Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 31. szám - A magyar nyelv az ügyvédi kamarákban

JOGESETEK TARA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 31. számához. Kolozsvár, 1908. július 19. Jogesetek a kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. biró. A sajtójog köréből. (1848: XVIII. t.-cz.) Vádlott mint szerző a felelősségei elvállalván,az 1818. évi XYIII. t.-cz. 13. §-ban irt fokozatos felelősség- elvénél fogva az eljárás másra nem terjeszthető ki, a btkv. íiTí. §. 3. bek. és a Bp. 571. §. 1. bek. értelmében, ha a büntetendő cselekmény időszaki lapban volt elkövetve, vádlott bűnösségének megállapítása esetén az Ítélet ugyanazon lapban teendő közzé és pedig az 1818. évi XV5IE. t.-cz. 35. §-a alapján a laplnlajdonos vagy kiadója költségére; minthogy azonban jelen esetben az „Erdélyi Hírlap", melyben a kérdéses közlemény megjelent, időközben megszűnt anélkül, hogy más lappá alakult volna át, ez alapon az ítéletnek főmagánvádló választása szerint más időszaki lapban leendő közzétételére vádlottat kellett kötelezni. 1219—1908. II. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint felebbviteli büntető bíróság rágalmazás vétségével vádolt P. György elleni bűnügyben a kolozsvári kir. törvényszéknek mint büntető bíróságnak az 1907. nov. 30-án megtartott nyilvános főtárgyalás alapján 12989/908. bf. sz. a. hozott ítélete ellen L. Mór főmagánvádló által bejelentett felebbezés folytán itélt : A kir. törvényszék ítélete a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmiségi okon a Bp. 423. §. 2. bekezdése értelmében megsemmisíttetik és P. György bűnösnek mondatik ki a btk. 258. §-ában meghatározott, a btk. 259. §. szerint minősítő nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségében, melyet az által követett el, hogy az „Erdélyi Hirlap" cimü napilap 1907. január 13-án megjelent 12-ik számában köztétett ..Orgazda kolozsvári mészárosmesterek" cimü közleményében azt állította, hogy L. Mór orgazdaként szerepelt a kérdéses bűnesetben, éjszakának idején megvásárolta a lopott sertéseket s a városi jövedéki hivatalt is megkárositotta s így oly tényt állított L. Mór főmagánvádlóról, mely valódisága esetén ellene a büntető eljárás megindításának okát képezné és ezért a btkv. 259. §. alapján a btkv. 92. §. alkalmazásával a kolozsvári kir. ügyészséghez 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett az 1892: XXVII. t.-cz. 3. §-ban meghatározott célokra befizetendő s behajthatatlanság esetén a btk. 53. §. értelmében (1) egy napi fogházra átváltoztatandó (20) husz korona fő- és (1) egy napi fogházra átváltoztatandó (10) tiz korona mellékbüntetésre ítéltetik s köteles a bűnügyi költségeket viselni. Elrendeltetik, hogy az Ítélet egész terjedelmében indokaival együtt P. György vádlott költségére a Kolozsváron megjelenő „Friss Újság "-ban közzététessék. Köteles P. György vádlott L. Mór főmagánvádlónak eljárási s képviseleti dij cimén 60 koronát stb. Indokok: A kir. Ítélőtábla előrebocsátja, hogy a főmagánvádló képviselője által a kir. törvényszéknek a főtárgyaláson hozott és dr. Gy. Farkas ellen a vizsgálat elrendelését megtagadó végzése ellen bejelentett semmiségi panaszt alaptalannak találta, mert dr. Gy. Farkas ellen vád nem emeltetett, illetve ellene az eljárás nem indíttatott meg s vádlott mint szerző a felelősséget elválalván, az 1848. évi XVIII. t.-cz. 13. §-ban irt fokozatos felelősség elvénél fogva az eljárás másra nem terjeszthető ki s ezért a kir. törvényszék helyesen mellőzte nevezett ellen a vizsgálat elrendelését. A kir itélötébla vádlott beismerése alapján megállapította, hogy ö a rendelkező részben irt s általa szerkesztett közleményt a megjelölt időszaki lapban közzétette. A közleményben L. Mór kereskedőről azt állíttatik, hogy orgazdasággal, lopott sertéseknek éjszakának idején megvásárlásával foglalkozik és a városi jövedéki hivatalt megkárositotta. A vádlott azon védekezése, hogy állításai nem vonatkoztathatók L. Mór fömagánvádlóra, mert főmagánvádló fűszer- és huskereskedő. nem jöhet figyelembe; miután eltekintve attólhogy rendszerint füszerkereskedö is foglalkozik husnemüek el, árusításával, — a kir. ítélőtábla felfogása szerint valamely személy megjelölésére nevének vezeték és keresztnév szerinti megnevezése egyedül az irányadó, az pedig kétségtelen, hogy kolozsvári lakós egyénre vonatkozott a közlemény s vádlott nem vonta kétségbe, hogy Kolozsváron más L. Mór főmagánvádlóként fellépetten kivül nincsen. Azon körülmény, hogy az 1907. január 13-án megjelent hírlapi közlemény főmagánvádló részére történt többszöri felj szólitás után 1907. április 7-én helyreigazittatott s hogy a közlemény eredeti szövegében sértett neve után a házszám is ki volt téve s azt a lap szerkesztője húzta ki: vádlott büntethetőségének megszüntetésére jogalapot nem szolgáltatnak. Minthogy tehát vádlott a fentiek szerint oly valótlan tényeket állított és pedig a főmagánvádlóról, melyek ellene valódiságuk esetén a bűnvádi eljárás megindításának okát képeznék; minthogy továbbá vádlott ezen állításait az „Erdélyi Hirlap"-ban, tehát nyomtatvány utján tette közzé: ezért cselekményében a btkv. 258. §-ban meghatározott és 239. §. szerint minősülő rágalmazás vétségét megállapítani s ez alapon a Bp. id. §-ai értelmében a kir. törvényszék Ítéletét megsemmisíteni és vádlottat bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. ítélőtábla mint nyomatékos enyhitö körülményt figyelembe vette vádlott büntetlen előéletét és hogy cselekményét jóvátenni törekedett s minthogy ezekkel szemben súlyosító körülmény nem forog fenn, vádlottatt cselekményére meghatározott büntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne, ezért a btk. 92. §-nak alkalmazásával vádlottat cselekményével arányban álló büntetéssel sújtja. A kir. ítélőtábla főmagánvádló kérésére az ítéletnek a Kolozsvárt megjelenő „Friss Újság"-ban leendő közzétételére vádlottat kötelezte, mert a btkv. 277.. §. 3. bek. és a Bp. 574. §. 4. bek, értelmében, ha a büntetendő cselekmény időszaki lapban volt elkövetve, vádlott bűnösségének megállapítása esetén az ítélet ugyanazon lapban teendő közzé és pedig az 1848. évi XVIII. t.-cz. 35. §-a alapján a laptulajdonosa vagy kiadója költségére; minthogy azonban jelen esetben az „Erdélyi Hirlap", melyben a kérdéses közlemény megjelent, időközben megszűnt anélkül, hogy más lappá alakult volna át, ez alapon az Ítéletnek főmagánvádló választása szerinti más időszaki lapban leendő közzétételére vádlottat kellett kötelezni. A bűnügyi költségek és az ügyvédi dijakról rendelkező rész a Bp. 479., 480. és 485. §-ain alapszik. 1903. április 30. A tkvi eljárás köréből. Ha az előjegyzett jog érvényesítése iránt az illetékes bíróság előtt külön per van folyamatban: igazolási kereset beadására nincs szükség. 1971. szám. 1908. I. A kolozsvári kir. Ítélőtábla W. és társa budapesti czégnek H. Károly és neje tulajdonát képező dési 901. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra előjegyzett zálogjog igazolásának a megindított per jogerejü befejezéséig leendő meghosszabbítása iránt a dési kir. törvényszék, mint tkvi hatóság előtt folyamatba tett s 1908. április 9-én 2510/908. sz. a. kelt végzéssel elintézett tkvi ügyében folyamodó czégnek az 1908. május 11-én 3263. sz. a. beadott felfolyamodása folytán