Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 31. szám - A végrehajtási novella. A képviselőház által elogadott szöveg. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról szóló 1881. LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában

31. szám Erdélyrészi Jogi Közlöny 349. ben is alkalmazható legyen, ám ilyes intézkedést a törvény nem tartalmaz a vérségi elméletnek következetes szem előtt tartása miatt, a priori azt az álláspontot foglalván el, hogy egy gyermeknek több atyja nem lehet. Más kérdés az, hogy a törvénytelen gyermek sorsának szem előtt tartása, jövendő, — az életben amúgy is reá nézve oly nehéz — helyzetének könnyítése volt azon momentum, mely a birói gyakorlat, — habár eme gyakorlat csak ujabban lett általánossá — az exceptio plurium eoncubentiumnak kizárására indította. Mert nyilvánvaló — és különösen az elmélet követői tartoznának ezt szem előtt tartani, — hogy az ily perek mindig az atyaság elismerésére, mint kereseti petitumra irányulnak s ennek az elismerésre való köteleztetésnek mint előfeltételnek további consequentiája a tartásra való köteleztetés. Az atyaság megállapítása a prius, a tartási kötelesség a posterius. De ezen álláspontot halványította el mindinkább a birói gyakorlat, — engedve a törvénytelen gyermek jogi helyzeten könnyíteni kivánó socziálpolitikai czélzatnak — habár nem lehet kétségbevonni, felsőbb bíróságainknak e tekintetben nem egységes elvektől áthatott gyakorlata több izbsn nyilvánul a vérségi elmélet hangoztatásában is, igy a kolozsvári táblának 1903. G. 118, 1904. G. 29. számú, felülvizsgálati ügyekben hozott határozataiban is kijelentést talált, hogy az optkv. 163. §-a sem mondja ki, hogy a nő, ha a kritikus időben nemileg többekkel közösült, ugy ezek többtől vagy mindeniktől követelhetne tartásdijat, ugyané határozatok szerint a fogamzás idejében felp. részéiől követett feslett életmód igazolásától alperest elzárni nem lehet, épen mert ez életmódnak a kritikus időben, t. i. a fogamzás idejében beigazolása teszi az atyaság megállapítását lehetetlenné. A feslettség csakis e szempontból képezheti bizonyítás tárgyát (ellentétes a Curia 1903. I. 30. I. G. 484/902. sz. határozata: „az optkv. szerint nem foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvénytelen gyermeknek nem volna igénye a természetes atyától tartást követelni az esetben, ha az anya a fogamzási időszakban többekkel nemileg közösült vagy esetleg feslett életmódot folytatott"), s korántsem jön számításba oly momentumként, mint a mely a törvénytelen gyermek érdekében fellépő anyát a tartási dij követelhetésére jogosulatlanná, quasi érdemtelenné teszi, épen mert a tartási dij a gyermek személyes igénye. A kolozsvári táblának fenti számú, tisztult álláspontra helyezkedő határozata, valamint 908. G. G92. sz. Ítélete (közölve Erd. Jogi Közi. 26. sz.), melyek a feslettség bizonyítását megengedhetőnek találják az optkv. területén is, mind annak az elvnek következetes kiemeléséről tanúskodnak, a mely szerint a tartási per főtárgya az atyaság megállapítása. 8 hogy ez igy van, mi sem mutatja inkább, mint az, hogy tartási s illetve atyaság megállapítási perben több alperes egyszerre perbe nem vonható: ha pedig az optkv. 163. §-a tisztán a közösülés tényére fektetné a tartási kötelezettség jogalapját, akkor nem lehetne tagadni, hogy mind ott, hol felp. sikerrel igazolhatná a többekkeli közösülést, alperesek egyetemleg lennének elmarasztalandók. Ám épen abból, hogy joggyakorlatunk ily eseteket nem ismer, tűnik ki a 163. §-nak ilyes értelemben téves magyarázása. (Curia 1904. XI. 9. G. 295. sz.: „ha a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzási vélelmi időszakban egynél több férfivel közösült, az anya nincsen elzárva attól, hogy a vele közösülök közül egyik ellen indított tartási pert letéve, a másik ellen forduljon. ) Egyébiránt táblánk gyakorlata ingadozó a feslettség bizonyításának megengedése kérdésében; a fennt idéztük határozatokkal szemben 908. G. 100. sz. határozatában kimondotta, hogy az optkv. hatályának területén a feslettség bizonyítás tárgyává nem tehető.* Ma, midőn az ujabbi törvényhozás az orsz. állami gyermekmenhelyek felállítása révén ezer és ezer törvénytelen gyermeknek sorsáról gondoskodik, őket elhelyezi és megmenti az elzülléstől, a joggyakorlatnak a vérségi elmélet alapelvével ellenkező tendencziája, különösen a polg. tvkv. tervezetnek a többekkeli közösülés kifogásának helyet adó 360. §-a folytán remélhetőleg az ált. polg. tvkv életbeléptéig is más irányt fog magának törni. A tervezet 860. §-a alkalmas lesz az optkv. 163. §-ának a jogérzettel ellenkező s egyoldalúságtól nem ment, téves értelmezését kiküszöbölni, alkalmas lesz erre, a nélkül, hogy — hála a gyermekmenhelyek, e nagyszabású sociális alkotás létesítésének — a törvénytelen gyermekek ezreinek existentiája volna veszélyeztetve. ítéletet. * L. még mult számunk „Jogesetek tárában" közölt 1908. G. 100 2. sz. A 9 végrehajtási novella. / A képviselőház által elfogadott szöveg. /K Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról szóló 1881. L^(. t.-cz. módosítása és kiegészítése tárgyában. 1. §• A végrehajtási eljárásról szóló 1881. LX. t.-cz. 51.. 54, 55., 58., 60., 61., 62., 63., 67., 71., 120., 156—158. és 187. §-fu hatályon kivül helyeztetnek és helyükbe a jelen törvényben az illető hatályon kivül helyezett rendelkezésre utalással felvett rendelkezések lépnek. 2. §• Az 1881. LX. t.-cz. 51. §-a helyébe: A végrehajtás alól ki vannak véve és ennélfogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével sem foglalhatók le: 1. Az isteni tiszteletre és a házi ájtatosságra közvetlenül szánt tárgyak, az imakönyvek, az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a sirok és sírboltok fölszerelése, valamint a végrehajtást szenvedő vagy háznépe temetéséhez közvetlenül szükséges tárgyak; 2. a vallási ereklyék és a családi arezképek; 3. rendjelek, érdempénzek és egyéb diszjelek; 4. a köz- vagy magánhivatalhoz, intézethez vagy üzlethez tartozó pecsétnyomók, bélyegzők, irományok, feljegyzési, üzleti I és egyéb könyvek, valamint a köz- vagy magánhivatalhoz tartozó más fölszerelések; 5. a közszolgálat teljesítéséhez, valamint a hivatás gyakorlásához szükséges egyenruha, úgyszintén a vallási szertartásokat teljesítő személyeknek hivatásuk gyakorlásában előirt ruházata; 6. a fegyveres erőhöz, csendörséghez, valamint egyéb hatósági őrszemélyzethez tartozó egyének fegyvere, felszerelése, szerszámai, műszerei, kocsijai és lovai, a mennyiben a szolgálathoz tartoznak; 7. tisztviselőknek, köz- vagy magánhivatalnokoknak, lelkészeknek, tanároknak és tanítóknak, közjegyzőknek, ügyvédeknek, orvosoknak, mérnököknak, íróknak, művészeknek és általában tudományos vagy művészi hatáskörben működő személyeknek, valamint szülésznőknek hivatásuk gyakorlásához szükséges könyvei, iratai, mintái, műszerei, segédeszközei; 8. a gyógyszertár berendezése, munkaszerei, tartályai és gyógyszerkészlete, a mennyiben a végrehajtást szenvedőnek azokra a gyógyszertár üzemének folytatása végett szüksége van. 9. a kórházak és a gyógyintézetek felszerelése, a mennyiben az a végrehajtás foganatosításakor ott elhelyezett betegek részére szükséges; 10. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének a háztartáshoz szükséges házi és konyhabútor, edények, főző- és evőeszközök, kályhák, tűzhelyek, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, a szükséges ágy- és fehérnemű; 11. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének betegsége vagy testi fogyatkozása okából szükséges gyógy- és egyéb szerek és segédeszközök; 12. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének iskolai könyvei és taneszközei; 13. a kereset folytatásához és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek; 14. kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari (gyári) munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, a kik magukat kézimunkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok, eszközök, műszerek és állatok, továbbá kisiparosok és kézművesek feldolgozható anyagkészlete százötven korona érték erejéig; 15. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének egv havi időtartamra szükséges élelmi, tüzelő- és világitúszerek, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg; 16. annyi készpénz, a mennyivel a végrehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakás béie egy negyed évre fedezhető; 17. a végrehajtást szenvedő választása szerint: egy tehén vagy négy juh, vagy négy kecske, úgyszintén ezen állatok'részére félévi takarmány, ennek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg; 18. mezei gazdálkodással foglalkozók részére az általuk müveit, vagy műveltetett, de legfölebb tizenkét kataszteri holdnyi szántóföld müveléséhez szükséges vetőmag (28. §.), igavonó jószág, félévre szükséges takarmány és szalma, továbbá gazda-