Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 31. szám - Az 1894. XVI. t.-cz. 60. §-ban szabályozott külön jegyzőkönyv alkalmazása a gyakorlatban

I. évfolyam. 31. szám. Kolozsvár, 190*. július 19. ERDELYRESZI JOGI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich János, kir. törv.-széki biró. ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, U. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 43. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI Dl J: Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: Az 1894. XVI. 60. §-ban szabályozott külön jegyzőkönyv alkalmazása a gyakorlat]>an. Irta: dr Tóth György ügyvéd, kir törvényszéki biró. — Jegyzetek a polgári perrendtartási javaslatokhoz. Irta: dr. Mészöly Eridre. — Az optkv. 163. §-ához. Irta : Kurcnyi Józst f kolozsvári ügyvédjelölt. — A végrehajtási novella. — Á magvar nvelv az ügyvédi kamarában. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei MELLEKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelvi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. 3z 183?. XVI. t.-cz. 60. §-ban szabályozott külön jegyziKfinp alkalmazása a gyakorlatban. Irta: Dr. Tóth György ügyvéd, királyi törvényszéki biró. (Folyt, és vége.) És itt lép szembeszökően előtérbe a minisztérium fennebb idézett fölfogásának tarthatatlan volta, onnan kezdve: „Ha az osztályegyezség is befoglalható lenne a 60. §. szerinti jegyzőkönyvbe" stb.. .. Levezettem, hogy osztály alá bocsátás esetén az átadó végzésben csak az állapítandó meg, hogy kik az öröklésre hivatottak, mi a hagyaték és kik öröklik ezt. Az átadó végzésben tovább csak annyit mondok: „Az 1894. XVI. t.-cz. 60. §-a értelmében létrejött osztályról fölvett különjegyzőkönyvet (okiratot) a bíróság az 1894. XVI. t.-cz. 75. §. 1. bekezdése értelmében — további szabályszerű eljárás végett csatolja". — Punctum! A tJcvi hatóság föladata vizsgálni, hogy a létrejött jogügylet tkvi szempontból nem ütközik-e akadályba, vagyis ugyanaz az elv érvényesülhet itt is a forma szempontjából, mint a tkv. rendi. 73. §-ával kapcsolatos s az 1894. XVI. t.-cz. 94. §-ban meghatározott eljárás esetén. A hagyatéki bíróságnak ahhoz semmi köze. Mindezek vizsgálatánál rá kell mutassak még arra is, hogy az osztályegyezségnek nem a külön jegyzőkönyvbe való fölvétele esetén a bíróságra rengeteg fogalmazási és másolási munka hárul, ami szabályszerű eljárással kikerülhető és az ügymenet ezáltal is gyorsítható. Ez a szempont is nagyon figyelemre méltó. így és csakis eme módozatok mellett van módjukban a feleknek a hagyatéki bíróság közbenjötte nélkül is a külön jegyzőkönyv alapján a bekebelezés iránt intézkedni, mert — kérdem a legnagyobb tisztelettel — mit tudna a tkvi hatóság csinálni egy oly átadó végzés alapján, amelyben az osztály alá bocsátás folytán létrejött egyezség föl van véve, de az osztály alá bocsátó nyilatkozatot a felek maguknál tartják, vagy az átadó végzés meghozatala után kikérik? Ehhez föltétlenül joguk van s épen ezért téves a minisztérium amaz álláspontja, hogy az osztályegyezség a bíróságnál tartandó. Hátha a felek a 60. §. 2. bekezdésében biztosított joguknál fogva másként intézkednek? Vagy mit csinálna a tkvi hatóság a felek által benyújtott oly külön jegyzőkönyv alapján, amelybe csak annyi van fölvéve: X. Y. osztály alá bocsátja a sz. tjkvben foglalt ingatlanait. A gyakorlati élet oldja meg ezeket a kérdéseket helyesen és nem a szürke theoria, habár a theoria vezeti a gyakorlat mestereit az igaz útra. És hogy a tekintélyi érveket se mellőzzem, rámutatok Imling: örökösödési eljárásának vonatkozó jegyzetére is. A kolozsvári királyi Ítélőtábla a 6. számú polgári teljesülési döntvényének indokolásában foglalkozik elsőbben e kérdéssel már 1897. márczius 31-én és elvként kimondja, hogy: „Hagyatéki átadás tárgyát csupán a hagyatéki ingatlanok képezik; a hagyatéki biróság érdemlegesen csupán ezek felett intézkedik, a létrejött osztályos egyességet pedig egyszerűen a telekkönyvi hatósághoz átteszi". Ezt az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti eljárás kapcsában mondotta ki ugyan s ennek daczára később elnézésből eltért ettől az elvi álláspontjától, amennyiben a hagyaték tárgyalásáról vezetett jegyzőkönyvbe rendelte fölvenni az osztály alá bocsátás folytán létrejött megállapodásokat is, de az ellentét kiderülvén, 1902. nov. 22-én azt az értekezleti megállapodást létesítette, hogy: „Az 1894. XVI. t.-cz. 60. §-ban jelölt esetekben az osztályos egyezséget nem a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe, hanem a hivatkozott szakasz értelmében fölveendő külön jegyzőkönyvbe kell felvenni s a hagyatéki biróság csak a hagyaték tárgyát képező ingatlanokról intézkedhetik; a létrejött osztályos egyezséget pedig telekkönyvi foganatosítás végett egyszerűen a telekkönyvi hatósághoz teszi át". Ezeken felül utalok az I. Közlöny X. K. 105. lapján található közleményre, ahol az igazságügyi és péuzügyi miniszterek egyetértőleg kijelentették, hogy az 1894. XVI. t.-cz. 60. §-a értelmében fölvett jegyzőkönyv a benne foglalt jogügylet szempontjából az illeték-kiszabási hivatalhoz bejelentendő. Mindezek okozati kapcsolatban állanak azzal, hogy a különjegyzőkönyv nem csupán az osztály alá bocsátó nyilatkozatot kell tartalmazza, hanem ebbe és csakis ebbe foglalhatók bele a hagyatékra nézve tett nyilatkozaton fölül létesült összes megállapodások. Az .1894. XVI. t.-cz. 55. §. 6. pontja értelmében megkisérlendő és esetleg létrejött egyezség — minthogy az csak a hagyatékra vonatkozik — másutt nem foglalhat helyet, mint a hagyaték tárgyalásáról fölvett jegyzőkönyvben s az 59. §-ban szabályozott módokkal egyezően az átadó végzésben, de ezt más vagyonra vonatkozó egyezséggel azonosítani, vagy arra kiterjeszteni nem lehet. Az 59. és 60. §-ok közé elvi jelentőségű választó vonal van beállítva, csak észre kell venni! E kérdéssel kapcsolatban jogi non sensként áll előttem az, hogy az átadó-végzés telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat, a benne megállapított közjegyzői és gondnoki dijak tekintetében végrehajtható közokirat, de már 5 korona kitéritési összeg nem fizetése esetén kénytelen a fél a községi bírósághoz fordulni, mert a királyi közjegyző ezirányu ténykedése, a kir. jbiróság (sőt némelyik jbiróság szerint ö Felsége a király nevében hozott) jogerős átadó végzése nem ér egy fabatkát. Azok mellett a garantiák mellett, amelyek a hagyaték beszavatolására föl vannak állítva, törvényhozásilag kí kellene mondani, hogy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedés után végrehajtható s ez ellen csak az 1874. XXXV. t.-cz. 113. §-ban foglalt szabályozásnak megfelelő kifogás volna megadandó.