrendtartás végleges megalkotása tekintetében azok üdvös és becses eszmék, amelyek a tárgyról a kongresszuson elhangzottak, a törvényhozásnak kétségkívül nagy hasznára lesznek. A napló tehát nemcsak a történelemnek, de az aktív politikának is szolgál. A tanulságos és tartalmas kötet megrendelhető önköltségen, azaz 2 koronáért, a budapesti ügyvédi kamaránál és Rózsa Kálmán könyvnyomdájában. = A beperelt ügyvédi kamara. K. .1. budapesti ügyvéd vidékről felköltözve Budapestre, felvételért folyamodott az ügyvédi kamarához, kérvén a beiratási díj elengedését. A kamara a kérelemnek nem adott helyet. K. J. most a királyi Curiához felebbezett, mely 8 hónap után ugy döntött, hogy a foLamodó az ügyvédek lajstromába felveendő. K.J. ez után°kártéritési pert indított a kamara ellen 5240 K. s jár. iránt. A budapesti kir. törvényszék felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. Ítélőtábla a következő indokolással hagyta helyben