Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 32. szám - Jegyzetek a polgári perrendtartási javaslatokhoz. Vége - Törvényjavaslat a családi otthonról (az otthonról). Előadói tervezet

358. Erdélyrészi Jogi Közlöny 32. szám. A pályadíjnyertes müvek közlését lapunk következő számában kezdjük meg. * * * Ezek után megköszönve a bíráló-bizottság önzetlen munkálkodását, már most jelezzük, hogy legközelebb ujabb pályadijat tüzünk ki, mert czélunk az, hogy az erdélyrészi fiatal jogásznemzedéket önálló, kitartó jogi búvárkodásra és munkálkodásra ösztönözzük. X togyzetefi a polgári perrendtartási javaslótokhoz. Irta : Dr. Mészöly Endre dési kir. törvényszéki biró. A megállapításra általában vagy részleteiben előnyös vagy hátrányos, vagyis felemelő vagy leszállító (csökkentő) körülmények — ha vannak — a határozat indokaiban felsorolandók lennének. Az ügyvédi dijak alaposan mérlegelt megállapításával lehetne azt is elérni, hogy a 205. 440. 510. §§-okhoz indítványozott módosítások, vagyis az előkészítő utak tartalmának szóbeli el nem mondása esetében is figyelembe vétele, az eljárást ne tegyék sok esetben Írásbelivé és hogy az eljárás a p. jav. 228. §-a szerint felvilágosító rajzok által megkönnyítessék. Hogy a megállapított dijakat és kiadásokat keveslő ügyvéd felfolyamodása esetén a fél is a perköltségek felemelése czéljából ne legyen kénytelen jogorvoslattal élni. e §. azzal toldandó meg, hogy: ha a felfolyamodás az ügyvédi dijakat és kiadásokat tartalmazó (p. jav. 425. §. 2. bek. 1. m.) perköltségekről rendelkező határozat ellen nyitva álló jogorvoslati határidőn belül adatik be, a perköltségekre vonatkozó határozattal egvsé^esen bírálandó el. (p. jav. 80. 487. §§.) Ha a megállapítás alapos leendene, az engedélyezendő ellenmondás nem használása esetén további per elkerülése végett fel lehetne ruházni végrehajthatósággal és akkor ezt a §-t a perrendtartásba lehetne helyezni. élj. 54. (ezelőtt 26.) §. A törvényszéki perek közül csak azokra kellene az eddigi szabályokat alkalmazni, a melyekben már a viszonválasz megvan, vagy a halasztás reá visszavonhatatlanul meg van tagadva, a melyek pedig még ennyire nem jutottak, azoknak a periratok által előkészített, ellenirat nem létében pedig a p. jav. III. czim ötödik fejezete szerint előkészítendő érdemleges tárgyalására határnap tűzendő. Ezen átalakított eljárás nehézsége iránti aggályok nem eléggé nyomatékosak ; ellenben a fenti módosítás nélkül a rendes perek sokáig zavarni fogják a bíróságoknak az uj eljárás szerinti működését. élj. 81. (előbb 80.) §. A birák informálása és háborgatása megakadályozására ugy kellene az igazságügyi épületeket építeni és beosztani, hogy a biró dolgozószobájába ne nyitogathasson be mindenki, azt pedig, a ki a bírót hivatalos ügyben magánlakásán felkeresi, valami joghátránynyal kellene sújtani. élj. 99. (előbb 82.) §. Olykép lenne módosítandó, hogy az ügyviteli szabályokat az igazságügyminister azok tervezetének közzététele után a bíróságok személyzeteinek is meghallgatása mellett állapítsa meg. élj. 100. (előbb 83.) §. A tanuk és szakértők dija iránti rendelet tervezete szintén közzéteendő lenne és egységesen szabályozandók lennének, legalább blanketta munkánál, az ügyvédi dijak is. Az anyag beosztásában a javaslatok követik a bűnvádi perrendtartást abban, hogy saját §§-aikat „megfelelően alkalmazandó" és saját §§-aik vagy fejezeteik alkalmazására vagy nem alkalmazására hivatkozó §§-ok vannak bennök, más esetekben, a hol pedig a törvényt tanuló és alkalmazó szívesen venné, a hivatkozás elmarad, pl. a kizárólagos illetékesség, biró kiküldése, személyes védekezés, diplomás nem ügyvéd meghatalmazott jogkörének, ügygondnok jogkörének megszorítása, beadványok hiánypótlás végett visszaadása, a nem hivatalból közvetített kézbesítés, a jegyzőkönyvbe vétel, az ellenfél meghallgatása, a bizonyításnak nem tanácsban felvétele, a kiküldött biró által eldönthető vitás kérdések, az itélethozás, a mulasztás következményeinek kérelemre beállása, a törvényes határidők meghosszabbítása, az igazolás kizárása, a közbenszóló végzések felfolvamodhatása (v. ö. 1881. LIX. 54. §.) esetei nincsenek felsorolva a 19. 58. 95. 96. 104. 140. 150. 244. 2. p. 254. 274. 282. 419. 437. 450. 451. 476. 549. §§-okban. De a sok§§-okra hivatkozás mellett néhol mégis ismétlésekbe bocsátkozik, igy a következő esetekben pL : helybeli kézbesítési megbízott általában és váltónál, (155. 613.) előkészítő irat I. és II. fokon, (195. 489.) tanú és szemle előleg, (295. 349.) tanú és szakértő pénzbüntetése, (303. 357.) okirat és szemletárgy felmutatása, (30S. 345.) kiigazító és kiegészítő tárgyalásról elmaradás, (408. 409.) ellenmondás értelmezése makacssági ítéletnél és fizetési meghagyásnál, (462. 595.) felülvizsgálati és válóperi felebbezési tárgyalásról elmaradás, (538. 678.) részleges és többek elmondása polgári, váltó, lakáskiüritési ügyben, (599. 616. 629.) eskü el nem engedhetése, felebbezési eljárás váló- és holttányilvánitó perben, (670. 738., 677. 742.). Helyesehb lenne a beosztást, a mint azt az 1868. LIV. t.-cz. is teszi, ugy intézni, hogy a részletes szabályokat helyenkint általános szabályok (általános határozatok előzzék meg, a melyekben e közös szabályok lennének felsorolandók, miáltal az anyag, megtisztulva a sok hivatkozástól, könnyebben kezelhető lenne; e mellett, mint azt a felebbezés fejezeténél látjuk, az egyes fejezetek anyaga is római számok alatt kisebb, esetleg arab számok alatt még kisebb czimekre lenne osztható, s e kisebb czimek vagy széljegyzetek alatt is — ha már azok anyagát az eljárás időbeli sorrendje megzavarása nélkül egy általános részbe áttenni nem czélszerü — megjegyezhető lenne, hogy az illető czim anyaga esetleg minő eltérésekkel hol nyer még — nem megfelelelő alkalmazást és nem, a mennyiben ebből a törvényből vagy annak egyes §§-aiból más nem következik, alkalmazást, hanem — alkalmazást, pl. az alsófoku tárgyalás szabályai a felső fokon stb. A ritkán alkalmazandó nemzetközi vonatkozású szabályok pedig egy helyre lennének tehetők s ki kellene őket egészíteni azzal, hogy a külföldre szóló elintézések a hivatal vezetője által szignálandók. a mi által elérhető lenne, hogy szabálytalan megkeresések ne történjenek. A meghagyásos. (VIII. IX. X. czim) a nvomozó (XI. XII. XIII. XIV. czim) és a különleges (VI. VII. XV. XVI. XVII. czim s a tőzsdebiróság előtti) eljárások három czimben összesen tizenhárom fejezet alá lennének csoportosíthatók.* X Töruénpuasiat a családi otthonról (az otthonról). ^ Előadói tervezet. — ELSŐ FEJEZET. Az ottlioiialapitás előfeltételei. 1- §• Otthont alapithat az a magyar honos, 1. akinek háztartása van, feltéve, hogy a házasfelek ágytól és asztaltól elválasztva nincsenek; 2. a ki kiskorú törvényes gyermekének gondját viseli; 3. a ki atyátlan és anyátlan kiskorú törvényes unokájának gondját viseli. Az első bekezdés 2. és 3. száma szempontjából a természetes gyermeket anyjára és anyai nagyszülőire nézve, — az örökbefogadott gyermeket pedig az örökbefogadóra nézve törvényes gyermeknek kell tekinteni. Az otthon az alapító tulajdonában levő csak oly fekvöségből alapitható, a melynek értéke a 8000 koronát meg nem haladja. Az otthon az alapító családja által lakott házból vagy ebből és a vele egyazon község határában fekvő oly földrészletekből is állhat, melyeken lakóház nincsen. 3. §. Az örökhaszonbéri, örökbéri vagy földbéri fekvőséget a 2. §. szempontjából az örökhaszonbérlö, örökbérlő illetőleg földbérlő tulajdonként kell tekinteni. 4- §• A családi hitbizományhoz tartozó fekvöségből otthon nem alapítható. 5. §. A többeknek közös tulajdonában álló fekvöségből otthon nem alapitható. Ez nem zárja ki, hogy az otthonhoz oly közös területek hányadrésze tartozzék, a melyek egyéni felosztásához birtokrendezési eljárás illetőleg a földmivelésügvi minister engedélye (1894: XII. törvényczikk 12. §.) kívántatik 'meg. Házastársak a kizárólagos közös tulajdonukban álló fekvöségből együtt alapithatnak otthont. * E megjegyzésekre vonatkozó minden megjegvzést szívesen foead s rövid időn belül feldolgoz a szerző,