Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 31. szám - Jegyzetek a polgári perrendtoríasi javaslatokhoz - Az optkv. 163. §-ához

348. Erdély részi Jog? Kfizloiay Sri. szám A külön jegyzökönyveket is hasonló hatálylyal kellene föl• ruházni s.--.; Ez majd fölöslegessé tenné azt is, hogy a királyi közjegyzők a hagyatékkal kapcsolatban kénytelenek legyenek végrehajtíiató közokiratot fölvenni a hagyatéki osztály vagy más megállapodás keretében előforduló nagyobb összegű kitéritések esetén. Ha ennyi erőt sem ad a törvényhozás az átadó végzésnek, akkor föl kell szabadítani a birúi erőket a tömegmunka alól és a tárgyalási jegyzökönyvet bírói záradékkal ellátva bekebelezésre alkalmas okiratnak kell nyilvánítani. A fölszabaduló értékes bírói munkaerő a megfeszített szorgalommal dolgozó bíróságoknál igen jól volna értékesíthető a munka alaposabbá és az igazságszolgáltatás gyorsabbá tételére. A mily egyszerű e kérdés, ép oly nagy horderejű s egy kis radicalis újításra való energiával igen sok belső bajt lehetne egyszerre szanálni. X Jegyzetek a polgári pErrendtoríasi paslotoMioz. Irta: Dr. Mészöly Endre dési kir. törvényszéki biró. 504. §. Az 1. pont ezzel toldandó meg: valamint ha a járásbíróság előtt a jegyző a bíró jelenléte nélkül tárgyal, mert ez a gyakoribb eset. Oly esetben is meg kellene engedni a felebbezési bíróságnak a feloldást, midőn azt látja, hogy az ügy hiányos peresités folytán érdemben el nem bírálható, mert különben, a hiányos peresitést nem pótolhatván ugy, (189. §. 2. bek.) minta hiányos bizonyítást, (501. §.) a mostani rendes eljárásban elfogadott s pótlóan perbevonást rendelő gyakorlattól eltérően ezúttal elutasító ítéletet kénytelen hozni; a felülvizsgálati bíróságnak pedig ily esetben nemcsak a felebbezési bíróság, (543, §. 2. bek.) hanem az elsőfokú bíróság ítéletének feloldását is meg kellene engedni. 510. §. A 285. §-ra tett jegyzetben felsorolt okokból ha a felebbezési tárgyaláson biró referálna, elesnék a felekre a 440. §-ra tett jegyzetben felsorolt okokból sokszor terhes megjelenési kényszer, és meg nem jelenés esetén is a kifejtettek alapján az anyagi igazságnak megfelelőbb Ítéletet lehetne hozni. (v. ö. válópernél 678. §.; zsellér törv. 31. §.) 514. §. Kifüggesztés helyett vagy mellett a feleket portómentes levelezőlapon nem ártana értesíteni a felebbezés nyilvános előadásáról. (Felülv. 545. §.) 521. §. A mennyiben a törvényszék a járásbíróság ítéletét megváltoztatja, a 100 K-án aluli perekben is felülvizsgálat (illetve az 534. §. jegyz. szerint felebbezés) lenne szükséges, mert ilyen esetben az egyfokú felebbvitelt s a törvényszéket mint utolsó forumot a mai birói szervezet mellett megnyugvással nem lehet elfogadni. 525. §. Az 1. §. 2. pontjában felsorolt perek nagyobbrészt egyszerűségük miatt tartoznak vagy vitetnek a járásbíróság elé, ezekben tehát a felülvizsgálat nyugodtan a kir. ítélőtáblák elé utalható. Ha pedig az anyagi magánjog szempontjából az lenne a baj, hogy akkor bizonyos fajú ügyek a kúriát kikerülnék, akkor ezeket bizonyos összegen, pl. 5—10.000 K-án felül a törvényszékhez lehetne első fokban utalni; különös sürgős esetekben azért előleges bizonyítást lehetne a járásbíróságnál kérni. (382. §.) 534. §. A felülvizsgálat alapját, ha a felebbezési bíróság más tényállást fogad el vagy a tanácsban más tényállás iránti ellentétes vélemény merül fel, egészen felebbezésig kellene tágítani, mert a fenti esetekben már nem lehet mondani, hogy a ténykérdéshez elég egy felebbviteli fórum. 642. §. A házassági peri ítélet különös kellékei felsorolhatok. 654. §. Vitán kivül áll, hogy a kötelező békéltetés külön intézménye felesleges. 777. 778. §§. Nincs rá ok, mért ne lehetne a választott bíróságot, különösen ha az egészben vagy részben diplomás jogász emberekből (96. §.) alakul, a bizonyítás felvételt illetőleg ugyanazokkal'a jogokkal felruházni, a melyekkel a rendes bíróság bír. A járásbirósági tanuhallgatások, különösen a megkereséseknél, sok kívánni valót hagynak maguk után és ha a választott bíróságot épen a legfontosabb kelléktől, a bizonyítás alapos és lelkiismeretes felvételétől és közvetlen észlelésétől elütjük, ezzel az egész intézményt megbénítjuk. A tanuk érdeke eléggé meg lenne védve az által, ha felfolyamodásuk (296. 302. 303. §§.) felett a rendes bíróság ítélne és míg a meg nem jelenésük miatti pénzbüntetés nem jogerős, elővezethetők nem lennének. 790. §. A pénzbüntetések átváltoztatásánál olyan kulcs alkalmazandó, hogy a pénzbüntetést ne legyen sokkal előnyösebb leülni, mint kifizetni s a pénzbírság és pénzbüntetés nem a büntetéspéuzek országos alapja javára, hanemr rainihogy a bíróságok sokszor csekély értékű szükségletekre sem kapnak pénzt, a bíróságok szükségleteire,, vagy pl. a silányul fizetett szolgák vagy pláne díjtalan dijnokok jutalmazására fordítandó. élj. 15. (előbb 12.) A zugirás-zat fogalmát ki kellene terjeszteni tárgyilag nemcsak a beadványokra, hanem a beadványt nem képező okiratokra, (végrendelet, szerződés) valamint a hatóságok hivatalos helyiségeiben való tudakozódásra is, alanyilag pedig mint bűnpártolókra magára a félre és az előttemező tanukra is, ha a szerzőt megjelölni vonakodnak. A rossz munka (pl. kellékhiányos végrendelet, érvényese \ csak közjegyző által készíthető, vagy semmis jogügyletet pl. házasság meg nem kötése esetére kikötést, zálogszerződést, vagy téves telekkönyvi adatokat tartalmazó szerződés, uzsora kamatot tőkének kitüntető adóslevél; Írástudatlan fél által nem említett rágalmazó kifejezéseket tartalmazó beadvány, rég elkobzott bűnjel kiadása iránti beadvány,, törvény áLtal kizárt vagy elkésett jogorvoslati beadvány, illetéktelen helyre beadott, vagy ügyvédi ellenjegyzést kivánó bármiféle beadvány) ismét ugy a fogalommeghatározás, mint a büntetés szempontjából megkülönböztetendő lenne, a mennyiben rossz munka, vagy ilyenért büntetett előélet esetén a nehezen bizonyítható díj-elfogadás vagy üzletszerűség (a 95. §-ban felsorolt meghatalmazása eseteket kivéve); a fogalommeghatározásból mellőzendő s a magánfél panasza nem említése folytán hivatalból megindítandó eljárás megindithatására a kbtk. 31. §-ában irt 6 havi elévülési idő a munka rosszaságának kiderültétől számítandó lenne, ezenkívül ez esetben a kártérítésért felelősséget is ki kellene mondani (s e célból folyamatban levő perben hivatalból jegyzőkönyvre kellene venni a károsultnak mutatkozó fél nyilatkozatát arról, hogy nem kívánja-e a rossz, munkájával kárt okozónak mutatkozó egyént a pttsi. jav. 89t. szerint perbe hívni) és a büntetésnek is szigorúbbnak kellene lenni. élj. 17. (előbb 14.) §. Az ügyvéd dija és kiadása a helyettesített ügyvéddel szemben is megállapítható lenne. Helyesebb lenne, ha a felsőbíróság ez előtte felmerült munkadijakat a mai jognak megfelelően ezután is megállapítanák (v. ö. feloldásnál 508. §. ut.) ennek közlése időpontjának azonban a jogorvoslat szempontjából az elsőbirói megállapítás közlése időpontja lenne tekintendő, (448. §.) ha az a későbbi. A megállapításhoz kötelezővé kellene tenni a szóbeli tárgyalást, ha az érdekeltek amúgy is jelen vannak, továbbá, ha a perköltségeknek egyenesen a perbeli képviselő kezéhez fizetése, (amely jog a képviselő részére nemcsak szegényjog esetén. (121. §.) hanem általában törvényileg biztosítandó), kéretett és e nélkül is oly tételekre, a melyekről alaposan feltehető, hogyha az eljárás folyamán felszámittattak volna, az ellenféllel szemben mint perköltség megítéltettek volna, (v. ö. 180. §. és 425. §. jegyz.) és a melyeknél a felszámított kiadás felmerültét és a. munka fennforgását és hivatalból vizsgálandó czélszerüségét (v. ö. 205. §. 2. bek. 2. m., 425. §. 2. bek. 2. m.. 430. §., 446. §. 1. bek. 2. m.3 508. §. 2. bek. stb.) az iratokból nem lehet megállapítani. Jóllehet az eljárás perenkivüli, mégis szükség esetén a bírósági iratok használata mellett az ügyvédi fogalmazványokat, könyveket és más, valódiságra nem kifogásolt okiratokat is — a mennyiben az eljárás késleltetése nélkül rövid uton beszerezhetők — figyelembe lehetne venni, a melyek fel nem mutatását a bíróság belátása szerint ítélné nieg. Az így sem tisztázható tételek perre utasitandók. (Folytatjuk.) >Jz:flpth». 163. §-ához. Irta: Herényi József kolozsvári ügyvédjelölt. Az Erdélyrészi Jogi Közlöny 28-iki számában Dr. Kemény István kir. albiró ur a törvénytelen gyermek tartásának a természetes atyát terhelő kötelessége jogi alapjait véve vizsgálódásai tárgyává, arra a következtetésre jut, hogy a birói gyakorlat az u. n. vérségi kapocs elméletéhez ragaszkodik, de a mely elméletnek következetes alkalmazásától tekint el nálunk Erdélyben az optkv. 163. §-ában contemplált jogi vélelem, mely szerint az, ki a kritikus időben a törvénytelen gyermek anyjával házasságon kivül nemileg közösült, arról az vélelmeztetetik, hogy a gyermeket ő nemzette. Mi ugy véljük, hogy az optkv. 163. §-a vélelmet nem arra nézve s nem azért statuál, hogy a többekkel való közösülés kifogása ellenvethető ne legyen, hanem a jelzett vélelem csupán a fogamzási és szülési idő, valamint a közösülés tényének egymáshozi viszonyát állapítja meg, s a törvénynek világos, expressis verbis intézkedése szükséges ahoz, hogy e törvényes vélelem az exceptio plurium concubentiummal szem-